24 óra, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-27 / 301. szám

4 ERRŐL ÍRTUNK AZ IDÉN -NEGYEDÉV Szénszünet az iskolában, megnyújtják a téli szünetet január 05. Tizenöt fokot mu­tatott csupán a hőmérő a mo­­csai Arany János Általános Is­kolában, ahol szénszünet mi­att csak később indult újra a tanítás. Január elején csak a temperáló fűtés működött, a villanyokat és telefont nem használták a csukott ajtók mö­gött, ezzel spórolt a tantestü­let az önkormányzatnak, il­letve az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő kiste­lepülésnek. A számok azt mu­tatták, az önkormányzat több százezer forintot takarított meg a leállással a három hét alatt. A szénszünetet a pedagógusok kezdeményezték, felhasználva azt az öt napot, mellyel a törvé­nyi előírások szerint rendelke­zik az intézmény. A szülői fel­ügyelet nélkül maradt gyereke­ket - igény szerint - a művelő­dési házban foglalkoztatta tan­testület. A gyerekek nem bán­ják az iskolaszünetet, a félévi bizonyítvány sem késik majd emiatt. Marschall Ferenc pol­gármester megkeresésünkre köszönetét és elismerését fe­jezte ki azoknak a pedagógu­soknak, akik szabadidejük terhére vállalták, hogy hasz­nos időtöltést kínálnak a szén­szünetben. Cserteg Istváné a Tatabánya Kultúrájáért Dl] január 23. „A magyar kultú­ra nemzeti megmaradásunk és identitásunk záloga” - kezdte beszédét Schmidt Csaba polgár­­mester a Magyar Kultúra Napjá­nak égisze alatt rendezett Jászai Mari Színház gáláján. A polgár­­mester megerősítette: a hónap végén elindulhat a Közművelő­dés Háza átépítése, átalakítása a Vértes Agorájává. Az európai uniós, állami és önkormányzati támogatással megvalósuló mul­tifunkcionális központ, képzési, szórakozási, valamint kistérségi tanácsadói és szolgáltatási funk­ciókat ellátó közösségi tér lesz. Nem hagyták említés nélkül a városrészek művelődési házai­nak, kulturális intézményeinek rendezvényeit és az ott dolgozó­kat sem. A városvezető külön kö­szöntette azokat a pedagóguso­kat, akik 50, 60 és 65 éve sze­rezték meg oklevelüket és üdvö­zölte az öt pályakezdő fiatal pe­dagógust is. A „Tatabánya Kultú­rájáért” díjat Cserteg István kap­ta, aki meghatározó szerepet ját­szott a fiatalok életének szerve­zésében. Az ünnephez kapcso­lódóan a Kortárs Galéria idei el­ső kiállítása nyílt meg a Jászai Mari Színház, Népházban. Rengeteg voks a madaras Tatabánya Kártyára február 04. Megvan a Tatabá­nya Kártya megjelenésére irá­nyuló szavazás eredménye. Kö­rülbelül 1750 voks érkezett, eb­ből 1500-an az interneten, 250- et pedig sms-ben adtak le. Tíz-tíz szerencsés nevét ki is húzta az urnából Schmidt Csaba polgár­­mester és Marosi László volt vi­lágválogatott kézilabdázó. A sza­vazók 70 százaléka Turul-mada­rat ábrázoló kártya mellett tette le a voksát, így az érintésmen­tes chipkártya megjelenésében az abszolút többség akarata ér­vényesül majd. Schmidt Csaba elmondta, a Tatabánya Kártya a helyi gazdaság fellendítését se­gítheti majd elő. - A kártya szolgáltatások igénybevételekor jelent majd kedvezményt, az élményfürdő és a színház mellett remélhetőleg sporteseményeken is - vázolta. Szutter Levente a Tatabánya Pont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a gyártás már a napokban megkezdődik.­­ Márciusban nyit a Tatabá­nya Kártya ügyfélközpont. Az igénylők itt tölthetik ki a szük­séges adatlapot, emellett fény­kép készül róluk. De internetes űrlap kitöltéssel, fotó feltöltés­sel lényegesen lerövidülhet az ügyintézési idő. A kártya célja az is, hogy erősítse az itt élők kötődését a városhoz. Kassai Viktor lett a világ A mocsai művelődési házban vészelték át a szénszünetet legjobb játékvezetője január 14. A buszon ülök, nem a trónon - mondta nevetve Kas­sai Viktor, amikor arról érdek­lődtünk tőle, milyen érzés a vi­lág legjobb labdarúgó-játékveze­tőjének lenni. Az IFFHS, a labda­rúgás történetével és statisztiká­jával foglalkozó szervezet pén­teken közölte: a tatabányai FI­­FA-bíró a 2010-ben első, vb-dön­tőt is vezető angol Howard Web­­bet és a klubvilágbajnokság fi­náléjában közreműködött üz­­bég Ravsan Irmatovot meg­előzve végzett az első helyen. A voksoláson 80 ország szakértő­je vett részt, Kassai 138 pontot kapva, nagy fölénnyel lett első. Sípmesterünk a tavalyi szava­záson ötödik volt a rangsorban. - Túl azon, hogy örülök az eredménynek, tegyük azt is hozzá: nem szakmai zsűri ítél­te oda ezt a díjat, a mi teljesít­ményünket nehéz mérni, hi­szen nem rúgok egy évben öt­ven gólt, nem vagyok például sem atléta, sem úszó, akiknek az eredményeiket hajszálponto­san megállapítják. Kassai Viktor - akárcsak a többi élvonalbeli játékvezetői és asszisztens - számára nincs pihenés, hiszen Törökországba utazott, ahol egy hétig edzőtá­borban vesz részt. Kassai Viktornak felemásra sikeredett a 2012-es év Az elküldött nokiások közül sokan már új munkát találtak Schmidt Csaba, Marosi László és az azóta már „megszületett” kártya 2012. