Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2000. október (5. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK USA-választás A harmadik tévévita Kedd este a Missouri állambeli St. Louisban megrendezték az amerikai elnökválasztási kampány utolsó, országosan közvetített televíziós vitáját a két nagy párt elnökjelöltje - a demokrata Al Gore jelenlegi alelnök és a republikánus George Bush jelenlegi texasi kormányzó között. A lebonyolítás módja ezúttal úgynevezett városházi találkozó jellegű volt: a stúdióban el nem kötelezett polgárok foglaltak helyet, akik saját maguk tettek fel kérdéseket a jelölteknek - ellentétben az első két vitával, ahol kizárólag a műsorvezető kérdezte Gore-t, illetve Busht. Az első kommentárok egybehangzó értékelése, hogy ez volt a három tévévita közül a legérdekesebb, itt mutatkozott meg a legmarkánsabban a különbség nem csupán a két jelölt részkérdésekben vallott álláspontja, hanem a közügyekhez való közelítésének módja, politikai alapfelfogása, illetve főbb személyiségjegyei között is. Az utolsó tévévita előtti közvélemény-kutatási felmérések a két elnökjelölt szoros versengését mutatták. Bush országos összesítésben a legtöbb felmérés szerint néhány százalékponttal vezetett, de előnye általában nem haladta meg a statisztikai hibahatárt. Tény ugyanakkor, hogy az utóbbi hetekben Bush pozíciójának fokozatos javulását, Gore népszerűségének lassú visszaszorulását mutatták ki a közvélemény-kutatások. Ennek okát a legtöbb elemző abban látta, hogy Gore az első két vitában ugyan enciklopédikus ténybeli tudását bizonyította számos fontos kérdésben, ám néhány, számadatokban különösen gazdag válaszában utóbb erős túlzásokat, „nagyotmondásokat” fedeztek fel a kommentátorok. Bush eközben igyekezett minél kevesebb konkrét adattal szolgálni az egyes vitapontokban, aminek következtében kevesebbszer kapták rajta tévedésen. A republikánus elnökjelölt vitastílusát oldottabbnak, közvetlenebb, emberibb hangvételűnek ítélték a legtöbben. A harmadik vitában Gore különösen nagy energiát fektetett abba, hogy részletesen kidomborítsa, miben nyújtana ő mást és többet főként „a dolgozó, családos amerikai középosztálynak”. Gore többek értékelése szerint eléggé agresszívan rohamozott (hiszen némi népszerűséghátrányt kellett behoznia), és eközben az eddigi nyolc évben követett demokrata politika gazdasági eredményeire hivatkozott. Ő tehát a kormányon levő fél status quo-t őrző alapállását volt kénytelen vegyíteni a személyes küzdelem szintjén a pillanatnyi status quo megváltoztatására irányuló törekvéssel. Bushnál a helyzet fordított volt: annak elfogadtatására törekedett, hogy Washingtonban alaposan meg kell változtatni a dolgokat, miközben a személyes versengés síkján a maga vitastílusával azt akarta sugallni, hogy „a mérkőzés lefutott”. Teljesen kiegyenlített a küzdelem Svájc Adolf Ogi államfő lemond Adolf Ogi svájci soros államfő év végével lemond tisztségéről, s egyben visszavonul a kormányból. Ezt Ogi a kormány tegnapi ülése után jelentette be. Ogi egyedül képviseli párját, a jobboldali konzervatív Svájci Néppártot (SVP) a hét tagból álló kormányban, s egyben a védelmi tárcát vezeti. A soros államfői tisztséget idén január 1. óta látja el másodszor, első ízben 1993-ban volt elnök. Utódát a miniszteri székben - amelyet 1995 óta foglal el - december 6-án választja meg a parlament. Ogit állítólag az bírta rá döntésére, hogy a