Dolgozók Lapja, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1985. március 30., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XL. évf., 75. sz. SZOMBAT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 2,20 forint A­ Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kong­resszusa elfogadja a Központi Bizottság beszámoló­ját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta végzett mun­ka értékelését, megerősíti a párt fő politikai irány­vonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. A következő években az a legfontosabb felada­tunk, hogy e vívmányainkra támaszkodva folytas­suk munkánkat a fejlett szocialista társadalom meg­teremtése érdekében; feltárjuk és hasznosítsuk szocialista rendszerben levő erőforrásokat; népgazda­a­ságunk teljesítőképességének növelésével létrehoz­zuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tu­domány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével se­gítsük az emberek­ alkotóképességének kibontakozá­sát; demokratikus intézményeink fejlesztésével szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet.a I.a nemzetközi helyzet, külpolitikánk. Az utóbbi megnövekedett években nem­zetközi feszültség oka az Amerikai alapvető Egyesült Államok szélsőséges impe­rialista köreinek az a tö­rekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfö­lényre tegyenek szert. A NATO­­ lépései nyomán a fegyverkezési verseny­nek minden eddiginél ve­szélyesebb szakasza bonta­kozott ki. Növelte a kato­nai és a politikai feszültséget az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet telepítésének nyugat-európai megkezdé­se. Különös veszélyt rejte­nek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájá­rult több helyi válság, re­gionális konfliktus kiélező­dése. A nemzetközi helyzet to­vábbi romlásának megaka­dályozásában meghatáro­zó szerepet játszik a szo­cialista országok békepoli­tikája. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállama az elmúlt évek­ben is átfogó kezdeménye­zések egész sorát tette világháborús veszély elhá­a­rítására, a nukleáris és a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozaj­­lására, a katonai szemben­állás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására. A nemzetközi erőviszo­nyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő or­szágok küzdelme, melyet a politikai és gazdasági füg­getlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytat­nak. A világbéke megőrzésé­ben növekedett a legkülön­bözőbb társadalmi rétege­ket és politikai erőket tö­mörítő háborúellenes moz­galmak szerepe. A béke hí­veinek erőfeszítéseivel ta­lálkoznak azoknak a reáli­san gondolkodó polgári po­litikai tényezőknek a tö­rekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. A különböző társadalmi rendszerű országok népei érdekeltek a világbéke megőrzésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei el­lenére sem alakult ki köz­vetlen világháborús ve­szély és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsola­tok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globá­lis katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerző­dés és az Szövetség között.Észak-atlanti : A Magyar Népköztár­saság külpolitikájá­ban a feszültebb és bonyo­lultabb nemzetközi hely­zetben is érvényesült a párt XII. meghatározott kongresszusán irányvo­nal. A Magyar­ság a szocialista Népköztársa­országok közösségének szilárd tagja, külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy ked­vező nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához, és hozzájá­ruljon a béke és a társa­dalmi haladás egyetemes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érde­künk a magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország, s a két nép együttműködésének gazda­gítása. A Szovjetunió ha­zánk függetlenségének, szo­­­cialista építőmunkánknak i­­s biztosabb nemzetközi tá­masza. Pártjainkat, orszá­gainkat, népeinket össze­kapcsolja az elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekötik a proletár internacionaliz­mus és a barátság erős szá­lai. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azo­nossága jegyében tovább­fejlesztjük hat a testvéri kapcsolatain­szocialista országokkal. Pártunk­­ és népünk szo­lidáris a fejlődő országok­kal Megkülönböztetett fi­gyelemmel építjük kapcso­latainkat a haladó, a szo­cialista orientációjú álla­mokkal. Támogatjuk a de­mokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a diktató­rikus, és fajüldöző rend­szerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzé­se és továbbfejlesztése, a gazdasági, műszaki-tudo­mányos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő elő­nyök kiaknázása érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatá­sára törekszünk a fejlett tőkés országokkal. Eredményes nemzetközi tevékenységünknek legfon­tosabb hazai biztosítéka tár­sadalmi rendszerünk szilárd­sága, a szocializmus sikeres építése. II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink . Szocialista rendszerünk fejlesztése megköve­teli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek mi­nél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dol­gozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatéko­nyabb működtetésében, fo­kozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szer­zett jövedelmek keletkezé­sét meg kell akadályozni.