Dolgozók Lapja, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1985. március 30., AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XL. évf., 75. sz. SZOMBAT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 2,20 forint A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa elfogadja a Központi Bizottság beszámolóját, jóváhagyja a XII. kongresszus óta végzett munka értékelését, megerősíti a párt fő politikai irányvonalát. Elfogadja és jóváhagyja a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről. A következő években az a legfontosabb feladatunk, hogy e vívmányainkra támaszkodva folytassuk munkánkat a fejlett szocialista társadalom megteremtése érdekében; feltárjuk és hasznosítsuk szocialista rendszerben levő erőforrásokat; népgazdaaságunk teljesítőképességének növelésével létrehozzuk a gazdasági egyensúly további javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fejlesztésével segítsük az emberek alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével szocialista célok jegyében erősítsük a nemzeti egységet.a I.a nemzetközi helyzet, külpolitikánk. Az utóbbi megnövekedett években nemzetközi feszültség oka az Amerikai alapvető Egyesült Államok szélsőséges imperialista köreinek az a törekvése, hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult katonai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert. A NATO lépései nyomán a fegyverkezési versenynek minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. Növelte a katonai és a politikai feszültséget az új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverzet telepítésének nyugat-európai megkezdése. Különös veszélyt rejtenek magukban az amerikai űrfegyverkezési tervek. A nemzetközi feszültség fokozódásához hozzájárult több helyi válság, regionális konfliktus kiéleződése. A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszik a szocialista országok békepolitikája. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés többi tagállama az elmúlt években is átfogó kezdeményezések egész sorát tette világháborús veszély elháarítására, a nukleáris és a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozajlására, a katonai szembenállás lehető legalacsonyabb szintjének kialakítására. A nemzetközi erőviszonyok alakulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, melyet a politikai és gazdasági függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért folytatnak. A világbéke megőrzésében növekedett a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket és politikai erőket tömörítő háborúellenes mozgalmak szerepe. A béke híveinek erőfeszítéseivel találkoznak azoknak a reálisan gondolkodó polgári politikai tényezőknek a törekvései, akik elfogadják, hogy az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája. A különböző társadalmi rendszerű országok népei érdekeltek a világbéke megőrzésében. Mindezek következtében az elmúlt évek negatív nemzetközi fejleményei ellenére sem alakult ki közvetlen világháborús veszély és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyugati kapcsolatok egészében. Fennmaradt a világ békéjének legfőbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és az Szövetség között.Észak-atlanti : A Magyar Népköztársaság külpolitikájában a feszültebb és bonyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. meghatározott kongresszusán irányvonal. A Magyarság a szocialista Népköztársaországok közösségének szilárd tagja, külpolitikájának a jövőben is legfőbb célja, hogy kedvező nemzetközi feltételeket teremtsen a szocialista építőmunkához, és hozzájáruljon a béke és a társadalmi haladás egyetemes ügyéhez. Elsőrendű nemzeti érdekünk a magyar—szovjet barátság további erősítése, a két ország, s a két nép együttműködésének gazdagítása. A Szovjetunió hazánk függetlenségének, szocialista építőmunkánknak is biztosabb nemzetközi támasza. Pártjainkat, országainkat, népeinket összekapcsolja az elvek, az alapvető célok és érdekek azonossága, összekötik a proletár internacionalizmus és a barátság erős szálai. Közös elveink, alapvető érdekeink és céljaink azonossága jegyében továbbfejlesztjük hat a testvéri kapcsolatainszocialista országokkal. Pártunk és népünk szolidáris a fejlődő országokkal Megkülönböztetett figyelemmel építjük kapcsolatainkat a haladó, a szocialista orientációjú államokkal. Támogatjuk a demokratikus, nemzeti erők harcát, amelyet a diktatórikus, és fajüldöző rendszerek ellen folytatnak. A nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés eredményeinek megőrzése és továbbfejlesztése, a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más kapcsolatokban rejlő előnyök kiaknázása érdekében a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására törekszünk a fejlett tőkés országokkal. Eredményes nemzetközi tevékenységünknek legfontosabb hazai biztosítéka társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sikeres építése. II. Belpolitikánk, társadalmi és politikai viszonyaink . Szocialista rendszerünk fejlesztése megköveteli a társadalmi tulajdon gyarapítását, fokozott védelmét és előnyeinek minél teljesebb kihasználását. Ezért erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a munkával, törvényes úton szerzett személyi tulajdont. A törvénytelen úton szerzett jövedelmek keletkezését meg kell akadályozni. A társadalmi osztályok és rétegek legfontosabb érdekeinek és céljainak azonossága révén fejlődik hazánkban a szocialista nemzeti egység. Szövetségi politikánk változatlan célja társadalmunk különböző osztályainak és rétegeinek, egész népünknek összefogása a szocialista haza építése érdekében. A munkásosztály társadalmunk vezető osztálya. Behaladásunk megköveteli Előa munkások szakképzettségének, műveltségének növelését, és azt is, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában és végrehajtásában, a vállalatok irányításában, a társadalmi