Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-03 / 179. szám
Megyei krónika A megemelkedett talajvíz miatt szárítanak is a régészek... A korsót is kiállítják majd a Füzitői Napokon Egészen augusztus végéig folytatják a feltárási munkálatokat Almásfüzitő határában, ahol a már több mint egy hónapja tartó ásatások során is számos értékes leletanyag került felszínre. Múlt szombati számunkban részletesen is beszámoltunk a Dunától alig párszáz méterre folyó régészeti leletmentésről, ahol most is nagy erőkkel zajlik a kutatás. Ez a terület egyáltalán nem új, nem ismeretlen a régészek előtt, hiszen már tavaly nyáron is dolgoztak itt. A tatai Kuny Domokos Múzeum Horváth Friderika régészt, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársát kérte fel az ásatás vezetésével, akinek munkáját sokan segítik. Elsőként természetesen az almásfüzitői önkormányzat biztosította támogatásáról a múltat, a római kort kutató, tanulmányozó szakembereket, a helyhatósággal közösen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott és elnyert támogatás révén a munkálatok anyagi feltételei is megteremtődtek. Ezen kívül az idei nyáron három lelkes közmunkást is a régészek, a régészhallgatók rendelkezésére bocsátottak, akik a rajzolásnál, a méréseknél, a szintezésnél és a finom bontásoknál segédkeznek. A régészek és hallgatók tevékenységét a budapesti Carexon Kft. és a Magyar Államvasutak Részvénytársaság almásfüzitői állomásfőnöke is segíti, utóbbi az elszállásoláshoz járult hozzá. Korábban már beszámoltunk arról, hogy több sírt is feltártak a július eleje óta tartó ásatás során, melyekből értékes leletanyagok kerültek elő. Említést érdemel az a korai ezüstgyűrű, mely meglepő épségben maradt ránk. A sírok változó állapotban maradtak az utókorra - tudtuk meg a fiatal régésztől, Horváth Friderikától. Állapotuk attól függ, milyen mélyen „bújnak meg” eddig a felszín alatt. Az egyik sír mindössze húsz centiméter mélyen volt a mai földfelszíntől. Erre eléggé porhanyós, rossz állapotban bukkantak rá, hiszen ez a mélység még abban a fagyási rétegben található, ahol állandóan „pusztulnak” csontok. És ez az idei esős a nyár sem tett jót a leleteknek. Még mindig magas a talajvíz, és teljesen átitatódtak a leletek, vizesek, ezért nehéz kibontani őket. Annak érdekében, hogy ne törjenek, sérüljenek meg, hetekig kell szárítani őket addig, amíg elpakolhatóvá válnak. A szárítás után pedig következhetnek a restaurátorok, majd pedig a tervek szerint szeptember közepén a Füzitői Napok, ahol a már tavaly és az idén is feltárt leleteket a nagyközönség is megtekintheti. A Füzitői Napok elnevezésű többnapos rendezvény idején a helyi művelődési házban rendeznek egy ideiglenes kiállítást, de a későbbiekben szeretnék, ha a későrómai, az elsőtől a negyedik századból származó leletekből állandó kiállítást is tudnának rendezni. Természetesen Almásfüzitőn... Baranka Horváth Friderika ásatásvezető azt a korsót mutatja, mely teljesen ép állapotban került elő az egyik sírból Fotó: L. Z. Testületi ülés Esztergomban Esztergom város képviselő-testülete augusztus 5-én, csütörtökön este hat órakor tartja majd rendkívüli testületi ülését a városházán. A napirendi pontok között a városi zeneiskola helyzete szerepel. Tatabánya történetéről Állandó tárlat az őskortól a várossá válásig Az Év Múzeuma 1997 címmel kitüntetett Tatabányai Múzeumban állandó kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Az őskortól, a várossá alakulásig, 1947-ig mutatja be a kiállítás a megyei jogú város történetét. A tárlat első egységében a régészeti múlt emlékeit láthatjuk, míg a második egységben a török időkben elpusztult elődtelepülések újratelepítésétől a bányászat megkezdéséig, illetve a bányanyitástól a várossá válásig terjed. Tatabánya területe a késő rézkori badeni kultúra emlékanyagában a leggazdagabb. A népesség állattenyésztéssel foglalkozott, halottak csontvázasan és hamvasztva is temette. Erre példák a Tatabánya-Kertvárosban előkerült sírleletek. Az alsógallai temető a környék leggazdagabb és legnagyobb avar kori temetője volt. Tatabánya elődtelepülései közül Galla falut említik az írott források 1251-ben, ám az még nem eldöntött, hogy Alsóvagy Felsőgallát kell-e ezalatt érteni. 