24 óra, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-28 / 301. szám

24 ÓRA - 2007. DECEMBER 28., PÉNTEK HÍR SAV Hancúrház a szünidőben Ács Ötödik alkalommal szer­veztek szünidei Hancúr­­házat a Bartók Béla Művelő­dési Házban. A kézműves ját­szóházban szilveszterhez kapcsolódó tárgyakat készít­hettek a gyerekek. A foglal­kozásokkal a szünidei elfog­laltságokat kívánták bővíteni. Nyugdíj miatt új orvos gyógyít mocsa Dr. Major Ferenc házi­orvos nyugdíjba vonulása mi­att dr. Vlai­u Péter vette át a községben lakók gyógyítójá­nak munkahelyét. A képvise­lő-testület egyhangú jóváha­gyásával a szakember január elsejétől háziorvosként fogad­ja majd a betegeket. Tiszteletjegyet kapnak az egyesület segítői nyergesújfalu A Viscosa horgászegyesület megkö­szönte azt a támogatást, ame­lyet a városban működő tűz­oltóságtól, a polgárőröktől, a rendőrségtől, az önkormány­zati dolgozóktól, vezetőktől kaptak 2007-ben. A szóbeli köszönetet kiegészítették egy bizonyára nagy sikert arató ötlettel. A közelgő új évre tisztelet horgászjegyet adnak mindazoknak, akik segítet­ték az egyesületet. Batyuval várják a civileket a bálba süttő A falu civil szervezetei az év utolsó napján a sport­­csarnokban bátyus bált ren­deznek. A pilisszentiváni Pilistaler Echo muzsikál, a belépődíjakból a költségek ki­fizetése után megmaradt fo­rintokat közcélokra fordítják. Cigányzene az évértékelőn tárkány Roma napot szer­vez szombaton a helyi ci­gány kisebbségi önkormány­zat. Vörös István, aki a me­gyei szervezet vezetője is, az évértékelés mellett a cigány­zenét népszerűsítené a prog­ramon, ezért összejövetelü­kön fellép egy zenekar is. @ TOVÁBBI HÍREK: www.kemma.hu MEGYEI TÜKOR Békesség a halál közelében katonaünnepek Több mint 4500 kilométerre a családtól, a hazától Egy katonának akkor is más a karácsonya, ha sze­rettei körében töltheti a legszebb ünnepet. Főleg, ha vezető beosztású tiszt. Ám míg eljut odáig, sok­szor kell szolgálatban lennie, olykor még szent­este is. Zsigmond Kál­mán, a tatai dandár pa­rancsnokának helyettese tavaly ilyenkor például Afganisztánban ünnepelt. Palásti Péter tata/baghlan Ereje teljében ül velem szemben a még sorkato­na koromban megismert - ak­kor hadnagy, ma már ezredes - férfiú, aki számtalan nehéz helyzetben bizonyította már rá­termettségét, helytállását. Ezút­tal viszont nem a kihívásokról és parancsvégrehajtásokról esik szó közöttünk, hanem az eszten­dő legszebb ünnepéről. Én civil­ben teszem fel kérdéseimet, ő egyenruhában válaszol. Csupán ennyi a különbség közöttünk, hiszen lényegünket tekintve egyformák vagyunk. Csak neki és a fegyveres szolgálatot válla­lóknak más a feladatuk. Példá­ul az, hogy a NATO keretein be­lül békefenntartói feladatokat lássanak el Koszovóban épp­úgy, mint Afganisztánban. Zsig­mond Kálmán mindkét helyszí­nen szolgált hat-hat hónapot, méghozzá parancsnoki beosz­tásban. Erre persze még csak nem is gondolt Putnokon, ami­kor három bátyjával együtt áll­ták körbe a szépen feldíszített fát, ami alól egyre fogytak a csil­logó szemek. Csupán 12 éves volt, amikor édesapja helye ma­radt üresen, majd testvérei meg­nősültek, s igazoltan hiányoz­tak. Ő viszont a főiskoláról is ha­zajárt édesanyjához, így ara­nyozva