szociáldemokraták a védelmi kiadások 50 százalékos csökkentését követelik, s kezdeményezésükre erről november 24-én népszavazást tartanak. Az igen nagy népszerűségnek örvendő Ogi 13 éve foglal helyet a svájci kormányban. Az utóbbi időben érezhetően eltávolodott saját pártjától, amelynek vezetését három hete levélben szólította fel, hogy világosan határolódjon el a szélsőjobboldaltól. A pártban most a szélsőjobb nézeteiről elhíresült Christoph Blocher vállalkozó hívei vannak többségben, Ogi mérsékelt irányvonala háttérbe szorult. Blocher hívei azt veszik zokon Ogitól, ami hazájában és külföldön tekintélyt szerzett neki, hogy tudniillik nyitottabbá tette a világ felé Svájcot. Kormányátalakítás Franciaországban Előre bejelentett, sima kormányátalakítás zajlott le tegnap a szocialista többségű francia kormányban. Martine Aubry munka- és szociálisügyi miniszter, aki a jövő évi lille-i helyhatósági választásokon a polgármesteri címet akarja megpályázni, távozott posztjáról, helyére Elisabeth Guigou eddigi igazságügyminiszter lépett. Az igazságügyi tárcát Marglise Lebranchu kapta, aki az új kinevezésig a kis- és középvállalkozásokra felügyelő államtitkárság élén állt. • A hétfői enyhülés után kedden és tegnap ismét drágult a kőolaj a szabadpiacon, amelyet nem nyugtatott meg az egyiptomi közel-keleti csúcstalálkozó, viszont különösen nyugtalanított az amerikai kőolajtartalék újabb nagy, több mint hárommillió hordós heti csökkenésének adata. • A brit rendőrség elvetette azt a lehetőséget, hogy a keddi vasúti szerencsétlenség hátterében terrorista merénylet állna. HÍRLAP • Wolfgang Schüssel kancellár nyugodtnak mutatkozik, noha a vasárnapi stájerországi választásokon pártját ért veszteség miatt a koalíció felmondásával fenyegette meg. Nemzetközi élet Tucatnyi fegyveres összetűzés Ciszjordániában Az izraeli hadsereg szerint kilenc fegyveres összetűzés volt tegnapra virradóra Ciszjordániában és a Gázai övezetben. A kisebb incidensekben két izraeli katona sérült meg. Az ellenségeskedés beszüntetéséről Egyiptomban kötött egyezség után még kedd este Jeruzsálem peremvidékén, egy arabok lakta helység közelében megtámadtak egy izraeli katonai őrhelyet. A két katona a gránátokkal és gépfegyverekkel végrehajtott rajtaütés során szenvedett könnyebb sérüléseket. A település Ciszjordánia B övezetéhez tartozik, ahol a palesztinok irányítják a közigazgatást és a polgári hatóságokat, de az izraeliek gondoskodnak a biztonságról. A Jordán folyó nyugati partjáról további öt, a Gázai övezetből három fegyveres támadást jelentettek. • Közép-európai idő szerint tegnap reggel hordónként 33,66 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) folytatódó szingapúri elektronikus jegyzésében a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate könnyűolajfajta novemberi szállításra, 67 centtel drágább a 32,99 dolláros keddi New York-i zárónál. Ariel Saron, az izraeli ellenzéki Likud vezetője néhány órával a sarm-es-sejki izraeli-palesztin megállapodás után megszakította az Ehud Barak vezette kormánnyal megkezdett koalíciós tárgyalásait. Mint a dpa jelentette, Izraelben más jobboldali pártok is elégedetlenségüket fejezték ki a Barak és Jasszer Arafat palesztin vezető közötti megállapodás miatt. Barak - akinek kormánya a 120 parlamenti mandátumnak csak mintegy a negyedével rendelkezik - a zavargások megszüntetéséről szóló szóbeli megegyezés után úgy nyilatkozott az