Dolgozók Lapja, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
10 DOLGOZOK LAPJA Ahogy közeledünk ahhoz az időhöz, amikor az ember leszállhat űrhajójával más bolygóra, úgy nő az érdeklődés a természettudomány, a csillagászat iránt. Ezért kerestük fel dr. Kulin Györgyöt, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatóját, hogy néhány kérdésünkre válaszát kérjük. — Hat évtizede nem tudják megállapítani, hogy mi robbant miában. Éppen ezért Szibéelső kérdésünk: mi a tudomány mai álláspontja a szibériai Tunguz-jelenségről? — A Tunguz-jelenség, mely 1908. június 30-án volt, valóban igen sok találgatásra adott okot Az egyik az, hogy csaknem két évtized múlva tudták az első expedíciót megszervezni. Az egész környék mintegy 40 kilométernyi körzetben le volt tarolva. Sok expedíciót vezettek azóta is oda, s azt tudom mondani, hogy még a mai napig sincs egészen tisztázva e jelenség, de elmondhatjuk, hogy azoknak a fantasztikus elképzeléseknek, amelyek napvilágot láttak és látnak különböző újságokban, képeslapokban, nem sok alapjuk van. Felfedezésekor a Tunguz-jelenségre azt mondták, hogy bizonyára antianyagból van. Aztán megcáfolták ezt az elképzelést is, és azt állították, hogy valószínű a világűrből jórt idegen volt ez az ismeretlen űrhajótest. Nos, a két legnépesebb szovjet expedíció vezetője, Solotov és Florenszkij, alapos vizsgálatokat végeztek, de ők sem jutottak eredményre. Az egyik tudós szerint vagy üstökös, vagy kisbolygó robbant fel az űrben a Föld felszíne fölött 3—4 kilométernyi magasságban, ez okozta ezt a hatalmas pusztítást. A másik felfogás szerint olyan égési nyomokat találtak, amelyek valamilyen nukleáris energia felszabadulására adhat lehetőséget. A tudós Solotov azt mondta, hogy nem idegen űrhajó atomtöltete robbant fel, hanem az az energiasűrűség, ami ezzel a „meteor”-jelenséggel együtt lejátszódott, olyan nukleáris kiválthatott folyamatokat, amelyeket még nem ismer. a fizika ma A tudomány mai álláspontja szerint csupán arról volt szó, hogy vagy egy üstökös magja, vagy egy kisbolygó volt a jelenség oka, esetleg ezek kapcsán olyan fizikai jelenség, amelynek magyarázatát még nem ismerhetjük. A többi mind csak fantázia. — A sajtó, rádió, televízió sokat foglalkozott mostanában az úgynevezett ismeretlen repülő égitestekkel. Hallhatnánk csészealjakkal, valamit ezek lehetőségéről? — Ezekkel kapcsolatosan egyaránt lehet szó valószínűségről, lehetőségről, de tényekről is. Az USA-ban több bizottságot létesítettek, amelyek eddig mintegy 40 ezer jelenséget vizsgáltak meg. Ezeket a vizsgálatokat neves tudósok végezték 1942-től. Az eredmény sajnos az volt, hogy a mintegy 40 ezer bejelentett eset közül mindössze négy olyan maradt, amely tudományosan nevsn értékelhető volt, de ezek is annyira homályosak voltak, hogy nem lehetett tudni, milyen természeti jelenséggel tévesztették össze. Mindazok azonban, amelyek a nyugati folyóiratokon keresztül eljutottak hozzánk, legtöbbnyire csak szenzációnak bizonyultak. világ viszont A tudományos határozottan leszögezte, hogy a legalaposabb vizsgálatok után is csak azt tudják mondani, egyetlen hitelt érdemlő eset sem volt, amely arról tanúskodhatna, hogy más bolygókon, illetőleg naprendszerünkben is értelmes lények élnének. — Egyre többször felvetődik az a kérdés, hogyan keletkezett az élet a Földön, van-e élet más égitesteken. Mi a tudomány álláspontja a pánspermaelméletről? — Már régen felvetődött az az elmélet, hogy az élet valahol máshol alakult ki és a kozmoszon keresztül jutott ^1 a Földre. Valamilyen áramláson keresztül eljutottak az életcsírák a Földre és itt megfelelő környezetet találva, kibontakozott a mai gazdag Földkép. Kétféle pánsperma-elmélet van. Az