1453-ban két Bánhida is létezett. A falvakat 1426-ban még Tatához számították. A három községben 1767-ben 275 úrbéres jobbágy élt, melyből 163 rendelkezett jobbágytelekkel és 112 zsellér volt. Ezen három település Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida volt 1896. március 11-én Bánhida határában 116 méter mélységben, mintegy 6 méter,, vastag széntelepet találtak a kutatófúrások. .. A községek közgyűléseinek döntése alapján a belügyminiszter rendelete 1947. október 1 jével kimondta Tatabánya város megalakulását. Az első polgármester Andó-Gyurka Ferenc vásár lett Csak néhány „érdekességet emeltünk ki a várostörténeti kiállítás anyagából, de talán sikerült felkelteni az érdeklődést a Tatabányai Múzeum állandó tárlatának megtekintéséhez. A fenti szemelvényeknél sokkal részletesebb képet kapnak a történelmi fejlődésről azok, akik végignézik a kiállítást. Ez pedig ajánlható minden tatabányainak, hiszen a műlt ismerete nélkül mindig nehezebb élni a mában, és gondolkodni a jövőről... -t- hírlap Az alsógallai múzeum felújításáért jótékonysági kulturális rendezvényt szervezett az Alsógalla Hagyományaiért Alapítvány és az Alsógallai Baráti Egyesület Tatabányán, a József Attila Művelődési Házban július 31-én, szombaton délután négy órától. A rendezvény célja az volt, hogy adományokat gyűjtsenek az alsógallai múzeum felújítására, az épület minél hamarabbi renoválására, megszépülésére... Táplálkozási szokásainkról Tatán Tatán, a Magyary Zoltán Művelődési Központ földszinti előadótermében augusztus 4-én, szerdán, vagyis holnap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezésében Horváth Kálmánná, a Szent Borbála Kórháza dietetikusa tart előadást a táplálkozási szokásokról. Az előadáson ételbemutató és -kóstoló várja majd az érdeklődőket. Egy életmű képekben a tatai várban Zilahy György festőművész emlékkiállítására várják a képzőművészet barátait és az amatőr művészetpártolókat augusztus 8-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a tatai várban. Ekkor nyílik az 1929-ben a vizek városában, Tatán született festőművész életművét bemutató tárlat, amelyen Wehner Tibor művészettörténész, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője kalauzolja majd az érdeklődő közönséget. 1999. AUGUSZTUS 3., KEDD 3 Valóság kontra realitás Az évek múlását, a hétköznapi történelem alakulását nemcsak egyre szaporodó szarkalábaimon veszem észre. A tükör csak objektív és kegyetlen szemlélője a rajtam, a bennem történő változásoknak. Azonban ezek az újonnan kelt másságok nem csak az én arcomba és lelkembe vésődnek bele, hanem otthagyják lenyomatukat a társadalom egészén is. És ezek a lenyomatok pedig néha egy riasztó folyamatot jeleznek előre, vagy egy korábban csendben lejátszódó, de annuri nagyobb hatású eseményről árulkodnak. Itt van például a „ Whiskys ” esete. Megszületett az új magyar mítosz, a modern Robin Hood legendája. Igaz, annak idején - még valamikor rúgdalódzós korában - Ambrus Attilának keresztelték el, de mára már erről a jófajta égetett szeszről csak ő jut az eszünkbe. A whiskys egyébként karakán legény, aki úgy jár OTP fiókot kifosztani, ahogyan mi megyünk a sarki közértbe vásárolni. Aztán történetét - hogy még „hollywoodibbra” sikerítse - megspékelte egy mesébe illő módon megszervezett szökéssel is a börtönből. Ez utóbbi sokismeretlenes sztori újra az újságok címoldalára kívánkozott. A „télakot”azzal indokolta whisky-t kedvelő barátunk, hogy olyan bűntényekért helyezték rács mögé, melyeket nem ő követett el. Nem vagyok sem ügyvéd, sem bíró, így nem tudom megállapítani, tényleg ártatlan volt-e Magyarország jelenlegi „Number 1. ” bűnözője az adott esetben. Az azonban kétségtelen, hogy nem annyira „hablatyolat” lelke miatt élvezte eddig a hatóságok vendégszeretetét. Most pedig lassan nemzeti hőssé növi ki magát, aki eladta életének megfilmesítési jogát, és a hírek szerint levédette a whiskys nevet. Az új iránt fogékony, és hát meglehetősen ingatag ízlésvilággal megáldott butikosok pedig már egy új divatot diktálnak. Megjelentek a bűnözőt ábrázoló pólók, sapkák, poharak, kulcstartók. Emlékbe vehetünk magunknak egy személyre szabott, különbejáratú elítéltet, kizárólag házi használatra. Elgondolkodtató, vajon mi váltotta ki az emberekből ezt a túláradó szimpátiát a bankrablóval szemben. Akárhogyan is nézzük, sem ő, sem a vele azonosulni vágyók nem hibásak igazán. Valami egészen másnak kell a háttérben munkálnia, amely megváltoztatta gondolkodásunkat, és amely eltorzította az