Dolgozók Lapja, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

4 DOLGOZÓK LAPJA POLGÁRI VÉDELEM A lakosság kötelező kiképzéséről Ismeretes, hogy a lakosság általános tájékoztató oktatása kötelező jellegű. A mostani polgári védelmi kiképzés célja az, hogy az eddigi oktatási és tájékoztatási formákban meg­szerzett ismeretekre alapozva a lakosság széles köre elsajá­títsa a következő ismereteket: A korszerű támadó fegyver­­ek használatának­ következ­ményeként várható vesztesé­gek megelőzésének, illetve csökkentésének lehetőségeit; Háborús körülmények kö­zött a lakosság életkörülmé­nyeinek biztosításával kapcso­latos tennivalókat. Az államigazgatás, az ipar, az élelmiszergazdaság, a köz­lekedés, a kereskedelem, a szolgáltatás stb. fenntartásá­val kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatokat. A kiképzés megszervezésé­nek és végrehajtásának alap­elvei : Valamennyi, a kiképzésben részvételre kötelezett állam­polgárt fel kell ön- és kölcsönös készíteni az segélynyúj­tásra, a preventív védelmi rendszabályok megvalósításá­ra. Az irányító szerveknél ter­melő és szolgáltató ágazatok­ban dolgozók — differenciál­tan — olyan tartalmú kikép­zésben részesüljenek, amelyre háborús körülmények között, munkakörüknél fogva, láthatóan szükség lehet.előre­A fentiekből következik, hogy a kiképzés keretében — a feladatok különbözőségére való tekintettel — a munka­hellyel, illetőleg lakóhellyel összefüggő polgári védelmi is­mereteket kell oktatni. Ennek megfelelően a polgári védelmi kiképzést a munkaviszonyban állók részére a munkahelyen, a befogadásra kijelölt közsé­gekben, városokban, területe­ken állandó lakóhellyel ren­delkezők részére a lakóhelyen kell megtartani kivéve, azo­kat, akik a munkahelyükön ki­képzésben részesülnek. A kiképzés munkaidőn kí­vül, a munkahelyen, illetőleg a lakóhelyen történik. A mun­kahelyen történő kiképzés szakmai képzéssel (szakokta­tás, munkavédelmi­­ oktatás) együtt is szervezhető. A részt­vevőket — munkakörük, kép­zetts igük és felkészültségük figyelembevételével — cso­portokba kell osztani. A munkahelyen szervezendő ű képzési formában a követ­ezőket kell oktatni: A munkakörrel kapcsolatos védelmi rendszabályokat, illet­­ve, ha az adott szerv h­­ivatal, intézmény,­­vállalat, üzem stb.) (továbbiakban ,egy Ütésén: szerv) érintve van a kitelepí­tés vagy befogadás vonatkozá­sában, akkor az abból adódó tudnivalókat és magatartási szabályokat; A szerv dolgozóinak és anyagi javainak védelmét, kü­lönösen a megelőző intézkedé­sek végrehajtását és védeke­zés módszereit;' A támadás után kialakult helyzetben a mentési, mente­sítési feladatokat,, valamint a szerv rendeltetésszerű tevé­kenysége folytatásának módját és lehetőségeit. A munkahelyen szervezett kiképzés során külön — diffe­renciáltan — oktatni kell a munkahelyi sajátosságokból adódó (államigazgatási, terme­lési, szolgáltatási stb.) polgári védelmi feladatokat is, különös tekintettel az alábbi szervek, ágazatok, területén: — államigazgatás, — ipar (villamosenergia­termelés, kohászat, gépipar, építőipar, vegyipar, bányászat, könnyűipar stb.), — élelmiszergazdaság, — szolgáltatások (áram-, víz-, hő-, és gázszolgáltatás, közlekedés, egészségügy, ke­reskedelem, hírközlés, szállí­tás