be a fantasztikus as­­­szony legszebb ünnepének gyorsan elreppenő óráit. Évekkel később viszont csak állt magába mélyedve, amikor pályakezdő szakaszparancsnok­ként alárendeltjeivel együtt ün­nepelt szenteste a zord laktanya­falak között. Tavaly viszont nem­csak a környezet volt szokatlan számára is Afganisztánban, ha­nem az a tény, hogy a műveleti területen bármi megtörténhet, ezért mindenre fel kell készülni a túlélés érdekében. Bár nem há­borús övezetben állomásoztak, azért a halál közelebb volt hozzá­juk, mint bármikor. Fenyegetése rányomta bélyegét a legutóbbi karácsonyukra. Azért így is igyekeztek megte­remteni a békességet önmaguk­ban, s a meghitt pillanatokat egymás között. Raklapokból ké­szítettek betlehemet, feldíszítet­ték a fenyőfát, s Takács Tamás tá­bori lelkésznek köszönhetően még éjféli misét is tartottak. Rá­adásul nem is egyszer, hanem a szolgálatváltás miatt két alka­lommal, így senki sem maradt ki a kegyelmi állapotból. Bár megajándékozták egy­mást, s örültek a honvédelmi mi­nisztertől kapott bicskáknak is, azért a legnagyobb boldogságot az jelentette, amikor telefonon vagy az interneten szót válthat­tak családtagjaikkal a több mint 4500 kilométeres távolságból. Az a néhány perc többet ért min­denkinek, mint a konténerétte­remben elfogyasztott ünnepi va­csora, bár a szakácsok 2006 ka­rácsonyán különösen kitettek magukért. Mindez Baghlan tartomány rendkívül ingerszegény környe­zetében történt egy éve, ahol de­cember végén sem tudott igazán felszabadulni egyetlen katona sem. Zsigmond Kálmán agya is azon járt a legszebb ünnepen, hogy mindenkit biztonságban tudjon a nehéz szolgálat alatt, hogy valamennyien épségben érhessenek haza. Sikerült. Ez pe­dig utólag is nagyobb ajándék, mint amit pár nappal ezelőtt kaptak az idén. Zsigmond Kálmán ezredes az afganisztáni magyar tábor parancsnokaként többször találkozott az újjáépítésben részt vevő helybeliekkel is Továbbadta a hagyományokat Zsigmond Kálmán ezredesnek a karácsony­­ lényegét tekintv­e - épp olyan nap, mint a többi, csak másokhoz hasonlóan ő is még ünnepélyesebbé teszi azt a szeretetet, amit egész évben érez a hozzá legközelebb állók iránt Ezt látta a szülői házban, mely­nek hagyományait továbbadta gyermekeinek, ők pedig átörökí­tik unokáinak, azok pedig déd­unokáinak s így tovább. Ünnepek utáni nagyszabású cserebere ajándékváltások Volt, akinek nem tetszett a kávéfőző színe tatabánya Zsúfoltság jellemezte az ünnepeket követő első mun­kanapot a Vértes Centerben is. Közvetlenül a bejáratnál talál­koztunk Tóth Szilviával, a létesít­mény marketingvezetőjével. - Az 51. héten több mint 122 ezren tértek be a Vértes Center­be. A látogatottságot a bejárati ajtókra szerelt érzékelők mérik - mondta. Az egyik ékszer- és óraüzlet­ben fiatal pár cseréli vissza az ajándék időmérőt. - Ez bőrszíjas, én pedig fémet szerettem volna - indokolta a lá­togatást a fiú. Az eladók is meg­erősítik: azzal segítik a betérő­ket, hogy a két ünnep között le­hetőséget adnak a levásárlásra. - Kora délutánig egy játékot hoztak vissza. A mesekocka már megvolt a kisgyereknek - me­sélte Túri Éva játékbolti eladó. A műszaki áruház vevőszolgála­tán hosszú sorok kígyóztak. Hor­váth Hajnalkának még