24 óra, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

Ill 2001. Január 22., hétfő V­I­N­C­E ■­N­A­P­I PINCE SZEMLE A ZSIGMOND KIRÁLY BORLOVAGREND LEGENDÁJA „Mettül jobb bort iszol, attul lesz jobb véred” Szigorú normák szerint működik a borlovagrend. Mottója­­ írásunk címe: középkori népdal két sora. Szűkebb pátri­ánkban a Zsigmond király Borlovagrend működik, legendá­ját Szőllősi Mihály nagymester ismertette a 24 Órával.­ ­ Kétéves előkészítő munka után 1997-ben alakult meg Ta­tán a Zsigmond király Borlovag­rend. Hogy miért kellett olyan hosszú idő, arra talán magyará­zatot ad a követelmény. A rend­nek rendelkeznie kell alapító oklevéllel, nagypecséttel, legen­dával, a tagok díszruhában vesz­nek részt a ceremóniákon, kell zászló, nagymedál, zászlósbor. Amikor mindez együtt van, ak­kor alakulhat meg maga a bor­­rend. A különböző rendezvé­nyeken láthatóak vagyunk a díszruhában, de a legendánk ta­lán kevésbé ismert.­- Vidékünkön az ember és a szőlő-bor kapcsolata félmillió évre tekinthet vissza, hiszen vértesszőlősi előemberlelet mellett a találtak szőlőmagot és levelet. Mintegy 2000 évesek azok a tárgyi és írásos emlékek, amelyek a ró­maiak ittlétét, szőlő- és borkultúrá­jukat őrzik. Traianus császár épít­tette ki azt a védvonalat, amely ma is egyezik a történelmi borvidék határvonalával. Tudjuk, hogy Probus császár a harmadik szá­zadban katonáival szőlőt telepítte­tett. A honfoglalást követően Esz­tergom az ország fővárosa lett. A város és környéke az Árpádok alatt élte fénykorát. A királyi lakomá­kon bőségesen fogyott a szőlő, még inkább a bor.­­ Borrendünk címermadara, a seregély a 12. században kelt ván­dorútra az arábiai szárazság elől északra, amely a Kárpát-meden­cében egyaránt volt Isten áldása - hiszen begyében új fajták magva­it hozta -, és balsors is, ami a szüre­tét illeti. Azt kevesen tudják erről a madárról, hogy igen szervezett csapatokban él. Vannak felderí­tők, amelyek kiváló ampelográfu­­sok, hiszen csak az érett fajtákat választják ki. Azután vannak fi­gyelők, térítők és fogyasztók. A térítők verik le a szőlőszemeket, a fogyasztók pedig a földről csipe­getik fel azokat.­­ Azért vettük fel Zsigmond ki­rály nevét, mert megítélésünk sze­rint ő volt az első igazi hírvivője a neszmélyi bornak. A történelem­­könyvekből tudjuk, hogy jó politi­kus volt, hiszen a Német-római Császárságig jutott 1414 és 1437 kö­zött. Amikor Tatán várat építtetett, felfedezte a környék borait. Utazá­saira is a neszmélyi nedűt vitte.­­ Az idilli kornak a török dúlás vetett véget. A korábban virágzó szőlőkultúra a környék települé­seivel együtt pusztult el. Neszmélyen például egy lakható ház volt 1552-ben. Gyenge vi­gasz, hogy a neszmélyi borral kétszer is meggyűlt a török baja. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős a janicsárokon aratott első győzel­me után neszmélyi borral teli hordót veretett csapra. A másik történet szerint Pálffi István, a magyar csapatok főparancsnoka neszmélyi bor kortyolgatása után bátorodott fel 1597-ben úgy, hogy petárdás csellel foglalja vissza a tatai várat a töröktől. A petárdát ekkor használták először a harcá­szatban. A vár feljárójára három törökül jól beszélő magyar ké­redzkedett fel szekerével éjszaká­ra, mondván élelmiszert visznek Bécsbe, és félnek a magyaroktól. Hajnalban a petárdával berob­bantották a várkaput, a környé­ken megbújó katonák pedig elűz­ték a törököt. Átmenetileg, mert később még nyolcszor­­ cserélt gazdát a vár. A petárda később a seregély ellen is jól bevethető ri­asztó volt, továbbfejlesztett válto­zata, a gázágyú ma is hatásosan működik. A török kiverése után a szőlő­­termesztés újra felvirágzott. Má­ria Terézia idején már Európa minden országába szállították a neszmélyi bort. A klosterneubur­­gi apátságnak saját pincéje és sző­lője volt Dunaalmáson, a bárso­­nyosi bor még a pápa asztalára is felkerült. 