stt). Kiemelem az ipart és az alábbiakban az ezen a terü­leten dolgozók alapvető felké­szítésével foglalkozom. Köve­telmény — munkakörre való tekintet nélkül —, hogy az ipar területén valamennyi dol­­gozót fel kell készíteni: A" műszakváltások szer­vezett végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátására — BVB — szennyezett terep "esetén; A pihentetés és étkezte­tés védett elhelyezésben történő rendszabályainak vég­rehajtására; Az üzemi konyhák és­ ét­vet­keztető helyek védelme­kapcsolatos szabályok megvalósítására, illetve az élelmiszerek (ételek)­­kiosztásának szabályaira;védett A mérgező, robbanó- és tűzveszélyes anyagok vé­sévél­delmével, biztonságba helyező­(decentralizálásával) kapcsolatos feladatok ellátásá­ra;­­ Az egyének védelmére és a munkavégzés szempont­jából fontos vegyi- és sugár­­szennyezettségi normák isme­retére; Az üzemek, üzemrészek, üzemcsarnokok, raktárak, stb. lezárásával, az üzemré­szek közötti anyagmozgatások szabályozásával, az üzemi mo­soda, fürdők, felkészítésével­­ kapcsolatos feladatokra; A folyamatos termeléssel, technológiával dolgozó üzemrészekben radioaktív szennyeződés esetén beveze­tendő rendszabályok végre­­hajtására; A radioaktív szennyező­dést szenvedett dolgozók mentesítésének ellátására a helyi lehetőségek és eszközök­­ felhasználásával. A kazánházak, üzemi erőművek, transzformá­tor és szivattyúházak, komp­resszorok, a vontatási (szállí­tási) üzem stb. leállításának szabályaira, a leállítási lehe­tőségek esetében a leállítás sorrendjének, illetve az egyes időpontjának, üzemek le nem állíthatósága esetén a további üzemelés fenntartásá­nak, működtetésének, lehető­ségeire, módjaira, a szükség­üzemi energiaellátási rendszer kialakítására, valamint a fo­lyamatos működés fenntartá­sában részvevő személyek vé­delmére. A váratlan energiakiesés, illetve támadás veszélye esetén foganatosítandó szabá­lyokra és intézkedésekre, an­nak érdekében, hogy a terme­lés, illetve a termelő berende­zések károsodást ne szenved­jenek és a termelési technoló­gia által esetenként és szük­ségszerűen megkívánt folya­matos üzemelés fenntartható­­ legyen. A támadást követő idő­­­szakban a termelés újra­indítása és továbbfolytatása érdekében jelentkező felada­tok végrehajtására. (Következő cikkünkben az ipar területén dolgozók — pro­filnak megfelelő — differen­cia­ . felkészítésével kapcsola­tos témakörökkel foglalko­zunk.) Markovits István Pv-kislexikon KOLERA Az egyéb nagyhatású támadó ‘gyverek alkalmazása mellett t­étlenül számolnunk kell — adott etben­­ a biológiai harceszké­­ikk­el is. Az imperialista orszá­ok igen nagy kapacitású ^io10 iát Harci anyagokat termelő te­lpeket tartanak üzemben. Sze­ntük a biológiai harcanyagok­­ak óriási „előnyük”, hogy nem tisztítják el az igen nagy anyag­­i befektetést igénylő ipartelepe­­­t és azok berendezéseit, „csu­­án” az embereket és állatokat. Ezek közé a biológiai harcanya­­gk közé tartozik a kolera kor­­kozója is. Heveny, fertőző be­ging. A különösen veszélyes­­ etőzések között találjuk. Lap­­angási ideje néhány órától négy­­­ napig terjed, leggyakrabban gy nap. A betegségnek, külön­­aző fokozatai vannak. A betegséget hányás, hasmenés, mélúságérzet, láz, verejtékezés, ijedt