24 óra, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
4 KUI, TURA A forgatás megakadályozására... Viták egy készülő Lenin filmről „Nem e világi bálvány” Majakovszkij haláláról... Az orosz közvéleményt mostanában egy nem mindennapi, még csak készülőben lévő dokumentumfilm foglalkoztatja, amely Lenin halálát és annak körülményeit kívánja bemutatni. A „Lenin Gorkija” című film forgatókönyvét már közzétette az „Iszkussztvo Kino” című folyóirat, ám az nem aratott osztatlan sikert. A moszkvai Pravda kampányt is indított a forgatás megakadályozásáért: — Borisz Ravgyin történész és Alekszej Csanutyin dokumentumfilm-rendező olyan felháborító és etikátlan filmet eszeltek ki, amely csak keveseket érdekel - írja Nyikolaj Krivomaszov, a Pravda munkatársa, aki már korábban adakozásra szólította fel a lakosságot a Vörös téren található Lenin mauzóleum megőrzése érdekében. Az újságíró megfelelő mennyiségű tiltakozólevél birtokában megpróbálná meggyőzni a film készítőit, hogy ilyen filmet nem szabad bemutatni. A film Lenin utolsó napjait mutatná be Gorkijban, Moszkva melletti településen, a ahol a forradalom lebénult vezére kénytelen volt elviselni az orvosok és ápolók gondoskodását” 1924. január 21-én bekövetkezett haláláig. A készülő filmet a Központi Lenin Múzeum vezetője is bírálta. Szerinte ellentmond a keresztény erkölcsnek, hogy egy halálosan beteg emberből gúnyt űzzenek. A múzeum egyébként a közelmúltban kiállítást rendezett azokból a fotókból, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség. Az egyik fénykép például a szovjet állam alapítóját ábrázolja tolószékben, Gorkijban. A számos nemzetközi díjjal kitüntetett dokumentumfilm-rendező minden áron folytatni akarja a forgatást: segítőtársával, Ravgyinnal már majdnem két éve kutatnak az SZKP archívumai között, hogy mindent megtudjanak Lenin utolsó hónapjáról. A számukra fontos dokumentumok 80 százaléka csak 1992 elején vált hozzáférhetővé a levéltárban. A forgatókönyv nagy része az áttanulmányozott anyagokon alapszik. A filmben Lenint hús-vér emberként ábrázolják, nem pedig „nem e világi bálványnak” , ahogy az a szovjet történetírásra jellemző volt. Miközben változatlan hevességgel folytatódik a vita a készülő Lenin filmről, ortodox sztálinisták a szocialista forradalom költőjének kikiáltott Vlagyimir Majakovszkij iránti ragaszkodásukat is kifejezték a költő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett tüntetésen. A Győzelem terén (volt Majakovszkij tér) mintegy 400 ember, — főleg nyugdíjasok — gyűlt össze, hogy megemlékezzenek arról az emberről, akinek a verseit annak idején minden szovjet kisdiáknak kívülről kellett fújnia. -Majakovszkij nagy ember volt, zseni, a szocialista forradalom költője - mondja a 75 éves Lida Nyikolajeva, nyugdíjas tanárnő, miközben az egykori szovjet lobogót lengeti. A szovjet állam Majakovszkij forradalmi verseit használta fel szocialista propagandaként még a költő 1930-ban bekövetkezett halálát követően is. A Szovjetunió „halálába" bele nem törődök számára Majakovszkij alakja, akárcsak Leniné és Sztáliné, összefonódik a bolsevik forradalommal. A költő és drámaíró a század elején lépett be a munkásmozgalomba, politikai tevékenységéért a cári kormány bebörtönözte. 1917 után a bolsevik kormány bízta meg azzal, hogy újon propaganda verseket és jelszavakat a világ első szocialista államában. A költő 36 éves korában - hét évvel a sztálini értelmiség-üldözés bevezetése előtt - bekövetkezett halála körül még mindig nem csitult el a vita. Éveken át azt terjesztették róla, hogy öngyilkosságot követett el, de sok kommunista még ma sem hisz ebben. A nyugati közvélemény szerint azért végzett magával, mert hitt a szocializmusban, és nem tudott beletörődni a sztálini rezsim kegyetlen valóságába. A Majakovszkij tér a 60-as, 70-es években vált a moszkvai értelmiség találkozóhelyévé, ahol