Dolgozók Lapja, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-29 / 24. szám
DOLGOZOK LAPJA Megyen^aki abol Pmaalmás gyógyvíz a régi fürdőtorvosi irodalomban A Fekete-erdőt a Fekete-tengerrel összekötő nagy folyó jobb partjának felső szakaszán található egy Almás nevű helység, amelyet a kiváló humanista történetíró, Istvánffy Miklós úgy említ az ő Históriájában, mint használatos és hasznos gyógyfürdőt. Ugyanezt teszi Zeiler német utazó a Magyarországról szóló 1646-os (ad Almasium inquit, in ripa Danubii dextra, könyvében Balneum salubre). Brückmann és Hübner az útleírásaikban a XVII. század végén szintén Gesund-Band, azaz gyógyfürdő jelzővel illetik. Jacobus Tollius holland utazónak az 1^O0-as amsterdami kiadású Epitolae Itanerdicae, vagyis úti leveleiben e sorok írója nem talált utalást Almásra, noha Torkos Justus János, aki 1726-ban Komárom megyei tiszti orvosa volt később önálló könyvet írt az Almási fürdőről, hivatkozik a rá a bevezető részben. Ez a kis leírás azonban mit sem von le az ő nagy érdeméből, történetesen, hogy Torkos Justus János tollából jelent meg 1746-ban (Pozsony) a Thermae Alamasiemes... című latin nyelven írott jeles munka, amely nem csak gyógyhatást, de a vízben található vegyi anyagok összetételét is ismerteti, természetesen a kor kémiai ismeretei szemszögéből. A Szabadváry—Szőkefalvi—Nagy: A kémia története Magyarországon (Bp., 1972.) az olvasható. ..az egykori hazai analitikai művekkel ellentétben Torkos műveit a mintaszerű áttekinthetőség, érthetőség jellemzi. Elég nagy számú reangenssel dolgozott, ami arra utal, hogy jól felszerelt laboratóriuma volt.’” Az almási vízanalízise szerint a következőket találta: éterszesz (gáz), finom és illékony kén, földes, meszes, köves maradék és természetesen középső és csodasók fajtájából. Elpárologtatás után vizsgálta a maradék szilárd anyagot, azok súlyát, mennyiségi és minőségi összetételét. A tiszta forrásvizek belsőleg is használhatók, különösen a kiválasztó szervek működését serkenti (Organa excretoria stimulet), javítja az étvágyat, csökkenti a máj- és hasnyálmirigy okozta panaszokat, de elsősorban külsőleg reumás bántalmaknál, ízületi fájdalmaknál, tűrhetetlen ischiásos panaszoknál (intolarabilem Ischiadem), aranyeres tüneteknél, női bajoknál (pl. fehérfolyás) igen hatásos, továbbá nehezen gyógyuló fekélyre, rühre és egyéb viszketésekre is kiválóan alkalmazható. Táblázatban írja elő, mennyi időt kell délelőtt illetve délután a vízben tölteni, első 7 és a második 10 napon, végül a kúra harmadik szakaszában 15 napon keresztül. A diétát sem hanyagolja el, amely kemény tojásból, tejtermékekből, hagymából és uborkából áll, főleg, s természetesen tésztaféleségekből. Azt hiszem elég meggyőző, milyen gondot fordított Torkos doktor az Almáson gyógyulni akarókra. Tudós orvosunk írta le először saját kutatásai alapján a hazai sziksát, és a Habsburg-birodalom keleti részére elkészítette latin—magyar—német—szláv nyelven a gyógyszer-árszabást, az ún. pozsonyi Texát, amely 1745-től volt használatban. Amikor 1782 ben, tehát pont 200 esztendeje megjelent az első magyar nyelvű fürdőorvosi könyv La Langus János doktornak A magyarországi orvosi vizekről című munkája, megyék szerint tárgyalva a gyógyfürdőket, Komárom megyét Almás képviseli. Csak éppen megemlítik, hogy Tatán is van fürdő. „Almási Fördő Torkos János Orvos Doktor által vizsgáltatott: ez a Fördő nyáron hideg, télen pedig lágy meleg. Almás nevezetű falu mellett vagyon... Ditsértetik a ’tagoknak erőtlenségikbenn, reszkettésbenn ... veséknek és beleknek dagadásaikbann ...”májnak, lépnek. Aztán pontosan nem tudni miért, de Almás konzekvensen kimaradt a későbbi balneológiai munkákból. Török József 1848-as kiadású, pályadíjnyertes könyvében már nem találjuk, de nem lelhető Boleman István Fürdőtanában, (1887) és nem olvashatjuk Zákonyi Ferenc 1977-es keltezésű A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői című könyvében sem. Szerencsére Komárom átvette a szerepét, így nem maradt megyénk „hivatalosan” fürdő nélkül. Érdekes, hogy az elmúlt században, amikor még kisebb volt az igény és több a hozzánk tartozó fürdő, Boleman könyvében még az esztergomi és a sárisápi fürdőről is említés történik. Megyénk fürdőügyi múltja gazdagabb, mint a jelene, érdemes volna feltenni a miért ________________ . kérdést, mert ha a források „el is szöknek”, rájuk lehet valahol bukkanni. Így a térkép szerint megyénk a legszegényebb fürdőkben a Dunántúlon. Ami nem biztos, hogy fedi a valóságot. Szállási Árpád dr. A szombat délután minden esetben komor és kedvetlen a regálok koszos, barna fái, festékes, porszagú átjárói közt — Ha elantad, hagyd a fenébe — mondta az ifjú gépmesterinas a berakónőnak. — Felőlem akár moziba is mehetsz, adok kilépőt. Legalább nem csattogsz már riadt masinával...ezzel a roÉs persze nem jár le a munka, és nem kell új szedést beemelnie szombaton este. Ezt nem tette hozzá, minek mindent kimondani, főként abból a fajtából, amit mindketten pontosan tudnak. De a lány csak rakosgatta, rakosgatta a harántat. — Megvakarod a lapockámat? — kérdezte a fiút. — Melyiket? sen.