24 óra, 2021. november (32. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-08 / 258. szám

MEGYEI KORKÉP 2021. NOVEMBER 8., HÉTFŐ Köszöntötték az óvodai dolgozókat TATA A város önkormányzata november 5-én az Est Mozi­ban rendezte az idei Kistérségi Óvodapedagógiai Napot, meg­köszönve az óvodapedagógu­sok és az óvodákban dolgozók egész éves munkáját. Az idei rendezvényen a testvértelepü­lésről érkezett szőgyéni óvoda­­pedagógusok is az esemény vendégei voltak. A helyszí­nen Michl József polgármes­ter mondott köszönetet az óvo­dák munkatársainak szolgála­táért. A városvezető kiemelte: - A helyi óvodáinkat otthonos közösségi szellem, összetartás jellemzi, s ez a fajta biztonsá­gos, teremtő légkör elenged­hetetlenül fontos a kisgyer­mekek neveléséhez, fejleszté­séhez. Az ünnepségen Bencsik Já­nos országgyűlési képviselő az óvodapedagógusok szolgá­latára utalva úgy nyilatkozott: - Alázat, önbizalom és arany­szív van ott minden óvodape­dagógus életében. Kellő alázat­tal tudnak odafordulni a kicsi­nyekhez, akikben benne van a naggyá válás lehetősége, eh- Elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló óvónőket h ez pedig szükséges az az ön­bizalom, amely által a pedagó­gus alkalmasnak érzi magát arra, hogy a gyermekekben rejlő tehetségből minél többet tudjon a felszínre hozni. Emel­lett pedig ott rejlik bennük az aranyszív, ami megnyitja az utat a gyermek és az óvodape­dagógus közti bizalomnak. A Kistérségi Óvodapeda­gógiai Napon köszöntötték a nyugdíjba vonuló és pá­lyakezdő kollégákat. Elisme­résben részesült Haluskáné Varga Mária óvónő, Kámán Éva óvónő, Jurassa Jánosné dajka, Csák Albertné óvónő, Kajtár Gézáné óvónő, Lucenkó Béla Zsoltné dajka, Szabó Ágo­ta óvónő, valamint Szendreiné Lucenkó Márta dajka, pedagó­giai asszisztens. A pályakez­dő kollégák sorában Hart­mann Zsófia , Nagy Ramóna, Iványi Petra, Salgó Krisztina, Szőts Andrea és Ördög Rebe­ka óvodapedagógusokat, vala­mint Tóthné Lippai Tünde és Szerencse Imréné pedagógiai asszisztenseket köszöntötték. A szezonális termékek mel­lett jól megférnek a nyár slágertermékei is a piaco­kon. A tatabányai árusok már felkészülten, bár na­gyobb keresletben bízva vár­ják a télire spájzoló vásár­lóikat. Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu TATABÁNYA Tíz -tizenöt kilog­rammos kiszerelésekben már kapható a vöröshagyma és a burgonya az Öregpiacon, de többségüket a vásárcsarnok raktárába „száműzik” az áru­sok. Szerintük a közelgő téli hónapokkal együtt bizonyára megjön a várva várt vásárlói roham. Egyelőre sok az eszki­mó és kevés a fóka. - Már nem jellemző, hogy bespájzolnak az emberek tél­ire - mondja Lőrincz Miklós. A kofa csak tippel, mikor azt mondja, a világjárvány mi­att változott a vásárlói ma­gatartás. Abban viszont biz­tos, hogy másfél hónap múl­va már borsosabb árat kér a zöldségekért és a gyümölcsö­kért.­­ Mindenki a friss árut keresi. Az egy-két nap alatt elfogyasztható mennyiséget viszi. Hogy miért nem tarta­lékolnak az emberek? Sokan a környező társasházakból jönnek, ahol helyszűke miatt lehetetlen eltenni a télire va­lót, például a burgonyát, a vö­röshagymát, az almát és a ré­pát. Hetente legalább két al­kalommal érkezik új szállít­mány a piacra. A legtöbb stan­don ropogós, friss az áru. Szí­nes és széles a kínálat, tisztí­­tatlan, azaz földes árukból is. Például Faluvégi János stand­jánál zsákszámra kínálja ma­gát a „Laura”. Tipikus télálló burgonyafajta, még a homok­szemek is feltűnnek néhány darabon. Vevői úgy viszik, mint a cukrot. Szeretik, mert főzés közben sem esik szét. Az elárusítóhely pultja elé újabb kuncsaft érkezik. - Nem kertelek, eddig itt volt a legolcsóbb a krumpli, azért jöttem ide - mutat a fe­kete táblácskára egy éppen most érkező vásárló, amely­re