Dolgozók Lapja, 1981. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

1981. Deeethteer 22., Éead DÖLGÖZŐK CAPIX «Kl Tanácsok fórumán Közművelődés, ügyfélszolgálat, környezetvédelem ESZTERGOM A művelődési osztály elmúlt ötévi össztevékenységét érté­kelte legutóbbi ülésén Eszter­gom város tanácsa. Balogh Attila osztályvezető beszámo­lója és a­ hozzászólások után a testület úgy foglalt állást, hogy a szakosztály jól élt le­hetőségeivel, ményeket ért s jelentős ered­et az oktatás­nevelés, valamint a közműve­lődés feltételeinek javításá­ban, annak. Ebben nagy része volt hogy az osztály jó együttműködést alakított ki a város üzemeivel, vállalataival, valamint a tanácsi társszer­vekkel. A további eredményes tevé­kenység érdekében a tanács több feladatot határozott meg. Ezek közé tartozik a pedagó­gusok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása. A közműve­lődési munka hatékonyságát összehangolt koordinációval kell elősegíteni. KOMÁROM Komárom város tanácsánál a múlt­­ év januárjában kibő­vített ügyfélszolgálati irodát nyitottak és ügykezelési cso­­­portot szerveztek, az állam­igazgatási munka korszerűsí­tése, egyszerűsítése céljából. A testület idei utolsó ülésén az eddigi tapasztalatokat össze­gezte. Megállapította: az ügyfél­szolgálat, mint új szervezeti modell bevált. A tanácsi osz­tályok közti együttműködés javult. Jelentős eredmény az is, hogy az eddigi intézkedése­ket az állampolgárok szívesen vették. Az ügyintézési határ­idők rövidítésének főként örül a lakosság. Az eddigi kedvező eredmények alapján jövőre, egy, az eddiginél is racionáli­­sabb, úgynevezett négyblok­­kos rendszerű szakigazgatást alakítanak ki Komárom város tanácsánál. OROSZLÁNY A város VI. ötéves kulturá­lis programjáról tárgyalt az oroszlányi tanács. Lovász Já­­nosné művelődésügyi osztály­vezető arról tájékoztatta a tes­tületet, hogy az 1976—80. kö­zötti időszakban Oroszlányban és a környező községekben szélesedett a közművelődés­ társadalmi bázisa. Kedvezően változott a közgondolkodás, valamint a művelődéshez való viszony is. A mostani tervidőszak kul­turális programja ezeket az eredményeket kívánja megerő­síteni, s ezekre alapozva elő­relépni az oktatásban, neve­lésben, valamint a közműve­lődésben. Az elfogadott prog­ramterv részletesen foglalko­zik az ipari munkásság, a ter­melőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, az ifjúság, vala­mint a nemzetiségek művelő­désével. A megvalósítás során feladatok sora hárul a kultu­rális, és tanintézetekre, de a gazdasági egységekre is, —, foglalt állást a testület. DOROG Az emberi környezet védel­méről 1976-ban hozott törvény helyi adódó végrehajtását, az abból szerteágazó feladatok megvalósítását összegezte Do­rog nagyközség tanácsa, vita alapjául szolgált két elő­­­terjesztés —, amelyek készítői Soós Rezsőné vb-titkár és Puehner Ferenc, a szénbánya Tervező Irodájának vezetője voltak —, valamint a felszó­lalók megítélése szerint jelen­tős eredményeket értek el nagy­községben, a környezetvé­­­delem területén. Jó néhány la­kossági elvárás teljesült. A gazdasági egységek sok millió forintot költöttek e célra, ör­vendetes, hogy egyre inkább rendet tartanak a kerítésükön kívül is. A nagyközség parkterülete csaknem 30 ezer négyzetmé­terrel növekedett az elmúlt tervidőszakban. Ugyancsak örvendetes, hogy az utóbbi években a lakosság egyre nö­vekvő értékű társadalmi mun­kát végzett és végez, a kör­nyezet csinosítása érdekében. Immár­­ gyakorlattá vált, hogy a tanács szabálysértési eljárást kezdeményez a köztisztaság ellen vétő lakosokkal szemben. A jövőben tervszerűbbé kell tenni az ellenőrzést, s követ­kezetesen alkalmazni a hely­színbírságolást­­, javasolták, a testület tagjai­ . TATABÁNYA A Hazafias Népfront tata­bányai városi bizottsága és városi tanács új együttműkö­­­dési megállapodást kötött. A tanács végrehajtó bizottságá­nak,, valamint a HNF városi bizottságának együttes ülésén jóváhagyott szerződés szerint a két testület eddig is eredmé­nyesen működött együtt a­ me­gyeszékhely társadalmi, gaz­dasági életének fejlesztésében. Az együttműködési megállapo­dásban foglalta­k korszerűsítését a kapcsolatok tartalmának gazdagítása tette indokolttá. Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium nyelvi laboratóriu­mában az iskola nappali tagozatos diákjai ideális körülmé­nyek között tanulhatják az idegen nyelveket. FOTÓ: KRAJCSI Szállítási csúcs a tatabányai Faszénnél A Füszért tatabány­­ai fiók­jánál ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás. Az idei áruszállítás, a végéhez közele­dik. Teherautók indulnak út­nak a megye minden részébe élelmiszerrel, vegyiárukkal megrakodva. ■— Decemberi forgalmunk vár­hatóan mintegy nyolcvannégy­­nyol­cvanötmillió forint érté­kű les­z, — mondta Benső Fe­renc fiókigazgató — ezzel együtt idei bevételünk meg­haladja az egymilliárd forin­tot. Alapvető élelmiszerekből bőséges­­ a kínálatunk, egye­dül az étolaj bizonyul időn­ként hiánycikknek. Különféle konzervekből is megfelelő a választékunk. Az édesipartól még mindig kapunk szalon­cukrot, amit karácsony előtt természetesen eljuttatunk a boltokba. Az ünnepi ellátás nagy fel­adatot ró a Füszért-fiók száz­harminc tagú kollektívájára. A dolgozók túlnyomó része törzsgárdatag, és mintegy két­harmada szocialista brigádtag. Pótvállalásaikkal remélhetőleg sikerül elérni a zavartalan ki­szállítást. A fiók­­ szocialista brigádjai jól együttműködnek a Volán itt dolgozó gépkocsi­­vezetőivel és kocsikísérőivel, akik a Balogh József vezette Március 15 szocialista brigád­ba tömörültek. December 12- én a fióknál kommunista mű­szakot szerveztek, több mint húsz járművel szállították ki az árut. Különösen eredménye­sen dolgozott az Ady Endre, az Április 4. az Egyetértés, a Má­jus 1. a Petőfi Sándor és a Radnóti Miklós ifjúsági szocia­lista brigád, valamint a szo­cialista címért küzdő Brumsz­­vik­ Teréz nevét viselő kollek­­tíra. A hatalmas­­ és, ilyenkor meglehetősen hűvös rak­tárban láda- és kartonhegyek, amelyek között csak az itt dolgozók tudnak eligazodni. A gazda az ,,Egyetértés” szocia­lista brigád, amely alig két éve alakult, a címet már meg­szerezte. — Naponta harminc gépko­csifordulóig is eljutunk, — jegyezte meg Ribánszky Au­rél, a kollektíva vezetője. — Egy-egy műszak alatt átlag­ban ezerötszáz mázsa áru elő­készítését és rakodását végez­zük. Az előkészítés azt jelenti, hogy boltonként ki kell mér­nünk az árut, amelyet aztán állunk a kocsikísérőknek, összesen mintegy ezerszáz üz­letet és közületet látunk el a­ megyében, többek között szál­lítunk a Generálnak, a Kris­tálynak, az áfészeknek, kórhá­zaknak, gyermekintézmények­nek. — Reggel fél hétkor kez­dünk, —, folytatta Galambos László, a­­ délután csomogató vezetője fél négyig dolgo­zunk, majd ügyelet van. Az első forduló — több mint húsz tehergépkocsi — nyolc óra kö­rül már elhagyja a fiókot, és tizenegy körül jönnek vissza a második menetért. Persze közben nincs megállás, hiszen elő kell készíteni az újabb for­duló áruját. A rendeléseknek megfelelően boltonként oszt­juk el az árut. A tatabányai Füszért­­fióknál a munka zöme ne­héz anyagmozgatás. Az utóbbi években azonban a vállalat sokat költött a dolgozók erő­kifejtésének megkönnyítésére. Tíz elektromos targonca mű­ködik jelenleg, amelyek nem­csak a raktári munkát