— A balest, de erőtelje— Persze — és megvakarta. — Bent leszek — intett a szedőterem ajtajára, ahol kihúzott két betűszekrényt, feje mellé két ólomtömbre állította kor nevű ki srádióját .ás Soaz elválasztó lapok, valamint a hegyesen kiálló betűk okozta nyomások ellenére meglehetően sen elhelyezkedett.kényelmeA másik utcában Lali bá’ tekert, mint az őrült. Katonaijának készített — eltávozások és jutalomszabad*á*»ok. ellenszolgáltatásaként, (ezeket a katonafű viselkedésével nem ériti — különböző ‘lonvéöszi ryommtványok alapját képező formákat, őr- és törzsőrmesterek számára névkártyákat, stb. — Lehúzod, gyerek? — kérdezte, egy elkészült szedésre mutatva. — Meg is olvashatnád, majd átnézem — keze ördöngős sebességgel járt diskurzus közben is, ezt a fiú káprázatosnak találta. Hosszasan csörgött a telefon, abban a korai, gyermeki időben a központos kisasszony belátása szerint kézzel jelezte a hívást, és mivel szombat délután már majdnem este volt, arra gondolt, jobb, ha minél hosszabban teszi. — Téged keresnek, gyerek — mondja Lali bá’ lekoppantva a kagylót. — Szűzlány hangja, éles. — Te vagy, szépfiú? — az inas elismerte, az öreg nagyon pontosan, sőt, hihetetlenül jó érzékkel jellemezte e hangot. — Csak azt akarom mondani, hogy rád gondolok, ha magamhoz nyúlok... — vihogás, inkább szégyenkező, mint gátlástalan, ezzel együtt az ismeetlen helyen lévő másik telefonnak biztonsága,inkognitója— A neved mondd, szüzem! — nem jutott eszébe okosabb megszólítás meglepetésében. De igyekezett visszahozni valamennyit elveszített — tehát a hívott — előnyéből: — Hogy akkor én is rád gondolhassak . .. Durva, netán durvább a válasz, mint arra a hívó számított, letette. Az öreg még besorakoztatott néhány sort, miután megkérdezte: — Ki mész, gyerek? — pörgette a betűket, csattogtatta egymás után, baljával igazított. — Akkor hozhatnál két deci cseresznyét. A fiú még fülét viaszként alig hallott, tömte be az előbbi hívás néhány szava, így csak később, a második ismétléskor jutott tudaté a kérdés. — Hol, öreg? Hol lehet itt kimenni, hogy a portás ne írjon be a füzetkéjébe? — Hehe — rázta a fejét, ne nézze őt hűlkének ez a gyerek, mert őt az apja nadrágban vonszolta, amikor az első gépmesterinast látta békaügetésben közlekedni! Aztán rápillantott, és csodálkozva értette meg a fiú tanácstalan arckifejezéséből, ez a mafla tényleg nem ismer kijáratot a portán kívül! — Hozz egj tizenhetes kulcsot, te nyomda szégyene ... Az ablakot fedő rácsot a takart, árnyékos felén egyetlen, fényesre használt anyacsavar tartotta, amelynek eltávolítása után drótháló, akár a kertkapu, a úgy nyílt, érintésre. — Ha visszajössz, és segítesz lehúzni ezt a kétszáz névjegyet, akkor kétszer elfogy, kettőt hozzál. Csak ha nekilátunk — mondta Lali bár. gyefogyottan álldogált az étterem előtt, szívesen nézelődött, kezében tartotta volna az előző telefonos hangyájának meleg ujjait, gazkarolta volna derekát, de szombat este volt, és egyedül álldogált, mintha örök életében egyedül kellene majd álldogálnia, és persze senki nem intett felé, kezében egy fényesre markolászott fekete kagyló, öbben a nyomdászinast vágyó tűz, és az utca végéig látható a szombat esti szobákban kiszvulledt villanyok. Lali bá’ pedig már várta a töltött üveget, és a fiú nem várakoztatta soká, ha már oly nyilvánvaló vadsággal égitek, fénylettek azok a szobák. Onagy Zoltán: Az első bűn, szerelemmel u 1983. január 29., szombat SÁRÁNDI JÓZSEF: Ujságversek 1. A Töke, mint világ az úr fölötte a világ az úr? (Lírai közgazdaságtan) Máról holnapra él a nép Máról holnapra élek én is Az játszik veletek s velem kié e halhatatlan fétis kié a halhatatlan fétis? — 2. KROKIK ÁRRENDEZÉS UTÁN: örömömben jegyet váltottam a buszon potyautazó légynek A KUTYÁS HÖLGY: Van nekem egy dán dogom miatta elkárhozom BÖLCSELET: Nem fúrsz kétszer ugyanabba a folyóba 3. TOLLRAJZ Petőfi Sándor utca hat a föld fölött az ég alatt Fényhiány és léghiány — kisorsolt magány fojtogat Tetsz ózondús benzingőzzel zajjal s szeszélyes szeretőkkel Szörnyeteg leszel — vén hobó lepusztult-„győztes” városlakó VALKÓ ANTAL: Légmentes Kulturált sorokat kulturált környezetben mert minek nevezhető ez a lebegön-ruganyos szoba ahol biztosítva van a csend és a zavartalanság érdekében minden kijárat el van zárva? gombnyomásra beárad a tenger s jólesően harmonizál a falra festett pálmafákkal Mohácsi Regös Ferenc rajza / $