egyik az úgynevezett radiopánsperma-elmélet, amely szerint nyomás taszítaná át sugáras világűrön keresztül ezeket az életcsírákat. Ám ennek feltételezésnek kevés a vaalószínűsége. Azonban a litoa pánspermának már nagyobb valószínűsége. Eszerint kőzetekbe zárva, meteor formájában jön át az életcsíra a Földre. Viszont még nem találtak olyan meteort, amelyben szerves élet nyomait felfedezték volna, bár igen magasan szervezett molekulákat már találtak ezekben az „égi vendégekben ’. Azt már tudjuk, hogy a földi élet egy kozmikusan kialakult környezet terméke. Azt, hogy nálunk fehérje alapú élet van, ennek — többek között — a hőmérséklet, a gravitáció, a légnyomás, és a légösszetétel az oka. A Földön az élet akkor alakult ki, amikor a Földnek még nem volt oxigénje, amikor ammónia volt csak metán és a légköre. A mai tudomány szerint az élet mindenképpen makromolekulákhoz kötött jelenség. Az élet fejlődéséhez szükséges milliárdnyi információt csakis az óriás molekula tudja egyetlen atom nem tárolni. Ezért mondjuk azt, hogy az életnek még számtalan másfajta variációja is lehetséges, mint amilyen a Földön van. Sőt, ha egy kicsit kitekintünk a világba, azt mondhatjuk, elég labilis ez a földi élet, mert a fehérjék csak nagyon szűkre szabott hőmérsékleti határok között léteznek. Lehetséges az is, hogy létrejönnek más makromolekulák is, amit a földi ipar is létre tud hozni (kenőolajak), amelyek szintén makromolekulákból állnak. Csakhogy ezek a földi körülmények közöt bomlékonyak, instabilak. De például egy hideg bolygó környezetében már stabilak lehetnek. Nagyon valószínű, hogy ugyanúgy, mint ahogy a szilícium köré is csoportosulhatnak óriás molekulák, amelyek képesek tárolni az élethez szükséges információkat, ugyanúgy lehetséges olyan életforma is, amelyben a létező élő mínusz 150 fokon érzi ugyanolyan jól magát, mint mi a plusz 15 fokon. Számunkra azért szükséges a most megszülető új tudományágnak, az egzobiológiának művelése. Mi hiszünk abban, hogy az életnek sok más változata is van. Nem biztos az sem, hogy mi, emberek jelenítettük meg az életnek a csúcsát. — Ismeretes, hogy ön regényírással is foglalkozik. Mondana valamit most készülő új műveiről? — A szilícium alapú életről már írtam az „Üzen a nyolcadik bolygó” című fantasztikus regényemben. A Neptunusra telepítettem ezeket a lényeket, akik magas technikával rendelkeznek. — Most van a Táncsics Kiadónál kiadás alatt a második fantasztikus regényem, amelynek címe „Az ellentmondások bolygója”. A regény lényege, hogy velünk ellentétben hogyan látná egy idegen, nálunk fejlettebb lény a mi világunkat, a mi szokásainkat. Másik művem a Magvető Kiadó gondozásában kerül kiadásra, a címe „Aster”. A Jupiter és a Mars között elpusztult bolygó sorsát írom le fantasztikusan. Odatelepítek egy nagyon magas kultúrát, amelyik a bolygó szétrobbanását ismerve, már a katasztrófa előtt elmenekül egy másik távoli világba, egy részük még a Földre is eljut, egy kisebb csoport pedig a Capellán telepedik meg, akikkel egy magyar csillagász felveszi a kapcsolatot. — Utolsó kérdésünk: mennyi idő múlva juthat el az ember idegen bolygóra? — Ennek az évszázadnak a végére az ember le fog szállni a Marson. Hogy a Vénuson nem biztos, leszáll-e, az mégse a mostani ismeretek, a technikai megoldások hatványszerű fejlődését figyelembe véve, sor kerülhet rövidesen naprendszerünkön belüli bolygóközi űrutazásra. K. B. ■ [UNK] Üzenet a csillagokból — A szibériai Tunguz-jelenségről— Vannak-e repülő csészealjak? — A födi élet-e az egyetlen. — Ember a Marson? 