Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1998. október (3. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-02 / 231. szám
Hazai tükör A drogfogyasztást is büntethetik A kormány elfogadta a szervezett bűnözés visszaszorítását célzó törvénycsomag tervezetét - közölte a kabinet csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatón Borókai Gábor szóvivő. A javaslat értelmében jelentősen szigorodnak a kábítószerre vonatkozó jogszabályok: az orvos által igazoltan kábítószerfüggőket leszámítva minden esetben büntethetővé válik a fogyasztás is, jelentős mértékben csökken a kábítószer csekély mennyiségének határa, és lehetőség nyílik az úgynevezett drogdiszkók bezárására. A tervezet foglalkozik a prostitúcióval is: megszünteti az általános tilalmat, és - a jogszabályban lefektetett tilalmak kivételével - az önkormányzatok hatáskörébe utalja a türelmi zónák kijelölését. A kormány szigorítani kívánja az idegenrendészeti előírásokat: a Magyarországon jogellenesen tartózkodó külföldiek csak rendkívüli esetben hagyhatnák el a közösségi szállásokat. A kabinet változtatni kíván egyes adatvédelmi szabályokon is: a tervezet szerint fel kell hívni a polgárok figyelmét a rendőrségi videokamerák jelenlétére a köztereken, illetve a rendőr - a bűncselekmények, szabálysértések megörökítésén kívül - nem készíthetne videofelvételt az utcán. Kovács vitára hívja Orbánt Kovács László nyilvános televíziós vitára hívja ki Orbán Viktor miniszterelnököt. Ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be újságíróknak a szocialisták első embere, az MSZP megyei elnökeinek értekezletét követően. Kovács László azt szeretné, ha a szópárbaj - amelyre még az önkormányzati választások előtt sor kerülne - alkalmat adna a kormány 100 napjának értékelésére, illetve arra, hogy összevessék a kormánykoalíció szándékait és az MSZP álláspontját a magyar gazdaságot és politikát érintő kérdésekben. A politikus tájékoztatása szerint a szocialista megyei vezetők az értekezleten jelezték: a közvélemény aggodalommal fogadta Orbán Viktor hét végi, az erőviszonyok átrendezésére vonatkozó megnyilatkozását. Kovács úgy ítéli meg, hogy a történelmi tapasztalatok alapján az egyensúlyteremtésre való hivatkozás mindig valakiknek a kizárását szolgálta, és az erőátrendezésre vonatkozó elképzelés nem más, mint egy „egész pályás letámadás” a gazdaságban, a médiában és a kultúrában. A szerdai nap jelzi, hogy a kormány hozzákezdett az erőviszonyok átrendezéséhez - vélekedett a pártelnök, aki a sajtó elleni durva támadásnak minősítette a Kurír megjelentetésének szüneteltetését, illetve a Magyar Narancs című hetilap finanszírozásának megszüntetését. A miniszterelnök hét végi beszédének egy másik elemére utalva leszögezte: nem felel meg az alkotmánynak az, hogy az önkormányzatok feladata a kormány akaratának végrehajtása lenne. Mint mondta: az önkormányzatok a helyi hatalom szervei, nem pedig a kormány eszközei. Kifogásolta, hogy a kormány bizonytalanságban tartja a társadalmat a költségvetés és az adótörvények benyújtásának halogatásával. Hozzátette: sokan a kormány eddigi tevékenysége alapján úgy gondolják, hogy a Iustitia-terv, a Kónya-dolgozat és a Csurka-tanulmány valósul meg. Kovács László a szerdai parlamenti vitanap kapcsán megjegyezte: bebizonyosodott, hogy a kormány nem hajlandó a törvény szerinti nyugdíjemelésre. A differenciált nyugdíjemeléssel szerinte nyugdíjascsoportoknál bizonyos csökkenni fog a nyugdíjak vásárlóértéke. Az MSZP bízik abban, hogy az önkormányzati választásokon olyan eredményt ér el, amivel meg tudja akadályozni, hogy az önkormányzatok csupán a kormány eszközeivé váljanak - fűzte hozzá a szocialista pártelnök. HÍRLAP Torgyán aláírta a megállapodást a Gabonatermelőkkel Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülését követően csütörtökön délután Fábiánsebestyénben Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a sajtó képviselőinek jelenlétében aláírta azt a megállapodást, amelyet előzőleg Nagy Tamás, a Gabonatermelők tárgyalódelegációjának vezetője (a MOSZ elnöke) látott el kézjegyével. A miniszter egyúttal bejelentette, hogy pénteken délelőtt tíz órakor találkozik Nagy Tamással. A megállapodás értelmében a Gabonatermelők tárgyalódelegációja intézkedik az október 2- ra Békés megyére bejelentett gabonatüntetés felfüggesztéséről, és vállalja, hogy a tárgyalások