izraeli televíziónak, hogy továbbra is időszerűnek tartja egy nemzeti szükségkormány létrehozását a Saron vezette jobboldali Likud és egyéb pártok bevonásával. Egyiptomban parlamenti választások kezdődtek Egyiptomban tegnap megkezdődött a parlamenti választások első fordulója. Most első alkalommal az ország különböző részein több szakaszban választják meg az új parlamentet, annak érdekében, hogy rendes körülmények között folyjék a szavazás. A választás tisztaságát az igazságszolgáltatás képviselői felügyelik. A 444 képviselői helyért több mint 4000 jelölt verseng, köztük 120 nő. Általános vélemény szerint ismét Hoszni Mubarak elnök jelenleg is túlnyomó többséggel rendelkező jobboldali Nemzeti Demokrata Pártjának (NDP) van a legnagyobb esélye. Az NDP az összes mandátummal megegyező számú (444) jelöltet állított. Az ellenzék az eddigi törvényhozásban mindössze 13 fővel képviseltette magát. Szlovákia Emelik az összes üzemanyag árát Tegnaptól a legnagyobb szlovák olajfinomító és társforgalmazója, a Benzinol összes töltőállomásán minden üzemanyagfajta ára egy koronával emelkedik. A Slovnaft április óta tizenhét alkalommal módosított az árain: általában emelt, rendhagyó esetben csökkentett. Tegnaptól a jelzett szlovákiai töltőállomásokon a legmagasabb oktánszámú motorbenzin literjéért 36,90 szlovák koronát, a legalacsonyabb oktánszámúért 34,20- at, a gázolajért 34,50 koronát kérnek. n MMmafflidsfifhe Sevillában mintegy 150 ezer ember tüntetett kedd este az ETA baszk terrorszervezet ellen annak hétfői merénylete miatt, amelyben életét vesztette Antonio Munoz Carmanos katonaorvos. A tüntetésen részt vett José María Aznar miniszterelnök, Manuel Chaves, az Andalúziai Autonóm Tartomány elnöke, Jaime Mayor Oreja belügyminiszter, Federico Trillo védelmi miniszter, José Luis Rodriguez Zapatero, az ellenzék legfontosabb pártja, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkára, valamint Alfredo Sánchez Monteserrín, Sevilla polgármestere. Tüntetésekre került sor ezen kívül Madridban, Barcelonában, Melillában, Valladolidban, Logronóban, Palma de Mallorcán, valamint Galicia, Aragón, Extremadura és Murcia több városában és a három baszk tartomány fővárosában, Vitoriában, San Sebastiánban és Bilbaóban is. A szombatra Bilbaóba tervezett tüntetéssel kapcsolatban - amelyet Juan José Ibarretxe baszk kormányfő hívott össze még a legutóbbi ETA-merényletet megelőzően - a Madridban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) baszkföldi elnöke, Carlos Iturgaiz közölte, hogy pártja nem kíván azon részt venni. A PP úgy ítéli, hogy a Baszkföldön kormányzó Baszk Nacionalista Párt (PNV) csak látszatból szervezi a tüntetést, miközben hallgatólagosan támogatja az ETA-t. A PNV ugyanis azt hangoztatja, hogy a baszkföldi békefolyamatból nem lehet kihagyni az ETA-t és politikai pártját, a Baszk Állampolgárokat (EH). A PSOE helyi szervezete bejelentette, hogy részt kíván venni a tüntetésen, mert minden ETA-ellenes megmozdulást támogat. Rendőrségi jelentések szerint minden, július óta Andalúziában elkövetett merényletért (4 halálos akcióért és 4 sikertelenért) a most felszámolt kommandó a felelős. Az El País keddi száma külön cikkben elemezte azt a kérdést, hogy az ETA miért választotta mostanában Andalúziát a Baszkföldön kívül elkövetett akciói színhelyéül. Ennek két oka lehet: egyrészt pusztán technikai jellegű (mivel Spanyolország délnyugati részén a turizmus