Dolgozók Lapja, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
VILÁG PROLETÁRJAI-EGYESÜLJETEK!V Ülésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Hétfőn Moszkvában, a Kreml Nagypalotájában megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek elsőként a tanácskozás napirendjét és munkarendjét hagyták jóvá. Első napirendi pontként az ülésszak változtatásokat hajtott végre az elnökség összetételében. Második napirendi pontként áttekinti a népgazdaság irányításának gyökeres átalakításával kapcsolatos kérdéseket, köztük az állami vállalatokról szóló törvényt és más törvényhozási aktusokat. Ezután az elnökség előterjesztésében az ülésszak elé kerül az állami élet fontos kérdéseinek össznépi vitára bocsátását előíró törvény tervezete. A napirend és a munkarend elfogadását követően Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagja terjesztette elő az elnökség személyi kérdésekről szóló javaslatát. A szovjet parlament felmentette az elnökség elnökhelyettesi tisztjéből Akii Szalimovot, az Üzbég Legfelsőbb Tanácsa SZSZK cégének volt elnökét. Elnökaki más beosztásba került. Rafik Nyisanovot, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsának jelenlegi elnökét megválasztotta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökhelyettesévé. Nyikolaj Szljunykovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, akit még a Belorusz KP KB első titkáraként választottak meg az elA Szovjetunió Minisztertanácsa által, a Legfelsőbb Tanács elé terjesztett jelentésben Nyikolaj Rizskov kormányfő a gazdaságban végbemenő változások jelentőségét hangsúlyozta, számba vette azok legfontosabb irányait, megjelölte a végrehajtandó legfontosabb feladatokat. A megtorpanás időszakára jellemző jelenségek okairól szólva, a szónok kijelentette, hogy az irányítás eddigi rendszere figyelmen kívül hagyta a társadalmi tényezők növekvő szerepét, nem tette lehetővé a termelési és társadalmi fejlődés folyamatainak szerves összekapcsolódását. A gazdaságirányítás átalakításának alapja az állami vállalatról egyesülésről) szóló termelési törvénynökség tagjává, új beosztására tekintettel saját kérésére felmentették az elnökség tagjának tisztéből. Egyben az elnökség tagjává választották Jefrem Szokolovot, a Belorusz KP KB első titkárát. A küldöttek ugyancsak felmentették az elnökség tagjának tisztéből Gyinmuhamed Kunajevet, a Kazah KP KB volt első titkárát és Gennagyij Kolbint, a jelenlegi első titkárt az elnökség tagjává választották. Felmentették elnökségi tagságából Midhat Sakirovot, a Baskír ASZSZK területi pártbizottságának volt első titkárát. Ezt követően Nyikolaj Rizskov előadói beszédével megkezdődött a második napirendi pont áttekintése. — mondotta Nyikolaj Rizskov. A küldötteknek ezt kell végleges formában jóváhagyniuk a jelenlegi ülésszakon. A Szovjetunióban először kidolgozott törvénytervezet központi gondolata az, hogy a népgazdasági mechanizmusnak olyan termelési és társadalmi feltételeket kell létrehoznia, amelyek aktivizálják a dolgozói kollektívák tevékenységét. Olyan fejlesztési ösztönzőket kell bevezetni, amelyek a vállalatokat legfőbb feladatuk elvégzésére, a népgazdasági és lakossági igények minél teljesebb kielégítésére, a szükséges termékek minél kiseb ráfordítással történő előállítására buzdítanák. A termelési és a szociális fejlesztés mostantól közvetlenül, sőt szigorúan fog függeni a vállalati tevékenység eredményeitől, a kollektíva munkájával megkeresett eszközök nagyságától. A gazdasági gyakorlatban kategória kerül bevezetésre új — jelentette be a szovjet kormányfő —, a gazdasági elszámolási szerződés. Ez lesz a munkabérnek és az anyagi ösztönzésnek, a vállalat termelési, tudományos és műszaki fejlesztési alapjának és a szociális fejlesztési alapnak a legfőbb forrása. A gazdasági önelszámolás gyökeres változásokat feltételez a vállalati tevékenység tervezésének jellegében [UNK] tervet ezentúl nemcsak önönállóan dolgozza ki a vállalat, de maga határozza meg gazdasági és szociális fejjlesztésének ötéves terveit. A vállalatok számára ezen túl csak az állami megrendelések mértékét határozzák