Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1998. február (3. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-17 / 40. szám

4 1998. FEBRUÁR 17., KEDD Bona - Andrei Plesu román külügyminiszter szerint hazája kormánya következetesen foly­tatja a reformpolitikát, és az el­múlt hetek koalíciós vitáit nem kell túlértékelni. Plesu a Frank­furter Allgemeine Zeitung cí­mű lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a politikai irányvonalat és tartalmat illető­en a koalíciós pártok egysége­sek. Mindannyian a gazdasági és politikai reformok folytatása mellett foglalnak állást, s támo­gatják az­ ország csatlakozását az euroatlanti integrációs szer­vezetekhez. Véleménye szerint az­ elmúlt hetekben csak „sze­mélyekről, temperamentu­mokról, a reformok ritmusá­ról” vitatkoztak a koalíciós pár­tok. A stílusról és nem a tartal­mi lényegről alakult ki nézetel­térés - tette hozzá. Bizonyos abban, hogy a jelenlegi koalíció tartósan fennmarad, és nem lesz szükség új választásokra. Maale Ádumim - Az izraeli rendőrség hétfőn elűzött cisz­­jordániai lakóhelyéről 35 be­duin családot, hogy megtisztít­sa a terepet egy zsidó település bővítéséhez. Szulejman Mazara, a Dzsahalin törzs egyik vezetője elmondta, hogy a rend­őrök földgyalukkal ürítették ki a te­rületet, amelyen az ötvenes évek óta éltek a beduinok. Peter Isomer, a ciszjor­dániai izraeli katonai hatóság szóvivője sze­rint a beduinok kilakoltatása azután történt, hogy a legfel­sőbb bíróság elutasította felleb­bezésüket a kilakoltatási rende­let ellen. Róma - Ha Róma engedé­lyezi az olasz területen lévő ka­tonai támaszpontok használa­tát az Irak elleni támadáshoz, a Zöldek kilépnek a kormányból - jelentette Luigi Marami, a párt szóvivője (vezetője). A Zöl­dek „zendülése” különösen ne­héz helyzetbe hozta az olasz kormányt, mivel a középbal koalíciót kívülről támogató Kommunista Újraalapítás párt (RC) is a kormányválság lehe­tőségét emlegeti az olasz­ terü­leten lévő támaszpontok kér­désében. Marconi a I­a Re­­pubblica című lap hétfői szá­mában megjelent interjújában leszögezte: a támaszpontok használatának engedélyezése a Zöldek számára nemcsak azért elfogadhatatlan, mert az Irak elleni támadás alapvetően elhi­bázott lépés lenne, hanem azért is, mert ellentmondana a középbal kormány politikájá­nak és az­ olasz alkotmány szellemének. HÍRLAP A szabadság többségről, elvárásokról Kisebbségdiplomácia - kolozsvári nézőpontból A Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap hét­főn kommentárt közölt a magyaroszági kisebbségek „kép­viseleti módozatáról és elfogadásáról”. sőz sem kap „fikarcnyival sem nagyobb mozgásteret, mint amennyit a többség pillanat­nyi érdekei megkívánnak”. Sőt „egyéves tapasztalatunk van arról, hogy a kisebbséget a kormányban is lehet hiva­­talból képviseltetni, s a több­ség nyugodtan alhat, önkény­­uralmát az sem háborgatja”. A cikk végkövetkeztetése: „Egyetlen esetben volna haté­kony a kisebbségi képviselet, vétójoggal minden olyan eset­ben, amikor a képviselt kö­zösség sorsáról döntenek. Ak­kor Pruteanu sem szólhatna bele olyasmibe, amihez sem­mi köze. Ezt a képviseleti for­mát azonban a világ törvény­szövegezői összehangolt és megfeszített munkával sem dolgoznák ki májusig, a szom­szédos és baráti választásokig. Akkor meg minek a nagy hű­hó?” - kérdezi a kolozsvári Szabadságban Mits Árpád. Nok és románok már megol­dották a nemzeti kisebbségek képviseletét”. Ehhez az indokláshoz a kolozsvári magyar kommentár hozzáfűzi: A magyar