Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2003. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

8 2003. JANUÁR 8., SZERDA Joe Strammer alulmaradt az ütközetben A The Clash (a szó magyarul ütközetet, harcot jelent) ugyan évtizedek óta nem „üzemel” már, a punkkal in­duló angol rockbanda már­ciustól mégis a rock and roll halhatatlanjai közé kerül. Joe Strammer, a zenekar egyik alapító tagja, énekese és gitárosa, aki Mick Jones mellett az együttes fő szer­zője volt, már nem lehet ott a beiktató ceremónián, na­pokkal ezelőtt a szíve fel­mondta a szolgálatot. Strummer 1952. augusztus 21-én jött világra John Graham Mellors néven. Ha nem is volt beteges típus, akadtak külön­böző egészségügyi problémái korábban is. Egyszer például hepatitis döntötte ágynak né­hány hétre. Zenei előéletéről nem sokat lehet tudni, az azonban biztos, hogy a sOlers nevű zenekarból csábították át az 1975-ben (vagy 1976 legelején) született The Clashbe. A punk másik él­harcosával, a Sex Pistolsszal együtt kezdtek, de ebben mű­fajban a Pistols messzebbre ju­tott. A The Clash-nek a punk mellett a rockabilly, a reggae, a new wave, a soul és a blues is nyomot hagyott zenéjén. Az Il­lustrated Encyclopedia of Rock az írta a bandáról, hogy zenéje primitív és agresszív, de bor­zasztóan gyújtó hatású. Jones, Strummer és társai már 1977 közepére saját kisle­mezzel büszkélkedhettek: a White Riot a toplistára is felke­rült, igaz a 38. helynél nem vitte többre. A lemez megjelenése mindenesetre turnélehetőséget jelentett és felléphettek a műfaj legjobbjainak tömegeket vonzó fesztiváljain. Első, nevüket viselő nagyle­mezük 1978-ban jelent meg. Az ezt követően kiadott albumaik többsége toplistára került. A másodikként megjelent Gi­­ve’em Enough Rope című ko­rongjuk az angol lista második helyezettje volt és­­ bár a lista utolsó harmadában, de - je­gyezték az Egyesült Államok­ban is. Az egyik legnagyobb Clash-siker a London Calling és az azonos című album, amely a Angliában és a tengerentúlon is all. helyezést érte el. A Train in Vain és a Rock The Cashbad is tetszést aratott, még ha hát­rébb szorult is. A The Clash nyíltan politizáló banda volt, tagjai felemelték szavukat a há­ború, a fajgyűlölet és környe­zetszennyezés ellen. A zenekar 1983-ban felosz­lott, miután Jones és Strum­mer zenei elképzelései eltávo­lodtak egymástól. Strummer olyan módon is kifejezésre jut­tatta különvéleményét, hogy a The Clash egyik kései turnéjá­ról se szó, se beszéd, egysze­rűen eltűnt. A zenekar tagjai ezután kü­­lön-külön folytatták, Strummer a The Mescaleros együttessel dolgozott, majd voltak közös ügyei a U2 énekesével, Bonó­val, illetve Dave Stewarttal, a Eurythmics tagjával. Halálhírét megrendülten fo­gadták az egykori bandatagok, csakúgy mint az egykori riváli­sok. Bono szerint a The Clash kijelölte a U2 útját. Bob Geldof a Live Aid szervezője úgy vélte, hogy a The Clash a popkultúra része, hatása kitörölhetetlen marad. Az elsősorban folkzené­­ben jeleskedő Billy Bragg sze­rint Strummer és társai a leg­jobb lázadó rock and rollt ját­szották. A megyei nyugdíjbiztosítási­­ igazgatóság és az esztergomi kirendeltség­­ félfogadási rendje Hétfő: 8-16.30 óráig, kedd: 8-12 óráig, szerda: 8-15.30 óráig, csütörtök: ügyfélfogadás szünetel,­­ péntek 8-12 óráig Emellett kihelyezett ügy­­­félszolgálatot tart 2003. ja­­­nuár hónapban az alábbiak­­ szerint a polgármesteri hi­vatalokban: Kisbér: Városház tér 1. január 8. 