1968. november 17. vasárnap David Ojsztrah Budapesten 1937-ben, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium egykori kiváló hegedűprofesszorának, Eugene Ysaye-nak emlékére rendezett nemzetközi műversenyen, 21 ország hege68 fiatal művésze közül egy huszonkilenc esztendős szovjet muzsikus került ki győztesen. Senki sem ismerte, felkészültsége vitathatatlanná tette győzelmét. David Ojsztrahnak hívták a hatalmas vetélkedés győztesét, s az első díj egycsapásra ismertté tette Ojsztrah nevét a zenehallgatók világában. A művész, aki most hosszú szünet után látogatott ismét Magyarországra, nemrég töltötte be 60. életévét. 1908. szeptember 30-án született Odesszában, művészetszerető család gyermekeként, öt évesen kezdett hozzá hegedűtanulmányaihoz, csodagyermek azonban soha nem volt. 1926-ban kiváló eredménnyel végezte el az odesszai konzervatóriumot, és ugyanebben az évben kezdődött ragyogó szólista-pályafutása: a zeneszerző vezényletével játszhatta le Glazunov hegedűversenyét. 1930- ban megnyerte az ukrán hegedűművészek versenyét, 1933-ban bemutatkozott Leningrádban, majd Moszkvában, és egy évre rá tanára lett a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumnak. 1935 különösen sikeres esztendeje volt, megnyerte a Szovjet Össz-szövetségi Hegedűversenyt, a lengyelországi Wieniawski-verseny II. díját, és koncertező művészként bemutatkozott Lengyelországban, Törökországban és Svédországban. Nemzetközi pályafutása a II. világháború után bontakozott ki. Nálunk 1948-ban aratta első viharos sikereit 1953-ban Párizs és London zeneértőit hozta lázba, 1955- ben pedig az Egyesült Államokat utazta be határtalan lelkesedést keltve játékával. Egyike a hanglemezstúdiók legfoglalkoztatottabb művészeinek, számos felvételét Ormándy Jenő vezényletével készítette. Ojsztrah művészetének titkát sokan kutatták már. Hegedűhangjának varázsa alól senki nem vonhatja ki magát, technikája, virtuozitása páratlan. Művészetének mégsem ezek a domináló vonásai, játékát hallgatva a zenei mondanivaló árad a közönségre, gazdagsága s szinte fel sem tűnik a megoldás tökéletessége. A nagy remekművekben nemcsak a konfliktusokat ábrázolja, hanem azok feloldását, megoldását is kutatja, ezért tudja mindenkor megteremteni a kifejezés gazdagságának klasszikus egyensúlyát. Néhány éve a vonó nagy művésze kézbe vette a karmesteri pálcát is. „Gyermekkorom óta őrzöm magamban a vezénylés álmát” — mondotta egy alkalommal a művész. Hazáján kívül vezényelt már Bécsben és Londonban, mindenütt hatalmas sikerrel. Mint elmondotta, karmesteri tevékenységének célja: felszabadítani, nem pedig megkötni muzsikusainak fantáziáját. David Ojsztrah szonátaesten és két zenekari hangversenyen találkozik a magyar közönséggel, egyaránt fellép hegedűművészi és karmesteri minőségben. A magyar zenehallgatók bizonyára újabb forró hangulatú Ojsztrah-esték emlékével lesznek gazdagabbak. (B. J.) CSOKONAI 195 éve született Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás nagy lírikusa. Ebből az alkalomból idézetet közlünk függőleges 1-hez írt egyik költeményéből, rejtvényünk vízszintes 4., valamint függőleges 52. számú soraiban, VÍZSZINTES: 1. Szövetség, latinul. 4. A versidézet kezdete (folytatása: függőleges 32.) 12. Arkus. 13. Elbeszélő műfaj. 14. Kutyafajta. 15. Régi lőfegyver. 16. A Tisza mellékvize (—’). 17. Utolsó betűjét megkettőzve: Franciaország területén élt egykori nép. 19. Kockára tett összeg. 21. Shakespeare egyik király alakja. 23. Égtáj. 25. Nizza. 27. Képzőművészeti alkotás. 28. Szolmizációs hang. 29. Rangjelző. 31. Lapos edény. 32. Engem — latinul. 33. Régi, de ma is használatos gyógymód. 37. Egymást követő betűk az ABC-ben. 38. Folyadék. 39. Hegy Belgrád mellett. 40. Ima szélei. 42. Visszahatás. 44. Hírverés — névelővel. 46. Evőeszköz. 47. Daktilus kezdete! 49. Eltulajdonít. 50. Cin (—’). 52. Házi tevékenység. 