Dolgozók Lapja, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-25 / 122. szám
4 ~ Hogy sikerült? Pillanatkép a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgáról Hétfőn országszerte megkezdődtek a közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák. Az egyetemekre, főiskolákra pályázók közül mintegy 17 ezren írnak dolgozatot fizikából, biológiából, matematikából, kémiából. Megyénkben a tatabányai Gépészeti és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola, illetve a szomszédos általános iskola fogadta az írásbeli . Az első nap délelőtt 285-en birkóztak a fizikai feladatokkal. Még van néhány perc a kicsengetésig, addig Manczimger József egyetemi docenssel, a Művelődési Minisztérium Komárom megyei megbízottjaal beszélgetünk. — összeszámoltuk hánydm ..írnak’’ a két nap alatt, úgy tűnik sokan jelentkeznek műszaki pályára. — Ez csak a látszat, hiszen a korábbi évekhez képest, úgy látom, kevesebb a jelentkező, ez is bizonyítja, hogy a műszaki pályák iránt csökkent az érdeklődés. — Milyennek találja a fizikai feladatokat? — Hat példát kell a diákoknak megoldani, az első négy nem jelenthet gondot, a többii pedig, aki lelkiismeretien készült, meg tudja csinálni. — Önnek mi a véleménye a közös írásbeliről? — Érzésem szerint nagyon sok előnye van, én mégis egy dolgot emelnék ki. Tulajdonképpen megkönnyítettük a szakközépiskolások helyzetét azzal, hogy fizika helyett valamilyen más szakmai tárgyból írhatnak. Igaz, ez könnyítés, mégis, ha az ilyen gyerek bekerül az egyetemre, az első évben kibukik, mert hiányoznak alapvető fizikai ismeretei. Közben megszólal az írásbeli végét jelző csengőszó, diákok láthatóan fáradtan boarítékolják dolgozataikat. Csak néhány percre „rabolom el” Tóth Andreát és Kripkó Tamást. Andrea, a tatabányai Árpád Gimnázium. Tamás az esztergomi Bottyán Szakközépiskola tanulója.János — Hogy sikerült a feladatok megoldása? Andrea: Az utolsó három példa nehéz volt, az ötödiket nem tudtam megcsinálni. Tamás: Én megoldottam mindet, de hogy jó-e? ... — Elég volt-e a négy alatt megszerzett tudásotok?év Andrea: Tulajdonképpen igen, de azért külön is kellett készülni. Tamás: Szerintem nem, még jó, hogy jártam előkészítőre. — Mindketten a Műszaki Egyetemre jelentkeztetek, milyen pályára készültök? Andrea: Én vegyészmérnök szeretnék lenni. Tamás: Én a géptervező szatc. műszertechnikai ágazatára jelentkeztem, tanárnak készülök. — Hogyan jutottatok erre az elhatározásra? Andrea: Általános iskolában, hetedik osztályban kedveltem meg a kémiát, azóta kitartottam mellette. Tamás: Én a szakközépiskolában rész szakon mechanikai műszetanultam, ez insprirált, hogy a Műszaki Egyetemre menjek. Tamáshoz és Andreához hasonlóan még sok ezren teszik fel a kérdést az elkövetkező napokban: Vajon, hogy sikerült? Tóth Ilona Érettségivízió — Lehet egy kérdéssel több? (Labancz Tibor rajza) Tallózás a Szovjet Irodalomban A „Büntetőosztagosok” fő célja, hogy leleplezze Hitler és fasiszta cinkosai gazságát, akik a totális terror révén rettegésben és rabszolgaságban akarták tartani a megszállt területek lakosságát és kegyetlenül megtorolták a legkisebb ellenszegülést is. Többek között így ír Gromov Adamovics: Büntetőosztagosok című dokumentumregényéről, melyet a Próza rovatban olvashatunk. Apáti Miklós így ír Nyikolaj Trjapkin költőről: „Nemcsak egyszerű és természeti költészet ez tehát, de gondolati is. Olyan ember költői gondolataival találkoznak e versek olvasói, akik az örök apák nemzedékéhez tartozik, akitől mindig várható egy jó szó, egy csöndes biztatás és egy későbbi kézfogás reménysége. És ezt a kezet, tudhatjuk, előre érdemes lesz majd megszorítani.” A költő tíz versét is közli a folyóirat. Zabolockij orosz költőre, műfordítóra emlékezik a májusi szám, többek között Arany János: Toldijának első énekéből olvashatjuk a magyar szöveg mellett az orosz fordítást. A Fórum rovatban Napjaink szocialista realizmusa címmel .Viktor Dimitrijev, Viktor Horev és Dmitrij Markov válaszol a moszkvai szerkesztőség körkérdésére. DOLGOZÓK LAPJA Huncut bankó és a többiek Gyermeknapra készülve Nagyszabású programmal és megannyi leleménnyel várja a