8-12 óráig Nagyigmánd: Kossuth u. 2. január 8. 13-15 óráig Ács: Gyár u. 23. január 9. 8-12 óráig í i: [ HÍRLAP i Mozaik PETŐFI FILMSZÍNHÁZ, ESZTERGOM Január 2-8., 17 és 20 óra HARRY POTTER ÉS A TITKOK KAMRÁJA JÓKAI MOZI. KOMÁROM Január 3-8., 17.30 óra A BOURNE-REJTÉLY Január 3-8., 20 óra HANGYÁK A GATYÁBAN 2. TURUL MOZI. TATABÁNYA Január 1-8., 16.15 és 19.30 óra HARRY POTTER ÉS A TITKOK KAMRÁJA OTTHON MOZI. DOROG Január 11., 17 óra VÁNDORMADARAK Január 11., 19 óra ÁLMATLANSÁG Megváltozott az Esztergomi Városi Televízió telefonszáma: Szerkesztőség és fax: Stúdió: 33/500-636 lj­tó • Olimpiai játékok megnyi­beszéde Moszkvában, s Brezsnyev elvtárs tartja Min­­­­denki türelmesen várja az első a mondatot. - O... (Tapsvihar). - O... (Tapsvihar). - O... (Tapsvihar). -O... - Egy pillanat! - szól Brezs­nyev szárnysegédje. - Brezs­nyev elvtárs, nem kell mind az öt karikát felolvasni! ­ Rendőrkapitányságok, rendőrőrsök vezetőinek fogadónapja 2003. január hónap TATABÁNYAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Végvári István r. ezredes, rendőrségi főtanácsos január 29. (szerda) 9-1 I óráig ESZTERGOMI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Dr. Bognár Ferenc r. alezredes január 28. (kedd) 14-17 óráig KOMÁROMI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Hajdú János r. alezredes január 30. (csütörtök) 8-11 óráig TATAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Konnáth Attila r. őrnagy január 22. (szerda) 9-11 óráig OROSZLÁNYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Madari Csaba r. őrnagy január 29. (szerda) 9-12 óráig DOROGI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Turóczi Bálint r. őrnagy január 30. (csütörtök) 9-12 óráig KISBÉRI RENDŐRKAPITÁNYSÁG vezetője Lovasi Péter r. őrnagy január 14. (kedd) 9-12 óráig BÁBOLNAI RENDŐRŐRS parancsnoka Berkes István r. százados január 8. (szerda) 9-12 óráig Tehén(re)festő marhaköltető legértelmesebb szövegei a kö­vetkezők voltak: „szélsőséges művészet”, „tehén környezeti bemutató”, „szerves koncepcio­nális művészet mint költészet”. Mindez Banksnek mintegy ezer dollárjába került­­ és ren­geteg szervező munkájába. Fél­tucatnyi marhatenyésztő hagyta cserben, nagyot legyintve a lel­kes ifjú „Cow Projectére”, míg­nem végül Banks egykori zene­­tanárnője és annak férje szánta meg a marhaművészt és megen­gedte, hogy „megköttesse” csor­dájukat. Ők is féltek azonban kissé, hogy a tehenek idegesek lesznek és emiatt majd keve­sebb tejet adnak. Végül jól sül­tek el „tőgyeik”, egy kicsivel még többet is tejeltek. Banks amúgy fejés idején pin­­gálta a marhákra a szavakat öles, kék és narancssárga be­tűkkel. Eredetileg kétszavúra tervezte a marhákat, mindegyik oldalukra akart festeni, ám né­hány tehénnek nem tetszett, hogy nem csak a megszokott ol­dalról közelednek felé, ezért az­tán mindegyik „szűkszavúbb”, egyszavas művész lett. Művészpásztoruknak a költés alatt is akadt dolga: több tehén heverészés közben összelepé­­nyezte a szavát, így azt nem le­hetett rendesen elolvasni. Banks ilyenkor felcsapott te­­hénrestaurátornak. Hogy a háromnapos költészet után mennyi munkával tette is­mét szótlanná a marhákat - ho­gyan mosta le róluk a festéket -, arra nem tért ki a hír. • A homokos, az iszákos és a dohányos elmennek a pap­hoz, hogy szabadítsa meg őket káros szenvedélyüktől. - Ha mától kezdve nem hagyjátok abba, akkor lesújt rátok az Isten kardja, s abban a szempillantásban meg­haltok. Gondterhelten