­­ A társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azo­nossága révén fejlődik ha­zánkban a szocialista nem­zeti egység. Szövetségi po­litikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogá­sa a szocialista haza építése érdekében. A munkásosztály társadal­munk vezető osztálya. Behaladásunk megköveteli Elő­a munkások szakképzettségé­nek, műveltségének növelé­sét, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a vál­lalatok irányításában, a tár­sadalmi ellenőrzésben. a A szövetkezeti parasztság munkásosztály szilárd szövetségese. Munkájával (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, amelyek a termékszerkezet megújításában alapvető jelentőségű háttér­ipari termékek termelésének, fejlesztésének javítására szü­lettek. Megállapította: a kezdeti lépések megtörténtek, de szükségesnek ítélte az előrehaladás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a lakosság ügye­inek és a szolgáltatások iránti igényeinek munkaidőn kívüli elintézésére, illetve kielégítésére tett intézkedésekről. kormány a helyzetet nem tartja kielégítőnek, ezért utasítot­­­ta az illetékeseket, hogy következetesebben szerezzenek ér­vényt a vonatkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új for­máival összhangban — módosította az újítások és a szolgá­lati találmányok díjazásáról, valamint a találmányokkal ös­­­szefüggő intézkedésekről szóló rendeletét. Ugyancsak mó­dosította a mezőgazdasági termékforgalomra vonatkozó ren­deletét és hatályon kívül helyezett több jogszabályt. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület — a Miniszter­­tanács előterjesztése alapján — törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója al­kalmából közkegyelem gya­korlásáról, amelynek jog­szabályi rendelkezései áp­rilis 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Tár­sasághoz és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdések­ről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felsza­badulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kérdésekben döntött, személyi majd bírákat mentett fel és vá­lasztott meg. Közkegyelem A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. év­fordulója alkalmából gya­korolt közkegyelem — bün­tetőpolitikai elveinkkel össz­hangban — a megtévedt, ki­sebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre, valamint humá­nus szempontok alapján, a nehezebb életkörülmények között élő elkövetőkre terjed ki. A kegyelem kiterjed azok­ra, akik gondatlanságból követtek el bűncselekményt, továbbá a szándékos bűncse­lekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekével együtt élő anya, 55. életévét betöltött nő, 60. életévét betöltött fér­fi, illetőleg gyógyíthatatlanul súlyos vagy életét veszélyez­tető betegségben szenved. Ezek a személyek a köz­kegyelem folytán mentesül­nek a 3 évet meg nem ha­ladó szabadságvesztés, va­lamint a javító-nevelő mun­ka végrehajtása alól; akit pedig a bíróság 3 évet meg­haladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésének tartama a felére csökken. A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkö­vetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható bün­tető eljárás, illetve a már megindult büntető eljárás nem folytatható, ha a bíró­ság előreláthatóan nem szabna ki 3 évi szabadság­­vesztésnél súlyosabb bünte­tést. Nem terjed ki a közke­gyelem a visszaeső bűnö­zőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a törvényerejű rendeletben külön felsorolt — erőszakos vagy garázda jellegű cselekményt követtek el.bűn- A törvényerejű rendelet április 5-én, lép hatályba. A bíróság vagy — ha az ügy még nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt követően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e. Felmentések, kinevezések, kitüntetés A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TAN­ÁCSÁN­AK ELNÖKSÉGI ÜLÉSE: A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnök­sége Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének veze­­­tésével pénteken ülést tar­tott. Meghallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az El­nöki Tanács elnökének tájé­koztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben. AZ ELNÖKI TANÁCS Az Elnöki Tanács pénte­ki ülésén a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafi­as Népfront Országos Ta­nácsa elnökségének javasla­tára személyi kérdésekben határozott. Horváth István belügy­minisztert — akit MSZMP Központi Bizottsá­az­gának titkárává tak — tisztségéből választot­t elmen­Pénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letet­te a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt SZEMÉLYI DÖNTÉSEI tette. Kamara János bel­ügyminisztériumi államtit­kárt e tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg belügymi­niszterré választotta meg. Nagy János külügyminisz­­tériumi államtitkárt más fontos megbízatása miatt e tisztségéből egyidejűleg Horn felmentette, Gyulát külügyminisztériumi állam­titkárrá kinevezte. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ESKÜTÉTEL KAMARA JÁNOS ÉLETRAJZA Kamara János 1927. má­jus 1-én született Budapes­ten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Belügyminisztéri­um állományába. Különbö­ző munkaterületeken, több vezető beosztásban teljesí­tett szolgálatot. Az ELTE állam és jogtudományi ka­rán szerzett diplomát. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mi­hálynak — a munkásmoz­galomban és a szocializ­mus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismerése­ként, nyugállományba vo­nulása alkalmából — a Magyar Érdemrendje Népköztársaság kitüntetést adományozta. 1974. június vezérőrnaggyá 21-én rendőr és belügy­minisztériumi államtit­kárrá nevezték ki. 1979 szeptemberétől rendőr altá­bornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szocialis­ta Magyarországért Érdem­renddel tüntették ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben­ Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkár-helyette­se, Czinege Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese és Katona Imre, az V. Elnöki Tanács titkára. KOROM MIHÁLY KITÜNTETÉSE A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA SZEMÉLYI KÉRDÉSRŐL sön A kormány pénteki ülé­személyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnökét — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé.

Next