ellenőrzésben. a A szövetkezeti parasztság munkásosztály szilárd szövetségese. Munkájával (Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásáról, amelyek a termékszerkezet megújításában alapvető jelentőségű háttéripari termékek termelésének, fejlesztésének javítására születtek. Megállapította: a kezdeti lépések megtörténtek, de szükségesnek ítélte az előrehaladás meggyorsítását. A Minisztertanács tájékoztatást kapott a lakosság ügyeinek és a szolgáltatások iránti igényeinek munkaidőn kívüli elintézésére, illetve kielégítésére tett intézkedésekről. kormány a helyzetet nem tartja kielégítőnek, ezért utasította az illetékeseket, hogy következetesebben szerezzenek érvényt a vonatkozó határozatoknak. A kormány — az állami vállalatok vezetésének új formáival összhangban — módosította az újítások és a szolgálati találmányok díjazásáról, valamint a találmányokkal összefüggő intézkedésekről szóló rendeletét. Ugyancsak módosította a mezőgazdasági termékforgalomra vonatkozó rendeletét és hatályon kívül helyezett több jogszabályt. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület — a Minisztertanács előterjesztése alapján — törvényerejű rendeletet alkotott hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából közkegyelem gyakorlásáról, amelynek jogszabályi rendelkezései április 5-én lépnek hatályba. Az Elnöki Tanács határozatot hozott hazánknak a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz és a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz való csatlakozásáról és az ezzel összefüggő egyes kérdésekről. A testület a továbbiakban határozott a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, kérdésekben döntött, személyi majd bírákat mentett fel és választott meg. Közkegyelem A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából gyakorolt közkegyelem — büntetőpolitikai elveinkkel összhangban — a megtévedt, kisebb súlyú bűncselekményt elkövetőkre, valamint humánus szempontok alapján, a nehezebb életkörülmények között élő elkövetőkre terjed ki. A kegyelem kiterjed azokra, akik gondatlanságból követtek el bűncselekményt, továbbá a szándékos bűncselekmények tetteseire is, ha az elkövető terhes nő, 10 éven aluli gyermekével együtt élő anya, 55. életévét betöltött nő, 60. életévét betöltött férfi, illetőleg gyógyíthatatlanul súlyos vagy életét veszélyeztető betegségben szenved. Ezek a személyek a közkegyelem folytán mentesülnek a 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés, valamint a javító-nevelő munka végrehajtása alól; akit pedig a bíróság 3 évet meghaladó szabadságvesztésre ítélt, büntetésének tartama a felére csökken. A törvényerejű rendelet hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekmény miatt az említett személyekkel szemben nem indítható büntető eljárás, illetve a már megindult büntető eljárás nem folytatható, ha a bíróság előreláthatóan nem szabna ki 3 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést. Nem terjed ki a közkegyelem a visszaeső bűnözőkre, továbbá azokra, akik állam elleni, illetőleg — a törvényerejű rendeletben külön felsorolt — erőszakos vagy garázda jellegű cselekményt követtek el.bűn- A törvényerejű rendelet április 5-én, lép hatályba. A bíróság vagy — ha az ügy még nem került bíróság elé — a nyomozó hatóság ezt követően dönt arról, hogy a kegyelem alkalmazható-e. Felmentések, kinevezések, kitüntetés A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGI ÜLÉSE: A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Kállai Gyulának, a HNF OT elnökének vezetésével pénteken ülést tartott. Meghallgatta Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének tájékoztatóját a párt XIII. kongresszusáról. Az elnökség elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottságának ajánlásait személyi kérdésekben. AZ ELNÖKI TANÁCS Az Elnöki Tanács pénteki ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára személyi kérdésekben határozott. Horváth István belügyminisztert — akit MSZMP Központi Bizottsáazgának titkárává tak — tisztségéből választott elmenPénteken az Országház Nándorfehérvári termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kamara János belügyminiszter letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt SZEMÉLYI DÖNTÉSEI tette. Kamara János belügyminisztériumi államtitkárt e tisztségéből felmentette, egyidejűleg belügyminiszterré választotta meg. Nagy János külügyminisztériumi államtitkárt más fontos megbízatása miatt e tisztségéből egyidejűleg Horn felmentette, Gyulát külügyminisztériumi államtitkárrá kinevezte. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. ESKÜTÉTEL KAMARA JÁNOS ÉLETRAJZA Kamara János 1927. május 1-én született Budapesten. A felszabadulás előtt géplakatos volt. 1945-ben került a Belügyminisztérium állományába. Különböző munkaterületeken, több vezető beosztásban teljesített szolgálatot. Az ELTE állam és jogtudományi karán szerzett diplomát. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Korom Mihálynak — a munkásmozgalomban és a szocializmus építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából — a Magyar Érdemrendje Népköztársaság kitüntetést adományozta. 1974. június vezérőrnaggyá 21-én rendőr és belügyminisztériumi államtitkárrá nevezték ki. 1979 szeptemberétől rendőr altábornagy. 1980 márciusától az MSZMP KB tagja. 1977 novemberében a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkár-helyettese, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Katona Imre, az V. Elnöki Tanács titkára. KOROM MIHÁLY KITÜNTETÉSE A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA SZEMÉLYI KÉRDÉSRŐL sön A kormány pénteki ülészemélyi kérdésben döntött. Pál Lénárdot, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét — akit az MSZMP Központi Bizottságának titkárává választottak — tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Tétényi Pált kinevezte az OMFB elnökévé.