1830-ban épült Neszmélyen gróf Zichy Miklós pincéje. A 14 ágú baji pince az 1832-ben készült 116 395 literes nagyhordóval, majd az annak a helyén felállított 74 830 literes Rá­kóczi-hordóval hirdette Eszterházyak és a bor dicsőségét.az­­ Ennek a virágzó állapotnak a filoxéravész vetett véget. A szőlőte­rület a harmadára csökkent, a ho­mokos területek termesztésbe vo­násával a minőség is visszaesett. A peronoszpóra, majd a lisztharmat megjelenésével párhuzamosan di­rekt termő fajtákat is telepítettek. A monarchia széthullásával elvesztek az elsődleges piacok, a két világhá­ború ugyancsak hátrányosan befo­lyásolta a szőlőtermelést. Egyetlen pozitívum, hogy a filoxéravészt kö­vetően terjedt el az olasz rizlingfaj­­ta, ami valójában francia eredetű, de nálunk lett igazi hazára. vel - A rendszerváltás után tíz év­azt mondhatjuk, hogy Neszmély újra a magyar borászat fellegvára. A Zsigmond király Borlovagrend arra vállalkozott, hogy a kincset megőrizze, a kul­turált borfogyasztást propagálja, s abban maga is örömét lelje. LEJEGYEZTE: VÉR VILMOS Szőllősi Mihály nagymester a tatai várban rendezett összejövetelen mond beszédet FOTÓ: JUSZTIN Zászlósbor Az olaszrizling a XIX. század végén került hazánkba. Az Ászár-Neszmélyi Borvidék fő fajtája. A neszmélyi bor - így az olaszrizling is - kemény, később érő típus. Hagyományos borászati technológiával négy-öt év elteltével mutatja teljes erejét, ekkor válik érezhetővé egyéni íze és zamata. A modern kezelés révén viszont már első évében is kiváló minőségű. Az olaszrizling a hűség és a megbízhatóság jelképe, ezért is vá­lasztotta Zsigmond király Borlovagrendje zászlósborának. Híressé enyhén rezedaillata, keserű mandulára emlékeztető íze, különle­ges zamata, tüzes, kissé lágy, csodálatos harmóniájú bora tette. Az olaszrizling simaságán érzik a latinos műveltség és szőlő­­kultúra, Pannónia pallérozottsága. Mit isznak a sógorok? A világon majdnem 8000 szőlőfajta létezik. Ausztriában mindössze 33-ból készíthető minőségi bor. Ezeket a fajtákat törvényben rögzítették, és 57 000 hektárnyi területen ter­mesztik, főleg a Duna mentén és a magyar határ közelében. A négy híres bortermelő vidék: Niederösterreich (Alsó- Ausztria) - a legnagyobb terület a Duna mentén, Burgenland - a Pannon-vidék a Fertő-tó körül, Steiermark (Stájerország) - legdélebbre a legkisebb terület, a legfino­mabb borokkal, végül pedig Bécs és környéke. Az osztrák borkészítésnek 2500 éves hagyománya van. Erre utaló emlékeket találtak Wachau és Krems vidékén. A középkorban a szerzetesrendek, a kolostorok nagy szőlőültetvényekkel rendel­keztek. Napjainkban is szoros a AZ OSZTRÁK BORVIDÉKEK NAGYSÁGA Alsó-Ausztria 33 530 ha =58,76 % Burgenland 19 215 ha =33,67 % Stájerország 3 582 ha = 6,27 % Bécs 731 ha = 1,28% kapcsolat az egyház, a bor és a kultúra között. A melki apátság­ban például ma is borászkodnak. Belőlük gyümölcsös-fűszeres, hosszan eltartható