55. Edzőtábor fele. 56. Lakoma. 58. Sértetlen (ford.). 59. Személyes névmás. 60. Lehet. 61. Hajóépítésre használt, kemény indiai fa. 63. Szédül. 66. Férfinév (ford.). 67. Takar. 69. Csomó. 70. Újság. 71. Saját kezűleg. 73. Elérte a forrpontot. 75. A népvándorlás korában feltűnt nép. 77. Olasz folyó. FÜGGŐLEGES: 1. Csokonai szerelme, akihez legszebb lírai költeményeit írta. 2. Mint vízszintes 12. számú. 3. Ázsiai eredetű növényevő hal. 4. Kanalaz. 5. Gödröt készít. 6. Monda. 7. Amerikai egyetem. 8. Dugó közepe. 9. Töltés. 10. Szállító oszlop. 11. Személyes névmás. 16. Hajó része. 18. Balatoni üdülőhely. 20. Lapja az ,,Élet és Tudomány”. 22. Mezőgazdasági szerszám. 23. Idő előtti. 24. Uralaltáji nép (—’). 26. Egykori szláv uralkodói cím. 38. Mint vízszintes 28. számú. 29. Hamis (ford.) 32. Az idézet folytatása. 33. Ezt akar minden becsületes ember. 34. Dedó. 35. Formai. 36. Csúszós. 38. Családi ház. 41. Alpok része Hordó zár. 45. Lendület. (!). 43. 48. A francia kardvívó csapat tagja. 51. Bibliai hajós (—’). 53. Szín. 54. Évszak. 55. Közterület. 57. Kerékabroncs (—’). 60. Mint vízszintes 49. számú. 62. Tisztítóeszköz. 64. Kép. 65. A kutya..., a karaván halad. 66. Zola-regény (+*). 68. Folyó a Szovjetunióban. 70. Betegség jellemző tünete. 72. Körülbelül. 74. Részvénytársaság. 76. Skála hang. 77. Mint vízszintes 77. számú. Beküldendő: november 23-ig a vízszintes 4., a függőleges 32., valamint a függőleges 1. számú sorok megfejtése. A november 3-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nemzeti Színház — A színészek könyve —■ Árpád ébredése — Macbeth — fiank bán — Ottó — Törökországi napló — Hamlet. A november 7-én megjelent keresztrejtvénye: Munkások, katonák, parasztok, megindultak, mint a hegyomlás, Lenin szaván. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Németh Mária, Tata; Kiss Sarolta, Bábolna; Szávai Jánosné, Esztergom; Gajárszki Istvánné, Tatabánya; Péntek Krisztina, Komárom; Varga Gyuláné. Lábatlan a könyveket postán elküldtük. Rádió- és VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 7.30: Falusi életképek. 8.10: Édes anyanyelvünk. Lőrincze Lajos műsora. 8.15: Könnyűzenei tarka-barka. 8.50: Az ifjúsági Rádió Vidám Színpada. 9.40: Rádióreklám. 9.45: Vasárnap előtt ... A Magyar Rádió délmagazinja. 11.19: A Rádió Lemezalbuma. 12.57: Tiszta szívvel. Barcs Sándor műsora. 13.07: Józsa Ibolya és Solti Károly énekel. Burka Sándor tárogatózik és klarinétozik. 13.40: Rádiólexikon. 14.10: Mikes Éva énekel, a Living Guitars együttes játszik. 14.30: Mérkőzések percről-percre. 15.32: A művelődéspolitika. 15.42: Fischer Annie Beethovenműveket zongorázik. 16.30: Barangolás az országban. Versek. 16.45: Robert Merrill énekel. 17.05: Tánczene. 17.39: Visszhang. 18.09: Új Mozart lemezeinkből. 19.10: Sporthírek. Totóeredmények. 19.15: Nótacsokor. 19.54: Kalevala. Finn népi eposz. Elias Lönnrot gyűjtése. IV. rész. 21.08: Zenevarieté. 22.10: A vasárnap sportja. Totóeredmények. 22.20: Bruschino úr. Egyfelvonásos vígopera. 23.41: Könnyűzene, PETŐFI RÁDIÓ 8.00: Magyar tájak. 8.30: Operakalauz. Kebussy: Pelleas és Melisande. 9.30: Riportműsor. 9.40: A vadhattyúk. Mesejáték. (Ism.) 10.11: Vasárnapi koktél. Komjáthy György tánczeneműsora. (Ism.) 12.10: Előszó a Kalevala mai adásához. 12.25: Táskarádió. 13.25: Mérkőzések percről-percre. 14.20: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.34: Robert Merrill és Jussi Björling operakettősöket énekel. 15.08: Kálmán —Harsányi: Marica grófnő — az I. felv. fináléja. 15.30: Mosolyogj falu! A Szabad Föld vidám műsora. 16.28: Mit hallunk? Érdekességek a jövő hét műsorából. 16.50: Három Vivaldi-versenymű. 17.20: Találja ki, hol járunk? Földrajzi fejtörő. 