hang, görcsös fájdalom illemzi. A kezeléskor elsősorban beteg folyadék- és sóvesztesé­­ét kell pótolni. Erre a konyhasó­ Idat-infúzió a legmegfelelőbb. Ha betegnél a lehűlés tünete je­­lentk­ezik, gondoskodni kell fel­lélegzéséről is. A gyógyításban lapvető szerepet játszik, a­­ reptomycin és a sulfonamidok­ombinált alkalmazása. A betegségből történt gyógyulás n-t és immunitást hagy maga tán. A kolera hatásosságát zonban jelentős mértékben sokként­ az ellene alkalmazott időoltás, Vfíz. március 2S. aeombat Előtérben Mint ismeretes, a polgári vé­delem alapvető célja a lakos­ság és az anyagi javak védel­me. Más jellegű természeti ka­tasztrófák esetében is részt ve­­szünk a mentésben. Figyelembe véve azt, hogy egy esetleges háború az or­szág minden lakosát érintheti, fel kell készíteni az állampol­gárokat a védekezés legegysze­rűbb és leghatékonyabb mód­­­­szereire. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a kiképzésben az el­méleti oktatás volt a fő mód­szer — ezt alkalmazták az elő­adók szívesebben. Sok olyan elméleti anyaggal váltották ki a hallgatók „csodálatát”, ami részben meghaladta képessé­geiket, másrészt nem is volt rá szükségük. Az átszervezés, amelyet közelmúltban hajtottak végre, a sok feladat újszerű megoldását hozza magával, elsősorban az új rendszerű kiképzés meg­szervezését Az elmúlt év lebonyolítását. években általá­ban, de nálunk a gyárban is, az előadások főleg az általá­nos polgári védelmi ismeretek anyagának témáira korlátozód­tak. A foglalkozások sok eset­ben sablonosak voltak. Hiba volt az is, hogy a kiképzés nem volt eléggé differenciált, ugyan­azt oktatták az újonnan be­vont személyeknek, mint 10—15 éve a szervezetben te­­­vékenykedő dolgozóknak. Az új szervezeti forma ezt a problémát is megoldja. A szak­­szolgálatok, szakszolgálati ala­kulatok és önvédelmi alegysé­gek egymástól eltérő jellege megköveteli, hogy a képzési feladatokat differenciáltan szervezzük és hajtsuk végre. Fogyatékosság volt az is, hogy igen kevés — a kiképzési anyag elsajátítását segítő, gyor­­sító-szemléltető eszközt alkal­maztak az oktatás során. A jövőben a korszerű kiképzés igényli a szemléltető anyagok — film, diavetítés, metszetek, magnetofon stb. — használatát. Az ismeretek megszerzése mellett nagy súlyt kell helyez­nünk a készség kialakítására. A mentés folyamán szükséges munkafogások begyakorlása fizikai igénybevételt is jelent. A beosztott állománynál készség, begyakorlottság kiala­­­kítása a lényeg. Minden be­osztottnak tudnia kell, hogy adott esetben, adott parncsra, mit és hogyan kell végre­hajtani. Több esetben hallottunk olyan beszélgetést, amiben az is elhangzott: „Ennek sosem lesz vége?” A felkészülés ha­zafias kötelesség.­ A kiképzés­ben való részvétel kötelező, ezt a honvédelmi törvény sza­bályozza. Az új kiképzési rendszerrel azonban ez a „vég­­nélküliség” is megszüntethető. Amennyiben a kiképzési prog­ramban előírt feladatokat mindenki elsajátítja, az önvé­delmi szervezetek és szakszol­gálatok összekovácsolód­nak és feladataikat a követelmé­nyeknek megfelelően meg tud­ják oldani, a továbbiakban évente egy alkalommal csak egy gyakorlaton vesznek részt. Az 1972-es év új feladatokat hozott. A szervezés minden kis gazdasági egységet