kará­csony előtt romlott el a mikrója, helyette vásárolt másikat. Az egyik kereskedőtől megtudtuk: legtöbbször kisgépeket hoznak vissza. Volt, akinek a kávéfőző színe nem tetszett. Főleg férfiruhák sorakoznak a visszacserélt áruk között a C&A ruházati üzletben. Kustyánné Benke Nikoletta osztályvezető el­mondta: többnyire a nem megfe­lelően eltalált méret miatt hoz­ták vissza a holmikat. ■ Müllner Ress Istvánné és Újvárosi Renáta egy pulóver kicserélését kérte mm mám mm m 3 JEGYZET Házőrző ebek a templomban A madáretetőt nem sokkal a szenteste kezdete előtt szereltem fel az erkélyünk alatti egyik fára. Aljára vas­tagon szórtam napraforgó­­magot, hogy jusson bőven az énekesmadarak mellett a közeli bokron gubbasztó, fá­­zós csuliknak szintén. El­végre a veréb is madár, a kutya viszont kutya ma­rad akkor is, ha gazdája iga­zi ölebként majmolja, s ra­jongása odáig terjed, hogy kedvenc négylábúját még az éjféli misére is magával vi­szi. Ha nem a saját szemem­mel látom, el sem hiszem. Azt meg pláne nem, hogy nem is egyetlen ilyen hívő álldogált a templom hátsó részében, hanem három. A padsorokban ülők mind­ebből sokáig nem vettek észre semmit, aztán még a misét celebráló pap is hallhatta az oltárnál, hogy épp az igehirdetés közben a csahosok jól megugatták egymást. Pillanatok alatt tört szét a varázslat, ami csak a karácsony első per­ceiben érzékelhető. Bizo­nyára a hely szelleme miatt nem lett botrány, pedig ta­lán nem kellett volna sok ahhoz, hogy összekapjanak a neveletlen kutyabarátok a többiekkel, mert ahogy beteglátogatás­kor a kórházba sem illik be­állítani kedvenc háziálla­tunkkal, úgy a templomba se. Annak ellenére, hogy elődjeiket Noé is megmen­tette bárkáján. Az meg iga­zán profán indok volna, hogy Jézus jászola mellett is barmok és bárányok áll­tak születésekor, egy-két eb tehát nem számít, de igenis számít. Ott és ak­kor semmi keresnivalója nem volt egyetlenegy négylá­búnak sem. Gazdáik egyér­telműen vétettek a közízlés ellen. A házőrzőknek ugyan­is az éjféli mise alatt sokkal inkább otthon a helyük, s nem a templomban! VITRIOL A gyereknevelés jövője szülőfonnal is lehetséges A mobiltelefon-piac legújabb darabja egy olyan készülék, mely nemcsak a nem fogadott hívásokról tájékoztatja tulajdo­nosát, hanem a peteérésről is. Sms-t küld, hogy tudjuk, mi­kor kell „akcióba lépni”. Nagy­szerű találmány. Látom lelki szemeim előtt, ahogy majd az ötperces fájások előtt is jön egy sms a készüléktől, hogy „Ked­ves anyuka, hívja fel a mentő­ket!”. A szülőszobán is velünk lehetne a kis „szülőfon”, és a megfelelő pillanatban mindig jelezne. „Nyomjon”, „Mély le­vegő”, „Párás tekintet”, majd végül „Ölelje magához kisba­báját”. Csuda egy világ lenne. Lehet, hogy az anyukáknak és az apukáknak nem is kelle­ne nevelniük a szemük fényét. Talán addigra már olyan intel­ligens lesz a „szülőfon”, hogy tulajdonosuk hangján csörög altatódalt a picinek, meg néha erélyes rászól, villog kettőt, és éktelen csörgésben tör ki. A szülők majd csodálkoznak, hogy miért pityeg annyit a cse­metéjük. Ez lesz a telefoni­itisz nevű betegség, melynek lénye­ge, hogy a bébi csak csörögve vagy rezegve kommunikál. Szép, új és dallamos világ lesz ez, kérem. ■ Sz.A.

Next