egyébként meglévő igazságérzetünket. Aztán itt van egy másik eset, amely majdnem szomorú véget ért, és amelynek megtörténte is torkot szorongató. Szélhámosnő kontra mozgássérült/fogyatékos gyerekek lesz majd a perirat fejlécén. Pénz kontra amerikai úszóverseny, fösvénység kontra álmok, csalás kontra remény... Majdnem elúszott azoknak a gyerekeknek az utolsó esélye, akik - ha nem költői túlzás - apró életüket tették fel arra, hogy bizonyítsanak az Egyesült Államokban. Velük szemben pedig ott állt egy gátlástalan szélhámosnő, akinek lelkiismerete nem háborgott azon, hogy azoktól vesz el, akiktől a sors már előzőleg vámot szedett. És itt van az a legutóbbi panaszos levél, melyet egy szomorú asszony írt. Szűkös keresetét kiegészítendő elvállalta egy ház takarítását a Balaton mellett, hogy legalább tízéves kislánya láthassa egyszer a magyar tengert. Az útiköltséget is nehezen szedték össze, de boldoggá tette őket az a tudat, hogy néhány napig igazi balatoni vakációban lesz része a kicsinek. Talán a sors könyvében volt megírva, hogy nem lett az egészből semmi. Az úr, akivel az asszony a munka részleteit beszélte meg, hamis címet, hamis nevet és telefonszámot adott meg. Ezért utaztak többszáz kilométert, megrakodva csomagokkal és reményeikkel... Nem tudom, mi történt! Nem tudom, hogy mi hozza magával ezeket a változásokat. Akik még emlékeznek hazánk utolsó kivégzett elítéltjére, tudják, hogy abban az időben nem lett „népőrület” Soós Lajos istenítéséből. Senki sem hordott magán I love you Soós feliratú pólót, mert valahogy még működött az a belső óra, amely segített annak eldöntésében: mi helyes és mi nem. És akkor is voltak csalók és mételyezett lelkű emberek. Ám, ez a fajta tapintható gonoszság talán nem harapódzott el bennük. Változik a világ, és benne vagy vele változunk mi is. A kérdés már csak az, hogy ez a változás a javunkat szolgálja majd, vagy olyan következményei lesznek, melyeket ma még nem láthatunk...? - momo - Táboroznak az ukrán fiatalok Az ukrán kultúrával, népszokásokkal, hagyományokkal és nem utolsó sorban az ukrán nyelvvel ismerkednek Gyenesdiáson azok a fiatalok, akik az Országos Ukrán Kisebbségi Önkormányzat által szervezett táborban vesznek részt. A tábort azzal a céllal hozta létre a Hartyáni Jaroszlava elnök vezette Országos Ukrán Kisebbségi Önkormányzat, hogy a Magyarországon élő ukrán nemzetiségű fiatalok ne szakadjanak el teljesen gyökereiktől, ismerjék meg, sajátítsák el, majd pedig ápolják is nemzetük kultúráját, tradícióit. A már negyedik alkalommal megrendezett tábornak komáromi résztvevői is vannak, hiszen a határvárosban is szép számmal élnek ukrán nemzetiségűek. A mostani önkormányzati ciklus kezdete óta saját helyhatósággal is rendelkeznek, melynek elnöke, Kravcsenko György - aki egyben az országos testület alelnöke is segítette az idei tábor megszervezését. Ezen túl még egy komáromi „kötődés”: többek között a Duna-parti városban élő Bencsikné Mező Márta pedagógus, a komáromi ukrán önkormányzat alelnöke is foglalkozik a gyökereikkel ismerkedő magyarországi ukrán fiatalokkal... - nes .Ukránul is táncolnak” a fiatalok a gyenesdiási táborban... Fotó: RóTi „Színtiszta” üdítő... Mint azt számos sajtóorgánum közölte, a Sonny Kft. által gyártott, mintegy hatezer darab két deciliteres, papírdobozos almalébe idegen anyag került. A cég azonnal felkért két független osztrák laboratóriumot annak vizsgálatára: derítsék ki, hogy milyen anyag jutott az üdítőbe. Ennek birtokában további vizsgálatokat lehet végezni, amelyek arra irányulhatnak, hogy a szennyezés mikéntjére fény derüljön. Most érkeztek meg a vizsgálati eredmények Ausztriából. A bécsi Élelmiszeripari Kísérleti Intézet, valamint az ugyancsak bécsi Italtechnológiai Kutató Intézet egyértelmű és egybehangzó jelentése szerint a kifogásolt ital tisztítószerek maradványait tartalmazza. A szert a töltőberendezések tisztításánál alkalmazzák, és használata az élelmiszeriparban engedéllyel történik. Az adott eset feltehetően a tisztítás során felmerült hibának tudható be. A cég szigorú vizsgálatot rendelt el annak felderítésére, hogy milyen módon kerülhetett sor erre a hibára, és a vizsgálatok remélhetően rövidesen eredményt hoznak. A Sonny Kft. álláspontja szerint ez az eset egyszeri és egyedi, és a még eddiginél is szigorúbb biztonsági intézkedések segítségével kizárják annak ismételt előfordulását.