tatabányai Úttörő- és Ifjúsági Ház május 29-én, gyermeknapon a kis és nagy a gyerekeket. Hogy mi mindennel készülnek a majálisra? Nehéz lenne felsorolni valamennyit. A „kóstoló” bizonyára kedvet csinál az ünnepelteknek. Vasárnap, reggel 9 órakor lovas harsonások nyitják meg az egész napos vigasságot. Lesz itt jelmezes fellép az úttörőház felvonulás, népi tánccsoportja. S az idén is megnyílik a Csináld magad utca. Sárkányt, bábot, autó- és repülőmodeUeket, agyagedényeket lehet itt fabrikálni. A a majális elmaradhatatlan része gyermeknapi vásár. Lesz cserebere, bélyegezés, zsákbamacska többek között. A haditechnikai park is sok újdonságot ígér. Csupán hármat árulunk el. Oltóhab, lovasbemutató, lovaglás. A színpadon reggeltől délután fél 6-ig, egymást váltják az események. Fellép a Kormorán együttes, lesz sportbemutató, s láthatjuk majd Pufi Palkó kalandjait. Május 29-én a hivatalos pénznem a huncut bankó lesz, ezzel lehet vásárolni a különböző sátrakban, és minden címlet részt vesz a sorsjegyhúzáson. Az Ifjúsági Lapkiadó is rendez sorsolást, a helyszínen nem jelentkező nyertesek újságjainak számát lapunk május 31 -i számában tesszük közzé, s ekkor értesülhetnek a nyeremény átvételének a helyéről is. Az úttörőházban is lesz néhány program, kiállítások nyílnak e napon, a Komárom megyei KÖJÁL, pedig egészségnevelési filmeket vetít. A Generál Vállalat, a Centrum Áruház, a Bolyai Könyvesbolt kitelepül ezen a napon a szabadba. A Parképítő Vállalat virágtombolával, a tejipar és a sütőipar finomságokkal várja a gyerekeket. „Játékországban” a MÜTEX Szövetkezet, a SAJÓKER és a Mikrolin mutatja be játékait, népművészek, iparművészek alkotásait. Az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat a sajtósátorba hívogatja a gyerekeket. Az Úttörővezető, az Iránytű, a Dörmögő Dömötör, a Pajtás és az Ifjúsági Magazin szervez érdekes vetélkedőket, találkozót népszerű emberekkel. A nagyszabású rendezvényre tekintettel kérik az autótulajdonosokat, hogy május 28-án szombaton, reggel 6-tól vasárnap este 8 óráig az úttörőház előtti autóparkolót ne vegyék igénybe. A Komáromi út — Mártírok útja és a Népköztársaság útja által határolt útszakaszt, ugyanebben az időben a közúti forgalom elöl lezárják. Szíves megértést kérnek tehát a rendezvény sikere érdekében a lakosságtól. 1983. május 25., szerdai Megtalálták az „igazit"? Folytatódik az esztergomi királyi palota z esztergomi várpalotában folytatódnak a régészeti kutatások: tavaly megtalálták a valódi királyi palotát. Az ásatások akkori eredményei azt igazolták, érdemes folytatni a föld vallatását. Az esztergomi várpalota rekonstrukciós terve alapján ugyanis olyan területekre is emeltek volna új épületeket, amelyeket régészetileg még nem tártak fel. Az elmúlt ásatási évadban nem túl látványos, ám tudományos szenzációként értékelhető leletre bukkantak a régészek. A tervezett új építkezés helyén XI—XII. századi királyi palota belső körfalának jelentős része, valamint egy Árpád-kori védőtorony került napvilágra. A lelet egyik újdonsága cáfolni látszik az eddigi tudományos ismereteket. Arról a királyi palotáról, amelyet az 1930-as években tártak fel, és amelyet eddig az igazi királyi palotának hittek, most bebizonyosodott: csupán a nagy palota déli szárnya. Ez tatárjárás előtt a királyi családok, a tatárjárás után a pedig az érsekek lakosztálya volt. A valódi királyi palota maradványait most találták meg, az előző épülettől északra, a dunai oldalon. A szakértők megállapítása szerint, az egész palota 45x11 méter alapterületű volt. Földszinti, tízablakos terme —, amelyet feltételezhetően élelmiszerraktárnak használtak —, csaknem teljes épségében fennmaradt. Az első emeletből — a dunai oldalon — méteres magasságú, Árpád-kori falak állnak, s egy saroknyi fennmaradt a második emeletből is. Az első emeleti terem 5 román kori ablakfülkéjét és két ajtónyílását is feltárták. A királyi palota most napvilágra hozott szárnyát a tűzvész után a XIV. században gótikus stílusban átépítették, majd a XV. században kétszeresére bővítették. Az első emeleti térségben alakították ki azt a lovagtermet, amelyről a korabeli krónikások — közöttük Bonfini is —, csak a csodálat hangján szóltak. Később ez is elpusztult, de udvari falai majdnem teljes magasságukban bontakoztak ki a kutatók előtt. Megtaláltak egy olyan gótikus ablakfülkét is, amelyet a török időkben, illetve a barokk korszakban elfalaztak. A nagytermet kívülről árkádíves erkély övezte. Az erkélyt a török harcokban szétlőtték, maradványai a hegyoldalba zuhantak. A kutatások során ennek is megtalálták néhány darabját. feltárásaA IN MEMÓRIÁM KODÁLY Rajzkiállítás az MMK-ban Megyei rajzkiállítást lát—...