kön­­­nyítik meg, hanem jelentősen meggyorsítják a vagonok ki­rakását is. A szocialista brigádok,­­ a törzsgárdatagság és valamen­­­nyi dolgozó összefogásával minden bizonnyal sikerül elér­ni, hogy az év hátralévő nap­jaiban is zavartalan legyen az áru kiszállítása a boltokba. (Botíik) Brigádok, törzsgárdatagok összefogása Szállításra csomagolják az árut a Fűszert raktárában Kulcsemberek T -J ii 3 i­s hogy a művezetők nem t­udott CICIOCJ. tartoznak az irigyeit be­——­---------------------___! osztásúak közé. Többnyire két malomkő — a főnökeik és a beosztottaik —­kö­zött őrlődnek. Ezt a tényt támasztották alá a műveze­tők országos tanácskozásán elhangzottak is. Miközben egyre nagyobb a művezetők felelőssége és több a ten­nivalójuk, anyagi és erkölcsi megbecsülésük nem nö­vekszik kellően. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy az utánpótlás biztosítása igen nehéz. Azok a ki­tűnő szakemberek, akik élvezik társaik megbecsülését, akik alkalmasak lennének a művezetői posztra, sok­szor nemet mondanak. Miért is vállalnák ezt a beosz­tást? Hogy kevesebb pénzért jóval több gondjuk és felelősségük legyen? Az országos tanácskozáson Tóth János, az MTESZ főtitkára rámutatott: a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a korszerű, gazdaságos termelést a munka ha­tékonyságán­ak növelésével, a tudományos kutatások eredményeinek gyors és rugalmas alkalmazásával kell elérni, kulcsfontosságúak a művezetők. E tény miatt sem odázható el a művezetők helyé­nek, szerepének egyértelmű tisztázása és a munkájuk­kal, eredményeikkel arányban álló anyagi és erkölcsi elismerés biztosítása. Csakis így érhetjük el, hogy a legrátermettebbek kerüljenek a termelés parancsnoki posztjaiba, a művezetői beosztásokba. Az Ipari Minisztérium — mint elhangzott mír a művezetők aktív részvételére az előttünk­­ szá­álló feladatok megoldásában. Juhász Ádám államtitkár a tanácskozáson kifejtette, hogy a közvetlen termelés­­irányítók sokat tehetnek a minőség javításáért, a ter­melékenység növeléséért, az ésszerűbb anyag- és ener­giagazdálkodásért, a fegyelem megszilárdításáért Mindez így igaz. De csak akkor várhatunk az ed­diginél is eredményesebb munkát, nagyobb odaadást a művezetőktől, ha feladataikhoz igazodó jog- és hatás­kört biztosítunk számukra, ha jobbak lesznek munka­­feltételeik és, ha a prémium nem csupán illúzió, ha­nem a tényleges eredményekért megkapható anyagi valóság lesz. — ma — Figyelmükbe ajánljuk Hazánkban az újításoknak mindössze 1,2 százalékát hasznosítják más vállalatoknál is. Megdöbben­tő adat. Arra figyelmeztet, hogy rengeteg erőt, időt, pénzt fordítunk olyan megoldások kidolgozására, amit másutt már kitaláltak. Megelégszünk az egyszeri ha­szonnal, ahelyett, hogy többszörire törekednénk. Az újító, feltaláló tevékenység akkor éri el igazán célját, akkor hatékony, ha az új megoldásokat minél hamarabb és széles körben hasznosítjuk. A különböző állami és társadalmi szervek számos megyei, területi, országos kiállítást, vásárt rendeznek a találmányok, újítások továbbadása érdekében. Ez azonban, mint az a fenti 1,2 százalék is bizonyítja , nem elegendő. A Táncsics Szakszervezeti Könyv- és Folyóiratki­­adó Vállalat a SZOT, az Országos Találmányi Hivatal együttműködésével jószolgálati teendőt vállal magára azzal, hogy egy új kiadványban közkinccsé teszi megvalósított és másutt is megvalósítható találmányo­a­kat, újításokat. Az Újítási Magazin című kiadvány negyedévenként jelenik majd meg. Hisszük, hogy­­ eredménnyel forgatják majd az újítók, műszakiak, ve­zetők és a szocialista brigádok tagjai is. —ász (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3

Next