bevont e polgári védelem munkájába. Ez az év főleg a parancsnoki képzés éve lesz. A parancsnoki törzs jó hozzáállása a biztosí­ték a kiképzési feladatok­ si­keres végrehajtására. Hack Antal a Magyar Viscosa Gyár pv-törzsparancsnoka a parancsnoki képzés PYT«T © Mostani számunktól kezdve a pv-fejtörő helyett pv-totót közlünk. aJI Miből áll a deutérium atommagja? — proton — proton -f- neutron — proton -f 2 neutron A jelenleg ismert 104 elemből hány fordul elő a természetben? — 90 — 91 — *2 Milyen elemi részecskék hatására indul meg súlyú uránban a láncreakció? 235-ös atom­­— szabad elektronok — szabad protonok — szabad neutronok Egy gramm urán valamennyi atommagjának hasadása alkal­mával mennyi energia szabadul fel? — 10 milliárd kalória — 20 milliárd kalória — 50 milliárd kalória Milyen mennyiségű 235-ös urán teljes hasadásával keletkező energia felel meg 20 000 TNT energiájának? ^ 1 kg - * kg - 5 kg · Tized mm vastagságú aluminium lemez melyik fajta sugár­zást képes leárnyékolni? — alfa — béta — gamma Hány fázisúak « mai nagyméretű, hadászati­ alkalmazású atombombák? — egyfázisúak — kétfázisúak — háromfázisúak Az atombomba robbanásának középpontjában hozzávetőlege­sen milyen nagyságrendű hőmérséklet keletkezik? — több ezer Cf> fok — több százezer C fok — több millió C ° fok st­e A Jelenlegi elvek szerint az atombomba légirobbantását mi­lyen magasságban végzik? — 50 m körül — 100 méteren — több száz m-en Milyen magasságban robbant a Hirosimára ledobott atom­­bomba? — 800 m ] — 800 m •f — 1000 m ; A megfejtés (tippek) beküldési határideje: 19«. máj. II. Cím: Dolgozók Lapja Szerkesztősége, Polgári Védelmi Totó J* a A kérlelhetetlenül ’száguldó vasszí­vű kény­úr — az idő — rajta is otthagyta fájdalmas kézjegyét. Haja ősz, a ráncok mintha keresnék a helyet, egy­másba futnak arcán. S az egykor oly rugalmas test energiáját komótos mozgássá szelídítette az idő. De szíve, a legérzékenyebb, legfinomabb műszer, amely a legjobban reagál fájdalomra és örömre­­— milyen para­doxon ! — fiatal maradt. Az idő sem bírt vele. Ezért olyan fiatalos ma is Tassi József, Oroszlány város nyugdíjba vo­nult polgári védelmi törzspa­rancsnoka. Ő így beszél erről:. — Igen az idő valóban gyorsan, talán túl gyorsan is elrepült, ötvenegy évesen visszatekintve életu­tamra, az egészet egy kisregényhez tud­nám hasonlítani. Megelevenedik a napbarní­tott arc. A múlt emlékei raj­zolódnak rés hatására.K­i a visszaemléke­? Gyermekkorom a sum­­más agrárproletár család már jól ismert életéhez kötődik folytatja. — Kapálás, részes­­aratás, cséplés, szőlőben gör­­nnyedés, télen favágás — ez volt a sorsunk. Megjártam az emberpiacot is Budapesten, de ak­kor nem kaptam munkát. A sors kiszámíthatatlan sze­szélye munkához ugyan nem juttatta, de később a SAS- behívót meghozta számára a postás. 1943-ban frontszolgá­latot teljesített a Szovjetunió területén. Nem tudta, de érez­te a kilátástalanságot. A sa­ját bőrén tapasztalta, hogy ez a háború jót nem hoz. A ki­utat akkor még nem találta meg. — 1944. április 21-e örökké emlékezetes marad számomra. — meséli. — Egy nagyon mozgalmas napon furcsa ágyúdörejre lettem figyelmes. Csak később tudtam meg, hogy katyusok tüzébe kerül­tem kis osztagommal. Nem­ vittem el szárazon, megsebe­sültem több helyen is. Hetekig kórházban fekszik. A felépülést követően a ro­mániai frontra helyezik. A szovjet csapatok megállítha­tatlan támadása elől olyan „rugalmasan” szakadtak el a németekkel együtt, hogy mi­re felocsúdott, már Ausztriá­ban találta magát. 