17.40: A KISZ Központi Művészegyüttes műsorából. 18.07: Rádiószínház. Hegedűs Géza hangjátékaiból. Gilgames és az örök élet. (Ism.) 20.10: Tánczene. 20.35: Egy olvasó naplója. Riport. 20.50: A Bécsi Filharmonikus zenekar hangversenye a Bécsi Ünnepi Heteken. 22.19: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik, Urbán Katalin és Marc2is Demeter énekel. TELEVÍZIÓ BUDAPEST 8.00: Iskola-tv. Felsőfokú matematika. 8.50: Angol nyelvtanfolyam haladóknak. 9.05: Hét tv-műsor mérföldes kamera. (Ism.) 9.29: Hogyan lehetek erős? 9.40: Viharlovag. IV—V. rész. (Ism.) 10.30: Kukkantó. 11.14: Népdal- és nótaénekesek versenye. V. elődöntő. 13.23: Vasas—Újpesti Dózsa bajnoki labdarúgó-mérkőzés közv. a Fáy utcaiól. 15.20: Képzőbűvészet. Rodolfo bűvésziskolája. X. rész. (Ism.) 15.33: Történelem — mindenkinek. (Könyves Kálmán). 16.20: Gusztáv, a hangulatember. Magyar rajzfilm. (Ism.) 16.25: Reklámműsor. 16.35: Délutáni muzsika. 16.55: „Kőarcok mosolya”. Kisfilm. 17.20: Ki, minek mestere? 19.00: Az örökség. Jugoszláv kisfilm. 19.10: Esti mese. 19.20: Viharlovag. 7. A bíboros ügynöke. 19.45: Sporthírek. 20.00: Tvhíradó 20.20: Klasszikusok tvfilmen. Phaedra. 21.43: Tv-híradó — 2. kiadás. BRATISLAVA 9.40: Kicsinyei műsora. 1#.20: Meseország. 11.10: Vasárnapi hangverseny. 14.30: Lóverseny. 11.40: Tv-híradó. 16.00: Férfi röplabda torna. 17.25: Gyermekműsor. 18.00: Sporteredmények. (1.) 19.50: Költészet. 19.55: A nagy hűtlenség. (Olasz film). 3T.50: Tv-híradó. 22.05: Sporteredmények. (2.) HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 8.15: Daljátékokból. 9.10: Önéletrajz. Riport Radics Károly tanárral. 9.23: A hét előadóművészei: Giovanni Martinelll — az Amadeus vonósnégyes. 10A$t Óvodások műsora. 10.30: Janny József népi zenekara játszik. Virágos Mihály énekel. 11.00: Iskolarádió. u.35: Larisza Nyikityina és Josef Metternich énekel. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.06: Hirdetőműsor. 13.16: Zenekari muzsika. 14.00: Új generáció a romániai magyar Urában. 14.18: Lüzisztraté. Részletek Dendrino operettjéből. 14.40: Fuvolaművek. 15.15: Színes népi muzsika. 15.55: Válaszolunk hallgatóinknak! 16.10: Harsan a kürtszó. 16.53: A budapesti nemzetközi műfordító konferenciáról. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Ilosfalvy Róbert énekel. 17.45: Huszas stúdió Somogyban. Mi a szerelem? 19.25: Sporthíradó. 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. Közben: Kb. 20.20: Legkedvesebb verseim. Elmondja Avar István. Kb. 20.40: A hangverrsenyközvetítés folytatása. Kft. 21.25: Népdalcsokor. 22.20: Johann Strauss melódiák. 22.45: A kor embere. Jegyzet. 23.00: Báthory Zsigmond. Részletek Ho rusitzky Zoltán operájából. 23.40: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIO 10.00: Régi angol kórusmuzsika. 10.16: Irodalmi színpadi napok Balassagyarmaton. 10.46: Zenekari muzsika. 11.33: Füst. Vidám zenés műsor a dohányzásról. 12.15: Az Amadeus vonósnégyes Mozart-műveket játszik. 13.07: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. 13.22: Tánczene. 14.00: Kettőtől — hatig... 18.10: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 18.20: A carbonári mozgalom. Eőry Éva írása. 18.40: Hangverseny a stúdióban. 19.30: Cigánydalok, csárdások 20.25: Sporthíradó. 20.35: Csillagok. Színmű. Közvetítés a Győri Kisfaludy Színházból. 22.25: A hét előadóművészei: Giovanni Martineul — az Amadeus vonósnégyes, BRATISLAVA TV 15.40: Pedagógusok fóruma. 16.10: Francia nyelvlecke kezdőknek. 16.55: Műszaki érdekességek. 17.55: Dukla Jihlava—Slovan Bratislava jégkorongmérk. 20.15: Tv-híradó. 20.25: A tenger enciklopédiája. (Olasz természetfilm sorozat). 20.50: Jaroslav Langer: A fa. (Tv-játék — csak felnőtteknek.) 22.10: Tv- Híradó.