elindulnak hazafelé. Éppen egy italbolt előtt haladnak el, amikor is megszólal az iszákos: - Úgy innék valamit! Betérnek mindhárman. A homokos és a dohányos emlé­keztetik az iszákost a pap szavaira, de az nem hallgat rájuk: leönt egy kupicával és azonnal meghal. Ketten mennek to­vább. Egyszer csak a dohányos meglát egy jókora füstölgő csikket a járdán. Már hajolna le érte, amikor a buzi figyel­mezteti: - Le ne hajolj érte, te hülye, mert mindketten meghalunk! Bármelyik festő tud tehene­ket festeni. Akad azonban egy, aki szó szerint is csinálj­a: tehe­neket fest be, illetve tehenekre fest szavakat. Mindezt költői kí­sérletként­ figyeli, hogy verssé tudnak-e csoportosulni a mar­hák. A teheneket költészetre sarkalló művész az Egyesült Ál­lamok szülötte, New York ál­lamban él, 22 éves és Nathan Banks a neve. Élete eddigi fő te­hénművéhez mintegy hatvan példányos gulyát használt, jól bekente a marhákat festékkel, de mindegyikre csak egyetlen szót pingált, azután hagyta, hadd kódorogjanak a mezőn, és izgatottan figyelte, összeállnak­­e veretes sorokká, netán hexa­­méteres fegyelmezettségű csor­dává, de ha nem, legalább vala­mi szabad verssé. A szókincs javát Banks egy művészettörténeti könyvből merítette: csukott szemmel bök­­dösve. A „tehénmeghajtású” szavak egyebek közt a követke­zők voltak: létező, különc, kör­nyezet, művészet. A legmozgé­konyabbnak az el (away) felirat, mármint az el­es tehén bizo­nyult. A marha - talán megihlet­te, mi virít oldalán - szaván fog­ta magát, fogta magát és jó idő­re elkódorgott a többiektől. A szavasmarhák három na­pon át költhettek kedvükre, mű­vészpásztoruk lefotózta és vide­óra vette műveiket. Az ered­mény alapján nem valószínű, hogy jövőre marhák kapnák az irodalmi Nobel-díjat. A spontán „szóscrabble" során a barmok START II., a halvaszületett Az Egyesült Államok és Oroszország elnöke tíz évvel ezelőtt, 1993. január 3-án Moszkvában írta alá azt a kétoldalú szerződést, amely START II. el­nevezéssel került bele már nem az amerikai-szov­jet, hanem az amerikai-orosz fegyverzetkorlátozá­si megállapodások történetébe. A hangzatos, de pontatlan betűszó-elnevezés mögött a két hata­lom hadászati (nukleáris) támadó fegyverrend­szereinek nemcsak csökkentése, hanem minőségi korlátozása is állt, elsősorban a nagy hatótávolsá­gú rakétákra szerelt atom-robbanótöltetek és a hadászati távolbombázók atombombái vonatko­zásában. Az előzményekhez tartozik, hogy „első” George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet el­nök ugyancsak Moszkvában másfél évvel koráb­ban, 1991. július 31-én már aláírt egy „Strategic Arms Reduction Treaty”-t (START), de az csak utólag, 1993-ban kapott sorszámot (START I.). A folyamat harmadik állomása ismét egy „moszkvai szerződés” lett, amely START III-ként készült. 2002. május 24-én került aláírásra az orosz fővá­rosban „második” George Bush és Vlagyimir Pu­tyin csúcstalálkozóján, végleg elhantolva a START­ II.