ideje alatt nem tart demonstrációkat. Háziorvosi privatizáció Nem sérülnek a betegjogok A Magyar Orvosi Kamara (MOK) csak abban az esetben támogatja a háziorvosi praxisok privatizációját, ha a folyamat a gyógyítókapacitás kiteljesedésével és a betegellátás minőségi javulásával jár - fogalmazott Kaán Miklós, a szervezet elnöke. A kilátásba helyezett magánosítástól a kamara az orvosok munkafeltételeinek javulását várja - hangsúlyozta, hozzátéve: a háziorvosokat érdekeltté kell tenni abban, hogy minél több úgynevezett befejezett ellátást nyújtsanak. Kaán Miklós a szakmai szervezet képviseletében reményét fejezte ki, hogy a háziorvosi praxisok tervezett privatizálása csak az első lépcsője egy gondosan megtervezett egészségügyi reformnak, és a jövőben a fogorvosi és a házi gyermekorvosi praxisokat is magánosítják. A MOK vezetője azt is elmondta: egyelőre nincs kidolgozva, hogy az önkormányzatok jelképes összegért adják-e el a rendelőket és a felszerelést, vagy az orvosok és az önkormányzatok szerződéses formában egyeznek meg a tulajdonjogról. Azt sem tudni még, hogy az orvosok igényelhetnének-e kedvezményes kamatozású hitelt a rendelő és az eszközök megvásárlására - tette hozzá. Füredi Gyula, az Egészségügyi Minisztérium orvos főtanácsosa kijelentette: a beteg ellátása nem függ attól, hogy az orvosi praxis milyen formában működik. Az ellátás mikéntje a szakmai szabályok szerint történik, ezen a privatizáció nem változtat. Megállapodás A Magyar Köztársaság kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közötti megállapodást, amely az izraelita felekezet által járadék formájában visszaigényelt ingatlanok ügyét rendezi, tegnap írták alá Budapesten. A dokumentumot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a kormány részéről a Hámori József, a tárca vezetője, Mazsihisz képviseletében Feldmájer Péter elnök, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Fixier Hermann alelnök, egyben a Magyarországi Autonóm Ortodox Hitközség elnöke látta el kézjegyével. A Mazsihisz 152 egykori ingatlanát kérte vissza az államtól járadék formájában, ezek összértéke a szakértői felmérés szerint 13 milliárd 511 millió forint. A törvény értelmében az egyházak 1998 és 2001 között évente a teljes ingatlanérték 4,5 százalékához, azt követően 5 százalékához juthatnak hozzá örökös járadékként. A Mazsihisznek fizetendő járadék ez évi összege 008 millió forint. Új szinkronstúdió a Duna Tévének Ötvenmillió forintos befektetéssel elkészült a Duna Televízió új, digitális szinkronstúdiója. Az újonnan átadott szinkronműhely művészeti vezetője a Balázs Béla-díjas filmrendező, András Ferenc. A nyugdíjasok cselekedni akarnak Elfogadhatatlan az 1999-re tervezett nyugdíjemelés mértéke - mondta Czerván Mártonné, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nyugdíjas választmányának elnöke az Idősek Világnapja alkalmából rendezett csütörtöki, budapesti rendezvényen. Az elnök beszédében kifejtette: a jelenleg érvényben lévő nyugdíjtörvény alapján 20 százalékos emelés járna a nyugdíjasoknak, a kormány elképzelései alapján azonban csak 13-14 százalékra számíthatnak. Az elnök szerint a kormány által elképzelt differenciált nyugdíjemelést a központi költségvetésből kellene megvalósítani. Sándor László, az MSZOSZ elnöke hozzátette: a differenciált nyugdíjemelés keretében a 3,1 millió nyugdíjas 20 százaléka kap csak az átlagot meghaladó emelést. Az elmúlt két évben a nyugdíjak emelését a keresetek növekedéséhez kapcsolták, így összességében 10 százalékos reálérték-veszteség érte a nyugdíjasokat. Ugyanakkor a jelenlegi törvény biztosította, hogy az elkövetkezendő években a gazdaság helyzete alapján elérhető, az inflációt meghaladó béremelkedéshez kapcsolt nyugdíj-növekedéssel kompenzálják az elmúlt évek reálérték-veszteségét. Sándor László hangsúlyozta: aggodalomra ad okot, hogy a kormány semmibe vesz egyes törvényeket. Közvélemény-kutatásokra hivatkozva az elnök kifejtette: a nyugdíjasok tenni akarnak valamit a jelenlegi helyzetben. Ezért az elkövetkezendő napokban egy együttes, összehangolt cselekvés kidolgozása a feladat. 