nyilvános felolvasásokat tartottak. Ma azonban több liberális lap is mellőzi Majakovszkijt, a „kegyetlen rendszer eszközét” jóllehet műveinek 30 százaléka igazi. Tart pour Fart művészet. Túráznak, feldolgoznak, szórakoznak Tábor az eldózerolt falu mellett (Folytatás az 1. oldalról) — Mikor kezdődött a tábor? - Pénteken, tizenhatodikán jöttünk ki és vasárnap, huszonötödikén megyünk vissza a civilizációba. Itt ugyanis minden nomád. Sátrakban lakunk, vizet a közeli maszek üdülőből hozzuk, aminek a tulajdonosa nagyon rendes velünk. A vécét, a zuhanyozót és a tűzhelyet is magunk építettük. Ez utóbbi egyébként avar mintára készült, régészek elmesélései alapján. Szokács József, az egyik táborlakó, aki civilben tanár, keze munkáját dicséri - mondja Csaba Attila. — Milyen csoportok vannak? - Hasonlóképpen, mint tavaly, ismét van növénytani, állattani, madarász és vízi mikroszkópiái - a mi szakzsargonunkban csak pedellus — csoport. Fényképészek idén már nincsenek, mindegyik csoport magának dokumentál. A táborlakók szabadidejükben sem unatkoznak. A „szomszédban” táborozó barlangászoktól kaptak segítséget az üres idő eltöltésére. Kötelet és mászógépet szereltek fel nekik egy fára, s ott mindenki kedvére megtanulhatja a barlangászok kötéltechnikájának kisebb-nagyobb fortélyait. Természetesen csak szigorú felügyelet mellett. A barlangászok még kisebb barlangokba is leviszik a természet szerelmeseit. Oláh Krisztina az egészségügyiből jött. Most lesz harmadikos.Tavaly is voltam a dunai táboron és nagyon tetszett. Akkor kaptam kedvet arra, hogy az idén is jöjjek. De amúgy is nagyon érdekel a természet. Jól érzem magam, bár két napig beteg voltam, kisebb gyomorrontásom volt - mondja. - Melyik csoportba tartozol? — A madarászok közé. Érdekesség, hogy a madármegfigyelések közben rengeteg harkályt és fakopácsot láttunk. Ez a tábor nem az első szervezése volt az idén a Zöld Sziget Körnek, hanem a harmadik Már volt egy azon a szigeten is ahol tavaly táboroztak, mivel a fiataloknak nagyon tetszett Ezért úgy határoztak, hogy minden évben rendeznek természetbarát táborokat. Egyszer a Dunán, a másik évben pedig Pusztamaróton. Szűcs László Szokács József ebédet készít Csaba Attila táborvezető. (Fotó: Kiss T. J.) Faberge-tojás Szentpétervárott Szentpéterváron kiállítást rendeztek a világhírű cári ékszerész, Carl Faberge műveiből. A 350 tárgy között található az angol és dán királynő gyűjteményének egy-egy értéke. II. Erzsébet egy színarany tojás formájú Faberge-órát küldött, amelyen Miklós cár lányairól készült képmások láthatók. A dán királynő egy művészien kidolgozott bothűtő serleget állított ki. A legértékesebb mű a pétervári Ermstageból származik: a cári korona, jogar és birodalmi alma miniatűr másai, 4 ezer gyémánttal díszítve. Faberge húsvéti tojásai révén vált ismertté, melyeket minden évben a cár részére készített. A kiállításon 8 Faberge-tojást láthatunk, amelyek egyenként kb. 250 millió forintot érnek. A kiállítás augusztus 15-ig tart. A különleges gyűjteményt szeptemberben Párizsban, januárban pedig Londonban mutatják be. ÉLETMÓD Tíz napig a Mont Blanc csúcsán 1994-ben dr. Emmanuel Cauchy, Himalája szakértő és orvos megkísérli, hogy a Mount Everest csúcsán eltöltsön egy hónapok Eddig, tíz napnál többet senki sem tartózkodott ott. Az idén tíz napra felköltözött a Mont Blanc tetejére, ott állította fel laboratóriumát, hogy kipróbálja a jövő évi nagy vállalkozás előtt a felszerelését. „Olajozott” tájak Gyermelyen Gyermely sportpályájának Itt vertek tábort a képzőmű- festészeti technikákka! ismeregy részét néhány napja színes vésztábor lakói, Bereznai Ist- kednek. A művészeti vezető Zesátrak foglalják el, vám irányításával az alapvető Jenák Sándor és Hegyi Csaba, mindketten rajzszakos pécsi főiskolások. A pálya melletti öltöző előtt hölgyek és urak ülnek, térdelnek, guggolnak