-t, amely nem élhette meg tizedik szüle­tésnapját sem. A START II. két szakaszban kívánta csökkente­ni, illetve korlátozni a felek hadrendben levő atom-robbanótölteteit, atombombáit. Az első sza­kaszt - a szerződés remélt hatálybalépésétől szá­mítva - hétévesre tervezték, a másodikat 2003-ra kívánták lezárni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akár 2000-ben is zárulhat, ha az Egyesült Ál­­lamok pénzügyileg segíteni tudja a hadászati atomeszközök oroszországi felszámolását. A szerződés úgy rendelkezett, hogy az első sza­kasz végére a felek egyike sem rendelkezhet inter­kontinentális és tengeralattjáró-fedélzeti balliszti­kus rakétáin, illetve hadászati „nehézbombázóin” 3800-4250-nél több atom-robbanótöltettel. A má­sodik szakasz záró keretszáma 3000-3500 volt. Minőségi korlátozást jelentett, hogy szárazföldi indítású interkontinentális rakétákon, beleértve a nehézrakétákat is, nem maradhatott meg a MIRV- megoldás, vagyis egymástól függetlenül különbö­ző célpontokra vezérelhető több robbanótöltet el­helyezése a rakétafejrészben. Meghatározott ra­kétatípusokat mindkét félnek fel kellett számol­nia, vagy egy robbanótöltetűvé átalakítania Ne­hézrakétákkal 1993-ban csak Oroszország rendel­kezett, ezektől tíz év alatt maradéktalanul meg kellett válnia. A nehézbombázók a hozzájuk rend­szeresített atombombák számának megfelelően kerültek beszámításra. Már a ratifikálási eljárások megkezdése előtt szenvedélyes viták folytak Washingtonban és Moszkvában arról, hogy ki jár pórul a START II. hatálybalépésével. A Pentagonban arra panaszkodtak, hogy a START II. szerződés végrehajtása során/következ­­tében lényegesen csökken az az amerikai poten­ciál, amellyel úgynevezett „ellenerő-csapások” mérhetők hadászati fontosságú orosz objektumok­ra kikerülnek az amerikai hadr­endből a korszerű MX (Peacemaker) interkontinentális ballisztikus rakéták, legalább felerészben atom-robbanótöltet nélkül maradnak a Trident-2 rendszer D-5 jelzésű tengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétái. Az orosz hadászati tervezőket másfajta gondok foglalkoztatták. A START II.-ben meghatározott számítási szabályok szerint mindkét fél a hadásza­ti támadó atomeszközeinek körülbelül a felét tart­hatta tengeralattjárókon. Míg azonban az Egye­sült Államokban a Trident-2 rendszer (1993-tól számítva) még 20-25 évig életképes marad, Orosz­országnak korszerűsítenie kell hadászati támadó fegyverrendszereinek tengeri összetevőjét, még­pedig a Jurij Dolgorukij mintájú új atomhajtómű­ves tengeralattjárók, valamint a hozzájuk rendsze­resített új ballisztikus rakéták építésével. Moszk­va 2010-2015 előtt aligha talált volna anyagi fede­zetet ilyen vállalkozáshoz. 1996-ban bejárta a vilá­got a hír, hogy az Egyesült Államok ratifikálta a START II. szerződést. A szenátus valóban áldását adta a megállapodásra, de az elnöki aláírás elma­radt, így a hatálybaléptetéshez eleve nem voltak meg a feltételek. A szenátusi határozat 15 oldalá­ból 14 oldal módosító elgondolások, feltételek, fenntartások gyűjteménye volt. Az orosz ratifiká­lás 2000 áprilisáig váratott magára, ami pedig a fenntartásokat, a szerződés felmondására jogosí­tó körülmények felsorolását illeti, a moszkvai tör­vényhozás nem kívánt elmaradni az amerikai kongresszus mögött. Miután George Bush és Vlagyimir Putyin 2002. május 24-én a START IL-nél radikálisabb szerző­dést írt alá a hadászati támadó fegyverek kétolda­lú csökkentéséről - 2010 végéig 1700-2200-ra csökkentik a hadműveleti alkalmazásra kész ha­dászati atom-robbanótöltetek számát - június 14- én az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Moszkva a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek az 1993-as szerződést, mégpedig két okból: az Egyesült Államok nem ratifikálta a START II.-t, és előző nap, 2002. június 13-án hiva­talosan is felmondta a rakétavédelmi rakétarend­szereket korlátozó 1972-es amerikai-szovjet ABM-szerződést.

Next