fehér krétával azt rótták, hogy: 190 Ft/kg. - Mivel egye­dül élek, magamról kell csak gondoskodom, ezért nem ve­szek egyszerre nagy mennyi­ségeket. Mert ha elfogy, legfel­jebb leugrok érte. A tapasztalt kereskedő el­mondja, hogy a savanyúságok eltevésének, illetve a befőző­­szezon félidejében járunk. Ép­pen ezért az egyik legkereset­tebb cikk az almapaprika és a „lapos” fejes káposzta. - Általában a szezonális gyümölcs az eladható, most a mandarin és a narancs a soros - mondja a többéves kereske­dői tapasztalattal bíró férfi. Krumplimustrára indultunk az újvárosi vásárcsarnok környékén A télálló „Laura” nem esik szét, ezért viszik a vásárlók Az árusok szerint sok az eszkimó és kevés a’fóka. A vásárlók még alig vásárolnak télire almát, hagymát és burgonyát Fotók: N. A. Lőrincz Miklósnál a kék szilva is nagy sláger Faluvégi János felkészült: zsákszámra van „Laura” Őszi slágertermékek a piacon A piaci árak nagyjából meg­egyeznek a tavalyival. A bur­gonya kilója legalább 190, de 350 forintért is találni. A ká­posztát 450-ért árulják, a vö­röshagyma 250. Az almából a roppanós és kellemes ízű Iha­­red fogy leginkább, de a lédús Jonagold és az „aranyalma", a Golden is kelendő. Mindhá­rom kilónkénti ára 399. A kék szilva lassan kifut, de 799 fo­rintért még kapható. A szezon­ális mandarinért 800 forintot kérnek. De lehet még magyar szőlőt is találni 6-800 forintos áron, az olasz­ ennél jóval drá­gább lehet. Könyvbemutató Alsógallán a megyeközpont elődközségeinek életét bemutató kötetről Évekig gyűjtött adatokat a történelemtanár TATABANYA Jóna Imre a József Attila Művelődési Házban mu­tatta be új könyvét. Az Alsó- és Felsőgalláról is érkező ér­deklődőknek mesélt a betele­pítésekről, a háborús idősza­kokról és a kitelepítésekről. Herendi Judit, a művelődési ház vezetője faggatta a német nemzetiségi támogatásával önkormányzat megvalósuló könyvben szereplő hatalmas adattárról a tatabányai írót. A török után elnéptelene­dett vidékre egy német ge­nerális a szülőföldjéről hoza­tott be embereket, majd a sza­badságharc után szisztemati­kus betelepítés folyt: speciá­lis szakembereket hoztak be az országba. Sokáig kiegyen­súlyozott élet volt itt, nemzeti­ségi hovatartozástól függetle­nül, hangzott el. A bányanyitás óriási népes­ségrobbanást hozott. Negyven év alatt húszszorosára emel­kedett az itt élők száma. Ti­zennyolc országból érkeztek, s ez már szétfeszítette a pa­raszti kultúra hagyományait - fogalmazott Jóna Imre. Al­­sógalla azonban beszorult egy szűk területre, ők továbbra is a földműveléssel foglalkoztak. Máshol már beindult a polgá­rosodás. Sokáig békében éltek a nemzetiségek. A második világháború után az oroszok mindent el­vittek. Férfiakat, nőket, s idő­seknek, gyerekeknek kellett földet művelni. Korábban a német nemzeti­ségi elődtelepüléseken kultu­rális egyesületek alakultak - mesélte Jóna Imre. Ebből vált ki később egy radikális cso­port, amelynek tagjait kapcso­latba hozták a Volksbunddal. A többségnek azonban sem­mi köze nem volt hozzá, még­is, ahol sok sváb lakott, a meg­torlás sem maradt el. Alsógal­­la szenvedett a legtöbbet. A ki­telepítések 1947 végére zajlot­tak le. Sugár Gabi Jóna Imrét Herendi Judit faggatta a könyvbemutatón Fotó: S. G. Több ezer kézirat Fejezetek Tatabánya város elődközségeinek - Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabá­nya - életéből, képviselő-tes­tületi munkájáról a várossá egyesítés előtt (1944-1947) című, több mint négyszáz olda­las kötet csaknem kétszáz régi fényképet is tartalmaz. Jóna Imre elmondta: a levéltár mel­lett tanított korábban, és volt lehetősége belemélyedni a ko­rabeli iratokba. Kutatómun­kájának eredményeként több ezer oldalnyi jegyzet állt össze. Évekig gyűjtötte az adatokat.

Next