vagy ácsorognak. Tizenöttől hatvanéves korig bármilyen korú „festőnövendék” előfordulhat... Mindannyiuk kezében ecset. Fehér festéket visznek fel papírra, vászonra vagy farostlemezre feszített gőzre. - Ez a legegyszerűbb, a fehér alapozás - mondja István. - Sokfelé módszert kipróbálunk majd, hogy lássák a gyerekek, mi mire jó. Bent, az öltözőben egy asztal alatt olajképek száradnak. Két virágcsendélet és két másik, amely házat, fákat ábrázol... - Az a kislány, aki a tájképeket készítette, még sohasem festett olajjal. Először a szokványos megoldást választotta. Azért lett ez ilyen iskolás... Aztán este, sötétben, amikor már alig láttunk, megkértem: próbálja ezt a feladatot színkeveréssel megoldani. Ugye, ennek már igazi festői hatása van...? Ez a kicsi kép? Ezen a különböző technikai fogásokat próbáltuk ki. A fröcskölést, festékfúvást gyakoroltuk rajta. Átmegyünk egy másik helyiségbe. Gaál Zsuzsanna tizenhat éves oroszlányi gimnazista éppen hajat mosott. Vizes fején turbánt visel... Azért szakít időt arra, hogy megmutassa a munkáit. Megéri őket megnézni. Érdekesek. Zsuzsa vízfestékkel és filctollal dolgozik. Hogy miket ábrázol? Az egyik képet egy nejlonszatyor, a másikat egy összegyűrt drapéria ihlette... Néhány lépésre Csapocska Mónika pöttyözéssel készült képei, mellettük Járfás Brigitta munkái. Briginek nemrégiben kiállítása volt István Art Service nevű, tatabányai művészboltjában, amely természetesen tárlatoknak is otthont ad. Kint, a szabadban Kékesné Dézsi Éva tájképet fest, gólyával. Azt mondja, ilyet otthon, Pesten nem látni. Már ezért megérte eljönni... Meg nyilván sok minden másért is. Tíz nap múlva a táborban készült alkotásokból alkalmi, egynapos tárlatot rendeznek a gyermelyi ifjúsági klub előtt. Egy részük a kiállítás lebontása után a polgármesteri hivatalba kerül, a többit az alkotók hazaviszik. Emlékezteti majd őket az itt töltött tíz napra, a megszerzett ismeretekre, a jókedvű estékre, a közös élményekre. Amikért talán jövőre is érdemes lesz eljönni... Alberti Kékesné Dézsi Éva tájképet fest, gólyával 1993. július 27., kedd Ajkai diáklány az Anna-bál szépe A 168. alkalommal megrendezett hagyományos füredi Anna-bálon a közönség véleménye és a zsűri döntése szerint Mahelszky Marianna volt a legszebb. A 17 éves ajkai diáklány a Balatonfüredi Lóczy Lajos Gimnázium 4. osztályos tanulója. Jutalmát, az aranyalmát és a herendi vázát Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter nyújtotta át jóval éjfél után. A második helyezett Mikulás Vera 18 éves zalaszentgróti, a harmadik pedig Istványi Mária 16 éves gyöngyösi diáklány lett. Új pályán a Turul mozi A tatabányai Turul mozi 1965 nyarától fogadja látogatóit. A mozi működtetéséről a tatai székhelyű Komárom-Esztergom Megyei Moziüzemi Vállalat gondoskodott. A világ nagyot fordult, s a változások a mozikat is elérték. Az elmúlt években számos filmforgalmazó cég alakult, és Magyarország mozijaiban megjelentek a legfrissebb filmek. Felzárkózásunk Európához - legalábbis e téren - gyorsan és zökkenőmentesen sikerült. Persze meg kell jegyezni, hogy az európai mozivilág az amerikaihoz „zárkózott fel”, így aztán a totális amerikanizálódás jellemzi a magyar mozikat is. A filmforgalmazásban a MOKÉP egyeduralma megszűnt, ezért a moziüzemeltetés központosított - megyei vállalatokba szervezett - rendszere sem kerülhette el a változásokat. A Turul mozi is átalakulóban van. Augusztustól Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata gondoskodik a filmszínház működtetéséről, amely remélhetőleg a város közművelődési rendszerének teljes jogú tagjává válik. Augusztus 1-től 15-ig a mozi nem tart vetítéseket, de 16-tól ismét várja a közönségét. A Turul 28 éves fennállása után önállóan keres új utat, s bízzunk benne, hogy néhány hónap elteltével a közönség élvezheti a megújulás eredményeit. P.F.