1945. áp­rilisában fogságba esett. A hadifogság embertelen pok­lából legyengülten, a hon­vágytól gyötörtem de boldo­gan tért haza 1945 őszén. — Ekkor jöttek a mozgal­mas, a legszebb idők — mond­ja Tassi elvtárs. — Képzeljé­tek a nincstelen zsellérgyerek mint szervező vett részt a földosztásban. Igaz meggyűlt a bajom a nagy gazdákkal, de mégis győztünk. 1945-ben felvettek a pártba. Fordult­­ a család sorsa. Kevéske kis motyójukkal Ko­márom megyébe települtek át. Valahogy úgy érezték ak­kor, hogy itt kell gyökeret ereszteni. Ma már tudják, az akkori érzés reális és megala­pozott volt. Tassi József szervezte a partizánszövetséget, a CSFOSZ titkára lett. S micsoda boldog­ság volt, amikor földet kaptuk! — 1948-ban nősültem és feleségemmel szinte a sém­imből­­ teremtettük meg ott­honunkat — tűnődik. — Ke­mény dolgos évek következ­tek, mert bevonultam a párt felhívására a néphadsereg egyik tiszti iskolájára. Az iskolát elvégezve, mint fő­hadnagy dolgoztam a hadse­reg újjászervezésében. Közben a családom öt főre szaporo­dott. A három gyerek nevelé­sét, gondozását feleségem majdnem egymaga végezte. Igen, tudjuk katonafeleség­nek lenni nem könnyű dolog. A legtöbbször éppen ak­kor nincs otthon a férj, amikor a legjobban kellene. — Az út nem sima, ahogy én ezt volt olyan elmon­dom. Most sem emlékezem szívesen vissza az 56-os el­lenforradalmi eseményekre. Az út keresése sohasem volt könnyű feladat. A konszoli­dációt Egerben értem meg. Valami húzta vissza Ko­márom megyébe, Környére, hiszen itt laknak szülei. Al­ma valóra vált. Majd három esztendeje már, hogy Orosz-­­ lányba helyezték, polgári vé­delmi törzsparancsnoknak. Mindenki örült, mivel közel került egymáshoz a család. Most együtt ülünk néhá­­nyan, s beszélgetünk a múlt­ról és a jövőről. r­ Nem búcsúzni jöttünk össze, csupán megköszönni fáradtságot nem ismerő be­csületes munkáját — mondja Kroszner László megyei ta­nácselnök, Komárom megye polgári védelmi parancsnoka, amikor átadja Tassi József­nek a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát. A kitüntetés nagyon érdemelt. Egy áldozatos meg­élés jutalma. A legutóbbi eszten­­dőkben számos olyan rendez­vény, erőpróba rajolt le, amely jól összekovácsolta a városnak a noleári védelem területén dolgozó kollektívá­iét­. E feladatokból­­ nem ke­vés az, ame­y Tassi József munkájét dicséri. S ő nem csak megérti és elfogadja az élet szabta ma­gasabb követel­mények­et, minden erejével harcolt is de a megvalósulásukért. Persze, az első hetek rnvá­­zsuja nem más, mint „kós­tolgatni” a nyu'd­ias élet szépségeit. Mi, volt munkatár­sak számiunk rá, ahogy ed­dig is, velünk él és különösen a fiataloknak nyújt segítséget, támogató«t gazdag élettapasz­taltaiból. Kedves Jóska bátyánk, kí­vánjuk tiszta szívvel, hogy jól megérdemelt pihenődén erőben, egészségben élvezd sokáig, és ha időd engedi, jöjj el közénk, minél gyakrabban! Mindig nagyon szívesen lá­tunk. Äozayi Gyula FIATAL SZÍVVEL

Next