borokat készí­tenek. Aki a Duna mentén halad, Bécs és Alsó-Ausztria borvidékeit érinti. Itt főleg fehérbor kerül a hordókba. A leg­ismertebb fehérborok a zöld veltelini (Grüner Veltliner), a rizling (Riesling) és a rizling­szilváni (Ries­ling Sylvaner). A kékfrankos Jte*', (Blaufrankisch) és Zweigelt pe­dig a két legis­mertebb vörös. A leghíresebb palackok Wachauból, Kremstal­­ból és Kamptalból származnak. A borkészítés központja: Wachau. A leghíresebb Duna-parti borvá­rosok: Spitz, Dürnstein, Loiben, Rossatz és Mautern. A jó minőségű borok címkéjén állami vizsgaszám sze­repel. Bolti áruk kb. 100 schil­­ling/palack. I­ Zöld veltelini A legjellegzetesebb osztrák szőlőfajta. Az összes bortermelő terület 36%-án ezt ter­mesztik.­ A belőle készített bort fiatalon fo­gyasztják, de megfelelő tárolás mellett, hosszú érés után is kitűnő. Bukéja: zöld alma, grépfrút. H Rizlingszilváni Viszonylag új fajta, ennek ellenére a máso­dik legfontosabb szőlő. Korán érik. Bukéja: finom muskotály. I­ Rizling A fehérborok királynője. Csak kis területen termesztik Wachau, Krems­ és Kamptal vi­dékén. Testes, jellegzetes íze, savtartalma hosszú tárolást tesz lehetővé. Bukéja: sárgabarack, őszibarack, rózsa. I ZWEIGELT Bő termésű, a legnagyobb területen ter­mesztett fajta. Bukója: gyümölcsös, meggy, cseresznye illatú.­­ Kékfrankos A VIII-IX. évszázadban Nagy Károly nevez­te el ezt a nemes fajtát „franknak". Burgenlandban termesztik. Egy kisebb te­rületet itt „kékfrankos országnak” nevez­nek. Bukéja: sötét gyümölcsöké és bogyós gyü­mölcsöké. Buké: azoknak az aromáknak az összessége, amelyek a bor jellegzetes illatát adják. ■ DANUBIUS W Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szíjj Vince ügyvezető igazgató a kisüzemi töltőgépnél Szőlősgazdák figyelmébe Szakmai körökben jól ismert név a Danubius-Market Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tudhatjuk a társaság­ról, hogy kisgépektől a nagyüzemi gépsorokig áll a vásárlók rendelkezé­sére a szőlészet, borászat területén. Ebbe beletartoznak a zúzó­bogyózók, a szivattyúk, a palackmosók, sterilizá­lók, a kézi töltő-, zárógépek, illetve üzemi töltő-, záró­gépek, címkézők, öntapadós- és ragasztós változatban, zárjegy-ragasztók, szállítópályák, tar­tályok. A kínálat az apróbb árucikkek­kel lesz teljes, ami alatt a kötözőszer­számokat, metszőollókat, a papírral bevont dróthuzaltól az automata kötözőgépekig sok mindent értünk. Miután most éppen a borfestések idejénél tartunk, a szőlősgazdák figyel­mébe ajánlhatjuk a Danubius­ Market ál­„Mindig-tele” inoxtartályokat, amelyek 100 literestől az 5000 literesig minden méretben, illetve űrtartalommal állnak rendelkezésre. A hordóban megérett bort érdemes ebbe átfejteni, mert az úszófedeles megoldás lehetővé teszi, hogy a bor ne oxidálódjon, ne törjön meg, hiszen nem kap levegőt, még fo­lyamatos felhasználás mellett sem. Újdonság a Danubius­ Marketnél, hogy miután Tatán megszűnt az Agroker, néhány termék forgalmazását átvették, elsősorban mezőgazdasági kistermelőknek kínálnak MTZ-trak­­torokat, tárcsákat, a korábban meg­kezdett öntözőgép-értékesítés mellett. Forgalmaznak fóliákat, vadhálókat, kö­töző- és bálazsinegeket, zsákokat. Ér­demes felkeresni a bemutatótermet a Kocsi úton, megtekintett állapotban könnyebb a választás._______ipri tál forgalmazott szűrőket, szivattyúkat, a Cím: Tata, Kocsi út 2. • » (34) 384-366 • fax: (34) 384-412 e-mail: dmarket@elender.hu — ——_ 24 Óra - 7. oldal Fénylő Vince Névnapja alkalmából megkérdez­tük Szíjj Vincét, a Danubius­ Market ügyvezető igazgatóját, va­jon mit tud védőszentjével kap­csolatos szólásokról, szokásokról.