meg, ezek azonban nem kötik le a teljes termelőkapacitást, s csupán a legfontosabb termékek előállítását célozzák. A termékmennyiség fennmaradó részét vállalat önállóan hozza létre a felhasználókkal vagy a fogyasztókkal létrejött közvetlen gazdasági kapcsolatok alajjjár. Gyökeresen át kell alakítani az állam külgazdasági tevékenységét is — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov. — Korábban ez a tevékenység kizárólag a központi főhatóságok körébe tartozott. rendelkezési Most a vállalatokat is bekapcsolták ebbe a szférába, kidolgozták azt az ösztönzőrendszert, amely érdekeltté és más mértékig felelőssé leszeteszi a kollektívákat a külis földi partnerekkel fenntartott kapcsolatok fejlesztéséért. A kitűzött célok megvalósítása érdekében létre kell hozni a külföldi cégekkel való széles körű termelési kooperációt, nemzetközi termelési egyesüléseket, és szervezeteket, közös vállalatokat kell alapítani. Mint (Folytatás a 2. oldalon) Nyikolaj Rizskov beszéde Új elvek a gazdaság irányításában wmmmmmmmmmmmm—mmmmmmmmÊmmmmmmmmmmm Régészeti tábor a Pilis völgyében TÖRTÉNETI-ARCHEOLÓGIAI szempontból sokat ígérő feltárás kezdődött hétfőn Pilisszentléleken. A festői szépségű völgyben háromhetes régészeti tábor nyílt az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum szervezésében. Lázár Sarolta muzeológus vezetésével középiskolások dolgoznak az ásatáson. A mostani akció egy több éve kezdődött régészeti expedíció folytatása. A pilisszentléleki középkori Pálos-kolostor épületmaradványainak feltárása, konzerválása és a leletek felszínre hozása a cél. Érdekessége ennek a munkának, hogy a résztvevők megkísérlik felkutatni annak az épületegyüttesnek a maradványait, amely egykor az Árpád-házi királyok vadászkastélya volt. Később ezt ajándékozta IV. Béla a hazánkban alapított „fehérbarátoknak”, a Pálos-rendnek. A szerzetesek a király által adományozott kastélyt tovább bővítették, többek között templomot, gazdasági épületeket és kincsőrt emeltek, így a középkorban Pilisszentléleken a szerzetesek a mezőgazdasági kulka és a kézműipar letéteményesei voltak. Miután ez a rend kezdetben koldulásból, később a saját maga által termelt javakból tartotta fenn magát. A kolostoregyüttes — csakúgy, mint számos más középkori emlékünk — a törökdúlás idején elpusztult. A romok közül eddig a rendházat és a templomot már feltárták. Nagy kiterjedésű területen helyenként 5 méter magasságban is felívelnek a falak. Ezeket részben már konzerválták, s a maradványokból, rekonstruálható a hajdani épületek rendeltetése. Az épületegyüttes magját képező vadászkastély alapfalaira eddig még nem bukkantak rá. Az idei feltárással gazdag, úgynevezett apró leletanyagra is számítanak a szakemberek. A mostanit megelőző ásatások során ugyanis már számos középkori szerszám, használati eszköz, korabeli pénzérme, pecsétnyomó és kerámia bukkant napfényre. A PILISSZENTLÉLEKI régészeti táborit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Komárom megyei bizottsága anyagilag támogatja, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pedig szakmailag patronálja. —Vájná— Lelkiismeretesen, színvonalasan jóra értékelték a megyei polgári védelmi gyakorlatot Hétfőn tartották Tatabányán, a megyei tanács nagytermében a június elején végrehajtott megyei szintű polgári védelmi gyakorlat értékelését, amelyen részt vett Molnár Miklós ezredes, a Polgári Védelem Országos Törzsparancsnokának helyettese, Varga Gyula, a megyei tanács elnöke és Bagi György, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kákonyi Ferenc alezredes, megyei törzsparancsnok megnyitója után Molnár Miklós ezredes értékelte a gyakorlatot. Többek között elmondta, hogy jelentős fejlődés következett be az 1985-ben végrehajtott hasonló, megyei jellegű gyakorlathoz képest. A megyei törzs, az alárendelt törzsek és szakszolgálati parancsnokságok jól látták el feladataikat. A gyakorlatban résztvevők lelkiismeretes munkáról, színvonalas felkészülésről tettek tanúbizonyságot. A gyakorlat idején a politikai munka, az információk továbbítása szintén megfelelt az elvárásoknak. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a mozgósított állományra kész tervek alapján nappal hatékonyan dolgozni kérendkívüli körülmények között. A gyakorlat több olyan pozitív tapasztalattal szolgált, amelyet országos szinten is fel lehet használni. Az értékelés után Molnár Miklós ezredes és Bujdosó Imre alezredes, az országos törzsparancsnokság osztályvezetője, kitüntetéseket és jutalmakat adott át. Országos törzsparancsnoki elismerésiben részesült dr. Szamos György, Molnár Ernő, Siklay Attila, valamint Kurják László alezredes és Nagy Tibor főhadnagy. megyei tanács elnöke, valamint a megyei törzsparancsnok 42 személyt jutalmazott. Befejezésül Varga Gyula, a megyei tanács elnöke, megyei parancsnok köszönte meg a részt vevő állomány lelkiismeretes munkáját, példás helytállását. Molnár Miklós ezredes értékelte a gyakorlatot (jobbra), Varga Gyula, a megyei tanács elnöke elismerést ad át (balra lent) Sikerrel zárult az akvarista-terrorista találkozó Jó hírünket viszik a halatt barátai jöttek Szegedről és Szombathelyről, Budapestről és Békéscsabáról, Miskolcról, és Salgótarjánból. De jöttek az NSZK-ból és az NDK-ból, Ausztriából és Csehszlovákiából is. Az országos, évente megrendezett akvarista kiállítás és találkozó házigazdája az idén Tatabánya volt: a száznál több vendég a szakmai tapasztalatok mellett a megyeszékhely hírét is magával vitte. Hogy az akvarisztika és a terrarisztika barátai nem keltik rossz hírünket idehaza, bizonyítéknak a kiállítás vendégkönyve látszik. Mert laikus érdeklődők és szakmabeliek, vérbeli profik és otthon, néhány liter vízzel „gazdálkodó” szimpatizánsok egyaránt felsőfokon nyilatkoztak a rendező tatabányai akvaristák munkájáról. „A MATOE (Magyar Akvaristák, Terraristák Országos Egyesülete) történetében ez volt a legszínvonalasabb bemutató” — valahogy így fogalmaz az egyik bejegyzés. És a másik: „öt gyermekemmel látogattam meg a kiállítást, alig lehetett őket hazavonszolni”. Alfred Pimsner, az NSZK-beli akvarista ismert Passauból külön köszönetet mond a tatabányai rendezőknek a szakmailag is kifogástalan kiállításért, a találkozó gördülékeny lebonyolításáért, s ez természetesen vonatkozik a helyszínt biztosító intézményre, Közművelődés Házára is.A A statisztikák szerint több tízezren látogatták meg a bemutatót, megcsodálva színpompás halakat, a halalőket, a szőrmés terráriumi állatokat, ez pedig az ilyen jellegű hazai kiállítások történetében rekord. Annál sajnálatosabb, hogy a széles közönség számára is nyitott szakmai előadásokra a „hivatalos” résztvevőkön kívül csak kevesen voltak kíváncsiak. A dologban közelebbről érdekeltek számára mindenesetre sikerrel zárult a találkozó, hiszen a díszhaltenyésztés, a terráriumi hüllők otthoni tartása köréből olyan információkhoz jutottak, amelyek zik a szakirodalmi megelőmegjelenést. Kicserélték tapasztalataikat a haltartás biológiai, genetikai, technikai kérdéseiről és — a MATEO elképzeléseinek megfelelően — sikerült „nyitni” külföld felé is, amit számos külföldi meghívás bizonyít, és aminek eredményeként könyvelhető el például Valerian Burik csehszlovák akvarista — ismert szakértő — előadása egy nálunk csak latin néven ismert márnaféle szaporításáról. A Közművelődés Házában a latermnyai rendezők hét flpp bontják a kiállítást: a a halak visszakerülnek tulajdonosukhoz, a technikai installáció — akváriumok, szűrő- és levegőztető berendezések és egyebek — utaznak Szegedre, az ottani körhöz, hiszen csak csödben voltak itt. Hogy a tatabányai akvaristák képesek nemzetközi visszhangot is keltő kiállítást és szakmai találkozót rendezni, a tények fényesen bizonyítják. Ahhoz azonban, hogy egy-egy ilyen színpompás bemutatóra gondolhassanak a jövőben is — amely esetleg művelődési házakban, iskolákban vándorkiállításként terjeszthetne természettudományos ismereteket és szemléletet —, saját bemutató akváriumokra, kiállítási eszközökre lenne szükségük. Mert a hosszú hetekig tartó kemény társadalmi munka szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy megyénk legalább évente egy-két alkalommal a jövőben is gazdagodhassák a mostanihoz hasonló látványossággal.