diplomá­cia sokszor hajt megadóan fe­jet, amikor „bezzegék” azzal bosszantják, hogy ők már meg­oldották a kérdést. Nekünk, akik ismerjük a megoldás ered­ményességét - írja a szerző, Miss Árpád -, olyan érzésünk van, hogy a magyar külü­gy ön­­kínzásból hallgatja el a Magyar­­országon szabadalmazott ki­sebbségi önkormányzat tapasz­talatait. A dolog külön pikantériájá­nak tntja a szerző, hogy „a ki­sebbségi parlamenti képviselet magas formájának bizonygatá­­sa az­ RMDSZ példájával” törté­nik. Ugyanis a szerző szerint ez a tömeges parlamenti képvise­lő cikk meghökkentőnek tart­ja egyrészt azt, hogy a magyar kormány olyan tervezetet ter­jesztett a parlament elé, mi­szerint „bizonyos állampolgá­roknak két szavazathoz lenne joguk”. A­ jog birtokában - ír­ja a lap - májusban a kettős szavazási elképzeléssel előho­zakodó pártra, ősszel meg sa­ját magukra szavazhatnának a kisebbségiek. Másrészt az el­képzelés indoklása hökkenti meg a cikk szerzőjét. Neveze­tesen az, hogy a magyar Or­szággyűlésnek - úgymond - azért kellene elfogadnia az­ el­képzelést megtestesítő terve­zetet, „mert (ezt) a szlovákok és a románok elvárják”. A ko­lozsvári lap szerint ez az in­doklás egyebek között „annak elismerését is jelenti, hogy a szomszédos és baráti szlová­ Az iraki helyzet és a nagyvilág Esélylatolgató a támadás idejéről A kilátásba helyezett amerikai-brit katonai támadás lehetséges időpontjának közeled­tével lázas találgatások folynak arról, hogy ha végül is mozgásba lendül a térségbe ve­zényelt hatalmas katonai gépezet, akkor mikor fognak az első rakéták és bombák be­­csapódni az iraki célpontokba. Bár egyiket sem lehet igazán stratégiai-kato­nai tényezőnek tekinteni, elemzők szerint mindazonáltal belejátszhatnak az­ időpont ki­jelölésébe hogy vajon Bill Clinton és felesége felkeresi-e a kaliforniai Stanford Egyetemen tanuló lányukat, Chelsea-t a szokásos egyetemi közösségi rendezvényen, amelynek keretében a szülők találkoznak a diákokkal. Az­ elnök elő­zetes programjában a február 25. és március 2. közötti időszak van kijelölve a „szülői hétvé­gére”. Nyilvánvaló, hogy az elnök távollétében nem kerülhet sor a csapásmérésekre. Más Pentagon-források közlése szerint a táma­megtervezésénél azonban kétségkívül igyekeznek figyelembe venni olyan szempon­tokat is, mint például hogy mikor lesz­ újhold az­ Öböl-térségben. Akkor ugyanis néhány na­pon át koromfeketék az éjszakák, előnyt je­lentve a csapások megindításához. (Az 1991-es Öböl-háború is egy holdtalan, sötét januári éj­szakán indult.) Két ilyen időpont ígérkezik a következő másfél hónapban: február 26. és március 28. Hasonlóképpen fontosak lehet­nek az időjárási viszonyok. Az­ erős szél kavarta homokfelhők zavarhatják a lézerirányítású ra­kétákat, bár igaz, hogy jelentős részüket az­ utóbbi években műholdas vezérlőegységgel látták el. A naganói téli olimpia február 22-ig tart, és íratlan szabály, hogy a világ országai tartóz­kodnak a békés együttélés eszményének a megzavarásától a kiemelkedő sportviadal ide­je alatt. Az esetleges katonai fellépésnek ugyanakkor időkorlátot szabhat a muzulmán hívők évente ismétlődő mekkai és medinai za­rándoklata, amelynek kezdete az idén március harmadik hetére esik. Az elnök külföldi programtervéből ismert, hogy március 22-én tíznapos afrikai körútra kíván indulni. Mindent összevetve a legvalószínűbb „esély­ablaknak” a naganói olimpia befejeződése utá­ni, február 23-ával kezdődő hét és a március harmadik hete közötti időszak tűnik - vagy pedig a támadás