■ !— hatnak az érdeklődők Tatán, a Komárom megyei Művelődési Központban. A bizonyos szempontból szokatlan tárlaton általános és középiskolás tanulók munkái szerepelnek. Két okból rendhagyó ez kiállítás. Egyfelől azért, mert a általános és középiskolások ilyen vagy más jellegű munkáit nem szokás egymás mellé rakni a paravánokon, másfelől, mert példát ad: íme, a tehetség megmutatása a művészetben (és a tudományban hasonlóképpen) korosztályhoz talán igen, de az évek számához nem köthető. Mehetnénk tovább is: amikor kortársai talán labdáztak, a lányok babával játszottak, a tizenéves (ma: tinédzser) Wolfgang Amadeus Mozart már komponált és — atyja jóvoltából koncertezni — Európát járta. Ez a mai 14. életévhez kötött korhatár éppen az ilyen téren tehetséges gyermekeknek nehezíti meg, hogy velük szellemileg egyenértékű a partnerhez — legyen az középiskolás akár —, mérjék erejüket, képességüket. Ehhez az erőfelméréshez pedig bizony, nem elsősorban a rajzóra, esetleg egy jó szakkör, de még inkább ez a fajta — időben is egybeeső — „mérkőzés” adja az igazi alapyt és az ösztönzést. Akiben viszont nem lappang különleges tehetség, annak meg egyáltalán nem szabad viasszal kötött Tkn rósszárnyakat adni! 'Mai gyakorlatunk' ebben tekintetben- egészében vitathatatlanul jó. Hadd hangsúlyozzam: fenti gondolatmenet ad alapot a a problémakör egészének nyomatékos emlegetéséhez. Tudom, vannak bizonyos korlátok. Ugyanakkor nehezen hiszem el, hogy az általános iskola padjáiból „kikopott ’ diákok, fiatalok, a jó szakkörben ahol addig tört+a«nak helyett ott még e °’:ig, kitiltanák őket. Ismétlem: nem arra gondolok, hiszen az lehetetlen volna, hogy elmossuk a határt az általános iskolai rajztanítás és a középiskolások olykor már szinte között. De önálló teljesítménye végül is elsősorban a „műalkotás”-nak kell önmagáért szólnia a szerző — vagy a szakkörvezető — helyett. Mint ahogyan ezt megyei kiállításon is sikerült a bizonyítani. Különös a bemutató abból a szempontból is, hogy meglehetősen kötött témához kellett igazodniuk a gyerekeknek. Tavaly volt a Kodálycentenárium. Ezen a kiállításon a meghirdetett tematika alapján az évfordulós rendezvénysorozat „kései hajtásaival” találkozhatunk. A tárlat megnyitásakor a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselője, Ferenczyné Kardos Ildikó joggal hívta fel arra a figyelmet: itt „a rajzművészet eszközeivel van az általános és középiskolás diák arról, mit jelent számára Kodály — zeneszerző, tudós, nevelő —, s a mit az ő művészete. Képek sokasága — melyeknek ihletője a Kodályért gyűjtötte népdalkincs volt — tanúsíthatja, mennyire sajátjának érzi ifjúságunk e zenei alapanyagot, igazodva Kodály teóriáját. A zenéhez megéreztetés, szoktatás ösztönös visz közelebb, nem okoskodó magyarázat .. . Szinte az alkotás örömével ajándékozzák meg ezek a művek a kis előadókat, mert az életet játszó, a játékot élő gyermekkor szelleme árad belőlük.” A mesék világa, a balladisztikus hangvétel, a tiszta népdalkincs nemesen egyszerű szerkezete, a Kodály-remekek sora (Fölszállott a páva, Páva-variációk, Adagio, Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Háry János) egyként rezonanciát keltett a kiállításon szereplő alkotások isű készítőiben. A páva-motívum különösen megmozgatta a fantáziájukat. A gyermeki képzeletvilág pedig olyan, mint egy mély kút: akármennyi vizet merünk is ki belőle, akármilyen aszályos időszak járja, sosem fogy ki belőle az éltető elem. A megyei rajzkiállítás, ====== amit Kodály emlékére rendeztek Tatán, a hónap végéig tekinthető meg Jenkei János Részlet a kiállításról (Fotó: Krajcsi)