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK A Nokia bejelentette: 2300 dolgozót elküldenek február 09. A Nokia február 8-án jelentette be, hogy a 4400 dolgozót foglalkoztató komáromi gyárából 2300 munkavállalót el­bocsát 2012 végéig. A cég Komá­romból, a mexikói Reynosából és a finnországi Saloból ázsiai gyá­raiba helyezi át az okostelefonok gyártását. Az intézkedések a tavaly szep­temberben bejelentett, az okos­telefonok gyártási tevékenysé­gét felülvizsgáló lépéseket kö­vetik, és céljuk, hogy a sokrétű globális mobilkészülék piacon a cég versenyképességét növel­jék. Ez a három a gyár a tervek szerint az okostelefonok test­re szabására fókuszál, hogy ki­szolgálják a vevőket elsősorban Európában és Amerikában. A készülék összeszerelést azért helyezik át a Nokia ázsiai gyáraiba, mert a legtöbb rész­egység beszállító is ott találha­tó. A döntést Niklas Savander, a Nokia Markets ügyvezető alel­­nöke jelentett be, azt is jelezve: a munkaerőhöz kapcsolódó té­nyezők ma már nem játszanak olyan fontos szerepet a költség­­hatékonyságban. Mindent egy­bevetve több milliárdos kiesés érheti a költségvetést, és Komá­rom is százmillióktól esik el az iparűzési adó vonatkozásában. A zajló jég miatt hajózási zárlat a Dunán február n. A jég miatt hajózási zárlatot rendelt el a Duna ma­gyarországi szakaszán febru­­­ár derekán a Nemzeti Közle­kedési Hatóság. A korlátozás a jégtörő hajókat nem érintet­te, azok a hajók pedig, amelyek még úton vannak, a korlátozás életbe lépése után kötelesek a legközelebbi téli kikötőbe „be­vonulni” - mondta Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője. Közölte: a Duna Ausztriá­ban teljesen befagyott, a hor­­vát-szerb határon, valamint Szlovákiában is bejelentették a hajózási korlátozásokat. Csütörtökön napszállta kör­nyékén feltűnt Gönyü felől Esz­tergomhoz közelítve a híres Széchenyi jégtörő hajó, jelleg­zetes bólogató mozgásával már addigi útján sok jégtáblát szét­zúzott, s pénteken kora reggel tovább indult a folyó alsóbb sza­kaszai felé.Mint Bindics István kikötőparancsnoktól megtud­tuk, a nagy baj nem csak a zaj­ló jég, hanem az is, ha a parto­kon, az öblökben fenékig lefagy. Szavai szerint ezt el kell kerül­ni, mert egy hirtelen enyhülés­sel az feljön, akár méteres vas­tag, s ha elindul, mindent visz, még a hídlábat is megrongálja. Kivégezte az édesanyját, majd öngyilkos lett a fiú március 20. Az egész várost megrázta, amikor egy 20 éves tatabányai fiatalember előbb szétverte az édesanyja fejét, majd hazatérő, gyanútlan ap­jára támadt, de vele nem tudott végezni. Végül átrohant a szom­szédos, Ifjúmunkás úti tömbbe, ott föl a tizedik emeletre, ahon­nan kivetette magát és ször­nyethalt - értesült a kemma. hu hétfőn késő délután. A men­tőszolgálat megyei mentésirá­nyítójától, Ilku Gábortól meg­tudtuk: az anya a fotelben ül­dögélt, amikor a fia rátámadt. A kezébe ragadott húsvágó bárddal olyan súlyos fejsérülé­seket okozott neki, hogy az ál­dozat életét veszítette. Az édes­apa ezután ért haza. Először „csak” a rendetlenség miatt kérte számon a fiát, majd ami­kor a konyhában kezet mosott, a fiú kétszer is lesújtott a fejére a húsvágó bárddal, karját és lá­bát is megsértette, de a férfi ki­tekerte a kezéből a bárdot. A 20 éves fiú ezután átment a szom­szédos tömbházba, ahol a tize­dik emeletről kiugrott és életét veszítette. A gyilkosság hírére és a szirénaszóra sokan össze­gyűltek a helyszínen. Új struktúra a katasztrófavédelemnél március 31. Az egységes ka­tasztrófavédelmi szervezet in­tegrációjának befejezése alkal­mából ünnepi állománygyűlést tartott a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, ahol kinevezések, előléptetések tanúi lehettünk. A rendezvényen részt vett Czu­­nyiné dr. Bertalan Judit kor­mánymegbízott, a megyei vé­delmi bizottság elnöke is. Czom­­ba Péter tűzoltó ezredes, megyei igazgató beszámolt arról, hogy április elsejétől új struktúrában működik a szervezet. Az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Igazga­tóság felépítésének megfelelően megyei szinten is három fő egy­sége alakul ki: a tűzoltósági, a polgári védelmi és az iparbizton­sági főfelügyelőség. Komárom­ban és Esztergomban katasztró­favédelmi kirendeltségeket hoz­nak létre. Az utóbbihoz két tűz­oltóőrs, a nyergesújfalui és az április 3-tól felálló bajnai tarto­zik majd. Kinevezések lesznek a Tatabánya Hivatásos Tűzol­tó Parancsnokságon, a Komá­rom Tatabánya Hivatásos Tűz­oltó Parancsnokság részéről a városházán, az Esztergom Ta­tabánya Hivatásos Tűzoltó Pa­rancsnokság és a Nyergesújfa­lui Tűzoltó Örs részéről az esz­tergomi polgármesteri hivatal­ban tartott állománygyűlésen.

Next