kitolódik késő tavaszra. A brit Sea Harrier landol az Invincible fedél­zetén. Az őrjáratok fenntartása biztosítja a meglepetésszerűséget a támadáshoz Kleridesz újabb öt évre bizalmat kapott Nem igazán lehet papírfor­máról beszélni a ciprusi el­nökválasztáson: nyert ugyan az­ eddigi államfő, Gláfkosz Kleridesz, ám előnye mind­össze néhány ezer szavazat volt. A kétfordulós elnökvá­lasztási procedúra első felvo­nása után még vesztesnek tűnt: a listát akkor ellenfele, Georgiosz Jakovu volt külügy­miniszter vezette. A rövidesen 79. életévébe lépő régi-új államfő veterán politikusnak számít a Földkö­zi-tenger keleti medencéjé­ben található­, sok vihart meg­élt kis szigetországban. Nico­siái születésű, a második vi­lágháború idején a brit légi­erőnél szolgált, fogságba esett, és Németországban ra­boskodott egészen a háború végéig. Londonban jogot ta­nult. Részt vett a Ciprus füg­getlenségét rögzítő megálla­podások és egyezmények ki­dolgozásában a zürichi és lon­doni nemzetközi konferenci­án. Első felelős politikai meg­bízatásaként 1960-ban ő lett a kis ország parlamentjének el­nöke, és ezt a tisztséget másfél évtizeden át töltötte be. Köz­ben az 1969-ben alakult nem­zeti elveket valló­ Ciprusi Egy­ségpárt vezetőjévé választot­ta. Több fontos állami, illetve kormánytisztsége volt a het­venes években. 1974-ben, Észak-Ciprus azóta állandó­sult török megszállása idején Makariosz­ érsek távollétében ői volt az­ ügyvezető államfő, majd a belügyi, külügyi­ és a védelmi (akkori elnevezéssel hadügyi) tárcát vezette. Kleri­­deszt a magánéletben jó hu­moros, csavaros észjárású em­bernek tartják. Politikai ellen­lábasai számára „nem könnyű eset”. Azt tartják róla, hogy különösebben nem jut pénz, az­ anyagi javak után­­a Indiai felesége és egy fia van. Kleridesz hívei közt, a győzelem után Granville két nappal századik szü­­­­letésnapja után elhunyt Lord Granville of Eye, a Lordok Házának legidő­sebb tagja. te A brit főúr - aki túlél­az I. világháború egyik legvéresebb csatá­ját Gallipolinál - álmá­ban szenderült jobblét­re. Születésnapján nem mindennapi meglepe­tésben volt része: kide­rült, hogy már százesz­tendős - jóllehet ő csak 99 évesnek tudta magát. Tévedésére a Buckin­­gham-palota érdeklődé­se derített fényt, neveze­tesen azzal, hogy utána­néztek: jogosult-e a lord II. Erzsébet 100. szüle­tésnapot köszöntő táv­iratára. Az uralkodói üd­vözletét elég megérte, s békésen ment el Galli­poli hőse. Nemzetközi élet Éves, elnöki üzenet: A Kremlben a helyzet változatlan Az orosz kormányban nem várhatók személycserék Bo­risz Jelcin államfő mai parlamenti beszédét követően. Ezt Jelcin közölte akkor, amikor hétfőn Viktor Csernomir­­gyin kormányfővel megbeszélést tartott. Ennek fő témája az elnök éves üzenetének tartalma volt. Je­lcin jelezte, hogy a törvény­­hozáshoz intézett üzenetében „elemzi a helyzetet, de an­nak nem lesznek (személyi) következményei”. Az orosz elnök félórás beszédében érinti az ország gazdasági helyzetét. Jelcin és a szabadságáról visszatért Csernomirgyin a hét­fői találkozón elemezte az orosz pénzpiac állapotát, kü­lönös tekintettel arra, hogy kedden Moszkvába érkezik Michel Camdessus, a Nemzet­közi Valutaalap vezetője, hogy az IMF­ kibővített hitele esedékes részleteinek folyósí­tásáról tárgyaljon. Camdes­­sus-t fogadja Jelcin elnök is. Régi gesztus, régi ismerősök közt: az elnök a kormányfőt fogadja Kína és az ázsiai válság Kína egy második délkelet-ázsiai valutaválság kiváltója lehet, amennyiben leértékelné valutáját - hangsúlyozzák pénzügyi szakértők, akik mérlegelik e pekingi lépés való­színűségét. A megfigyelők közül többen azt állítják, hogy Kína, már csak a hongkongi stabilitásra való tekintettel is tartózkodni fog a közeljövőben a jüan leértékelésétől. A kínai valuta leértékelése újabb pénzügyi káoszt indíta­na el, hiszen arra késztetné a leértékelődő valutájúi délke­let-ázsiai országokat, amelyek a gyenge valuta exportelő­nyeit élvezik, hogy leértékelé­si versenyt kezdjenek. A „vál­ságországok” exportverse­nyének hatására a kínai nagy­­vállalatok erőteljes nyomást gyakorolnak a kínai kor­mányra, hogy értékelje le a jüant. Ami miatt a pekingi ve­­zetők eddig elvetették a leér­tékelést, annak oka részben az, hogy el akarják kerülni a regionális pénzügyi válság megismétlődését, továbbá, mert komoly hasznot nem is húzhatnak a jüan devalválá­sából. A kínai gazdasági növe­kedés felgyorsításának eszkö­ze elsősorban a hazai kereslet ösztönzése lehet, hiszen az or­szág külkereskedelme a hazai össztermék (GDP) 10-15 szá­zalékához járul csak hozzá. E­gyes megfigyelők szerint a jövőbeli kínai pénzpolitika annyira meghatározó fontos­ságú kérdés a régió­ jövője szempontjából, hogy Clinton elnök kereskedelmi megbí­zottja állítólag alkut kötött a kínai vezetéssel: Washington nem gördít ifjabb akadályt Kína Kereskedelmi Világ­szervezetbe (WTO) való­ tag­felvétele elé, amennyiben Pe­king tartózkodik a valutaleér­tékeléstől. A hágai ítélet szlovák szemmel Elvi körvonalak Pozsonyból A hágai döntés végrehajtását célzó megállapodás szlovák elvárásokban megfogalmazott „elvi körvonalairól” nyilat­kozott hétfőn Július Binder. A szlovák beruházási igazgató­ a pozsonyi közszolgálati rá­diónak azt mondta: „Mi nem titkoljuk: a dunacsúni mű 124-es szintmagasság melletti üzemben tartását, a bősi erő­mű csiícsrajáratását, a nagy­marosi duzzasztómű felépíté­sét akarjuk.” Jelezte: az anya­giak elszámolását érintő szlo­vák elvárás szerint „Magyar­­ország az összes szlovák ráfor­dítást és a szlovák fél minden elmaradt bevételét fizesse meg”. A fizetés módját Po­zsony „egyszerűen úgy képze­li”, hogy az erőmű eddigi energiahozamának a magyar félre eső részét e magyar tar­tozás ellenében a sajátjának tekinti - hangzott Július Bin­der nyilatkozata. A szakértői tárgyalások ki­lencedik fordulójának napján megjelent szlovák sajtóvéle­mények egybecsengően elma­rasztalják Magyarországot azért a törekvéséért, hogy ra­gaszkodik a Dunakilitinél lé­vő objektum 130-as szintma­gasságnál történő üzemelteté­séhez, ami ha nem is a C-vari­ánst alkotó dunacsúni objek­tumok lerombolását, de min­denképpen azok teljes el­árasztását vonná maga után. A Práca című szakszervezeti napilap szerint a kettő között végső soron nincs különbség, de a magyar fél furcsa módon megfeledkezik az elmúlt évti­zed tényeiről és „a hágai bíró­ság szentesítette tényekről”. Kifejti: Budapest a Duna elte­relését eredetileg szolgálni hi­vatott dunakiliti objektum hasznosításával szeretné ily mó­don visszaszerezni a „Du­na kulcsát”. Ám ezt a kulcsot már korábban „eldobta ma­gától”. F. kulcs most maga Dunacsún, és ezt akarja most a magyar fél visszaszerezni. A Slovenská Republika szerint Hágában kimondták az­ eredeti, 1977-es szerződés érvényességét, ami azt jelenti, hogy a magyar fél „köteles felépíteni a közös vízlépcső al­só­ duzzasztóművét. Világosan kimondatott az is, hogy Ma­gyarország Szlovákiával szem­ben elvesztette a pert, tehát ennek megfelelő­en kellene vi­selkednie is” - írja lap.

Next