­­ Azt mindenki tudja, hogy ha szépen fénylik Vince, megte­lik borral a pince. Ez az évszá­zadok alatt megfigyelt időjárás­hoz kötődő szólás. Ugyanennek a variációja, ha Vince napján en­ged az eresz, ugyancsak kedvez­ni fog az időjárás a gazdag szü­retnek. Ha tehát január 22-én süt a nap, bő szőlőtermés várha­tó - kaptuk a választ, a folytatás azonban már valószínűleg ke­vésbé ismert. - Éppen a napokban kaptam egy meghívót a Szent Vince Bor­rendtől, Szegedről, akik vince­­vesszőmetszésre hívtak. Az idén az ország közepén, Ópusztasz­eren tartják a hagyományt felidé­ző műveletet. Pontosabban, mi­re ezek a sorok megjelennek, már megtartották január 20-án. A hagyomány szerint a szőlős­gazdák ilyenkor vesszőt vágtak, meleg szobában vízbe állították azért, hogy megnézzék, mennyi rügy hajtott ki. Ennek ismereté­ben végezték a metszést, és jó­soltak az év bortermésére is. A Bács megyei Topolyán a kukori­catermésre jósoltak Vince nap­ján, amilyen hosszú a jégcsap, olyan hosszú csövek lesznek. Mind a vincevessző metszése, mind a Vince-napi pincelátoga­tás a magyar nyelvterület más ré­szein is szokás volt. A Vince-na­pi borral kapcsolatos hiedelem­nek névetimológiás hátteret tu­lajdonít a kutatás a latin vinum (bor) szóval való rokon hangzá­sa révén. Miután Vince napja a farsangra esik, nem maradt el a Vince-napi vigasság sem. Ezt a hagyományt élesztették fel az Alföldön, de azt hiszem, hogy jómagam most nem leszek.ott, a névnapot itthon, családi, baráti körben ünnepeljük.______■ A Szőllősi Pincészet Neszmély gyöngyszeme Az Ászár-Neszmélyi Borvidék egyik legkiemelkedőbb szőlészeti-borá­szati vállalkozása a Szőllősi Pincé­szet. Megálmodója és létrehozója Szőllősi Mihály és felesége, Ágnes asszony. A pincét eredetileg gróf Zichy Miklós építtette 1830-ban. A helyreállítás már a Szőllősi család érdeme. A korabeli nemesi címerrel beégetett téglák a pince patináját, a természetes anyagok a hangulatát növelik. 360 hektónyi tölgyfahordó és 1500 hektónyi hűthető-progra­­mozható boracél tartály szolgál a bor ém­elésére, tárolására. Az alig két esztendeje alakult családi vállalkozás máris számos szakmai sikert aratott. A Neszmély-Melegeshegyi Olaszriz­ling, a Zsigmond király Borlovag­rend zászlósbora, elnyerte a Ma­gyar Borakadémia által szervezett zászlósborok versenyében a leg­jobbnak járó címet. Az országos Cserszegi Fűszeres Borversenyen a Szőllősi Pincészet aranyérmet és különdíjat nyert. Nemzetközi verse­nyen a ’98-as Chardonnay ezüstér­met kapott, a ’99-es Sauvignon Blanc ugyancsak ezüstöt hozott haza. Hasonló helyezésekben re­ménykedhetnek a Szőllősi Pincé­szet további büszkeségei: a Király­­leányka, a Tramini, a Rajnai Rizling, a Rizlingszilváni. A pincészet híven őrzi a hagyomá­nyokat, ugyanakkor a legkorszerűbb szakmai módszereket alkalmazza, a legmodernebb berendezéseket hasz­nálja a szőlészeti, borászati kultúra ápolása, erősítése érdekében. A Szőllősi Pincészet Neszmélyen előzetes egyeztetés alapján szíve­sen fogad csoportokat - legfeljebb 50-55 főig - borkóstolásra, borbe­mutatóra. Telefon/fax: 34/487-199, mobil: 06-209-809-735. ipr­ A pincészet udvarát muzeális értékű szőlőprés díszíti

Next