miatt nagy az emberek fluktuációja), másrészt ideológiai. Andalúzia ugyanis a spanyolság fellegvára, és az ETA valószínűleg így akarja hangsúlyozni erős spanyolellenességét. Orosz tengeralattjáró Tovább késik a búvárakció A Barents-tengeren uralkodó viharos időjárás miatt tovább halasztották a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró áldozatainak kiemelésére szervezett akció kezdetét. Murmanszki források szerint a mélytengeri búvárokat szállító Regalia norvég tengeri platform egyelőre norvég kikötőben várakozik, noha az előzetes tervek szerint már tegnap a Kurszk katasztrófájának körzetébe kellett volna érkeznie. •A szerb NIS állami olajipari monopolcég mintegy 100 százalékkal emelte a dízelolaj és 50 százalékkal a benzin kiskereskedelmi árát a nemzeti valuta, a dinár hétfőn bejelentett leértékelése miatt - közölte hétfőn a Beta független hírügynökség, amelyet a Reuters idézett. Kadhafi „bombát robbantott” bejelentésével Moamer el-Kadhafi líbiai vezető valóságos politikai bombát robbantott: előzetesen nyilvánosságra hozta a hét végére tervezett kairói arab csúcsértekezlet tervezett zárónyilatkozatának szövegét, amely szerinte nem több, mint egy érőtlen vagdalkozás. Kadhafi egy katari műholdas televízióban, az arab világ legnépszerűbb televíziójában példa nélkül álló módon kipellengérezte a lanyha tartalmú zárónyilatkozatot, amely - mondta - csak üres szavakból, kifogásokból és elítélésekből áll, miközben a Közel-Keletet az utóbbi évek legsúlyosabb válsága rázza meg. A líbiai vezető szerint a nyilatkozat legélesebb fogalmazása az, hogy az arab vezetők felszólítják Izraelt: tartsa tiszteletben a békét-földért elvet a béketárgyalásokon, és állítson bíróság elé bizonyos háborús bűnökért felelős személyeket. A rendkívüli arab csúcsértekezlet így teljesen haszontalan, és nem alkalmas arra, hogy segítsen a palesztinoknak - mondta. Kadhafi azt mondta: azért fedte fel előre a kommünikét, mert azt akarja, hogy ezzel a lépésével egy erősebb tartalmú nyilatkozat elfogadására kényszerítse az arab államok vezetőit. Kadhafi szerint az arab világ nem képes háborút viselni vagy embargót bevezetni Izrael ellen, mert ez egyben az Egyesült Államok elleni hadviselést is jelentené, utalva arra, hogy Washington Izrael közeli szövetségese. II. Erzsébet a pápánál II. Erzsébet királynő kedden a Vatikánban I. János Pál pápával szívélyes légkörű megbeszélést folytatott, de a beszédeket nem olvasták fel nyilvánosan, csak lepecsételt borítékban adták át egymásnak. A brit uralkodó férjén, Fülöp edinburghi hercegen kívül tizenöt tagú küldöttség kíséretében lépte át a kis állam „határát”. Robin Cook külügyminiszteren kívül ott volt Nagy-Britannia szentszéki nagykövete, a királynő személyi titkára, magánorvosa és néhány udvarhölgye. Sok embert hoztunk magunkkal - jegyezte meg maga a királynő II. János Pálnak, aki szívélyes fogadtatásban részesítette magas rangú vendégét. A húszperces, négyszemközti megbeszélést követően mutatta be II. Erzsébet a delegáció többi tagját. A beszédeket a két állam- és egyházfő (II. Erzsébet az anglikán egyház feje is) lepecsételt borítékban adta át egymásnak, így azt nem olvasták fel a nyilvánosság előtt. Tartalmukat azonban a tájékoztatási eszközök ismertették. A királynő beszédében örömét fejezte ki amiatt, hogy jelentősen sikerült előrelépni az anglikánok és a katolikusok közötti történelmi ellentétek leküzdése terén. 37'S d7a