1998. OKTÓBER 2., PÉNTEK 3 Kombináció K. ZS. A kislődi óvoda udvarában a gyerekek szerdán gombát találtak, amelyet aztán négy kisfiú meg is kóstolt. Az óvónők észrevették, és haladéktalanul intézkedtek: a gyerekeket az ajkai kórházba szállították, ahol gyomormosás után infúziót és vízhajtót kaptak. Időközben kiderült, hogy a négy kisfiú szerencsére nem a legveszélyesebb gombákkal találkozott, hanem csak úgynevezett tintagombát kóstoltak meg. A gombaszakértők szerint ez is okozhat kisebb rosszullétet, hányást, hasmenést, komolyabb gondot azonban csak akkor jelent, ha alkoholt isznak rá. Ez jelen esetben kizárt volt - szól a hír. A kisfiúknak alighanem életre szóló élmény volt ez az eset a gombával. Az alkohollal majd csak később lesz találkozásuk. S ha felnőve netán megtudják, hogy e kettő kombinációjával mi minden történhetett volna még, sose isznak a gombapörköltre fröccsöt, az tuti. Lassulás Az elkövetkezendő 12-18 hónapban számítani lehet arra, hogy a magyar gazdaság növekedése lassul, de nem lehet elvetni az idei évi várhatóan 5 százalék feletti bruttó hazai termék (GDP) növekedést sem - mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki, budapesti rendezvényen. A jegybank elnöke kifejtette: a hosszú távú gazdasági fejlődéshez továbbra is fenn kell tartani a szigorú monetáris politikát, és a költségvetésben is szükség lehet bevethető tartalékok elkülönítésére. A Kurír felfüggesztése után Csurka szerint kártékony volt a lap A Magyar Demokrata Fórum visszautasítja azt a vádat, hogy politikai döntés született, amikor a Postabank felfüggesztette a Kurír című napilap kiadását - közölte Herényi Károly. Az MDF médiával foglalkozó képviselője hozzátette: a Postabank több mint 100 milliárd forintos hiánya már önmagában indokolja, hogy a pénzintézet nem kívánja tovább finanszírozni a Kurír évi 100 millió forintos „veszteségtermelését”. Pető Iván szerint a Kurír megjelenésének felfüggesztése egyértelműen politikai szándékra utal, ami összefüggésbe hozható a média egyensúlyának megteremtésével kapcsolatos minapi miniszterelnöki kijelentéssel. A szabad demokrata ügyvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: érthető, hogy a Postabank fel akarja számolni veszteséges sajtóportfólióját, a racionális megoldás azonban az értékesítés lenne. Ezzel szemben - hangsúlyozta - felfüggesztik az ellenzéki hangvételű napilap megjelentetését, a szintén jelentős veszteséget felhalmozó, kormánypárti Magyar Nemzetet azonban tovább finanszírozzák. A politikus szerint a kormány immár hetente erődemonstrációt tart annak bizonyítására, hogy meg meri tenni a demokratikus játékszabályokkal ellentétes lépéseket is.k A Független Kisgazdapárt teljes mértékben egyetért azzal, hogy ne az állampolgárok pénzének elherdálásával tartsanak fenn veszteséges napilapot - közölte az MTI-vel Horváth Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese. Hozzátette: ha Schmuck Andor a Xénia-lázból finanszírozni tudja a Kurír megjelentetését, akkor vigye magával az egész szerkesztőséget, és jelentesse meg a napilapot. A politikus elmondta: a Postabank új menedzsmentje már a kezdetektől jelezte, hogy meg kíván szabadulni attól a sajtóportfóliótól, amely nem illeszkedik a banki tevékenységbe, és óriási veszteséget okoz az amúgy is nehéz helyzetben lévő banknak. A MIÉP politikailag kártékony, szennyező elemnek tartja a Kurírt, közölte Csurka István pártelnök. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az Új Magyarország anyagi gondokkal küszködött, akkor a Kurír vezetői úgy kommentálták az esetet: „Nyereséges lapot kell csinálni.” A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége megütközéssel vette tudomásul a Reform, a Képes Európa, a Képes Anna, valamint a Kurír és a Kurír Rejtvényújság megjelenésének felfüggesztését, illetve a Magyar Narancs gazdasági helyzetét megnehezítő intézkedéseket - tudatta a testület csütörtökön, közleményben. „Az elnökség elfogadhatatlannak tartja a sajtótulajdonosi jogok ebben a formában történő felelőtlen gyakorlását. Különösen úgy, hogy hatályos munkajogi előírásokat megsértve és szándékosan figyelmen kívül hagyva szerkesztőségi műhelyek azonnali felszámolásáról döntenek, vagy mint a Kurír és a Magyar Narancs esetében, aligha kétségbe vonható politikai megfontolásokat is érvényesítenek” - írják. A MÚOSZ véleménye szerint a sajtótulajdonosi jog gyakorlása komoly felelősséggel jár, és ennek érvényesítése során elfogadhatatlan olyan helyzetek előidézése, amelyben „napi munkájukat tisztességesen végző újságírókat emberi méltóságukban is megsértenek, például úgy, hogy egyik napról a másikra utcára kerülnek”.