Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2006. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-15 / 267. szám

10 [NEMZETKÖZI ÉLET ÉMIií Amerikai és német jogászok, polgárjogi aktivisták keresetet nyújtottak be Rumsfeld ellen Németországban Amerikai és német jogászok, illetve polgárjogi aktivisták keresetet nyújtottak be kedden a karlsruhei szövetségi fő­ügyészségen a posztjáról távozó Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ellen az iraki Abu Graib börtönben, illet­ve a kubai Guantánamón létrehozott börtöntáborban elkö­vetett kínzásokban való felelőssége miatt. A kereset Rums­­f­föld mellett érinti George Tenet volt CIA-főnököt, valamint azt a három amerikai tábornokot és egy ezredest, akik e két intézmény korábbi vezetői voltak. A japán kormány megtiltotta a luxuscikkek exportját Észak-Koreába A japán kormány megtiltotta kedden az Észak-Koreába irányuló luxuscikkek exportját. A vonatkozó BT-határozat alapján a japán kormány által elfogadott listán huszonnégy olyan luxuscikk szerepel, mint például autók, motorkerék­párok, karórák, szivarok, szeszes ital, parfüm, kaviár, éksze­rek, marhahús. Ezek mind olyan áruk, amelyeket a kommu­nista ország vezetői kapnak afféle mellékjuttatásként. Sio­­zaki Jaszuhisza kormányszóvivő azt mondta, az intézke­déstől azt remélik, Észak-Korea a nemzetközi közösség erős aggodalmát és elítélését kifejező üzenetként értékeli a döntést. Lelőtték Moszkvában egy orosz olaj- és gázipari szervezet vezetőjét Lelőtték kedden Moszkvában egy orosz olaj- és gázipari szervezet vezetőjét. Mint az orosz fővárosi ügyészség szóvi­vője közölte, a hatóságok feltételezése szerint bérgyilkos­ság történt. Két fejlövés végzett Zelimhan Magomedoval, a Nemzeti Olajintézet Alapítvány elnevezésű szervezet da­­gesztáni származású igazgatójával. Noha saját internetes honlapja szerint a 2003-ban alapított, eddig kevéssé ismert Nemzeti Olajintézet Alapítvány nonprofit szervezet, amely­nek célja a kis és közepes vállalkozások támogatása az olaj- és gáziparban, a leszámolás azt sejteti, hogy a szervezet lé­nyegében vállalkozásként működik. Tűz volt egy svédországi atomerőműben, de nukleáris baleset nem történt Tűz ütött ki keddre virradó éjjel Svédország legnagyobb atomerőművének, a Stockholmtól 500 kilométernyire dél­nyugatra fekvő Ringhalsnak a területén, a négy reaktor egyike automatikusan leállt. A tűz, amely röviddel éjfél után lobbant fel az atomerőmű 3. számú reaktorától mintegy 70 méter távolságban álló transzformátorban, magát a reak­tort nem veszélyeztette, és radioaktív szivárgás kockázata sem merült fel. A tűzoltók két óra alatt eloltották a lángo­kat, senki sem sérült meg. A tűz felrobbanásakor a bizton­sági berendezések automatikusan kikapcsolták az 1000 me­gawattos reaktort. Enyhít a kábítószer-használat szigorú szabályain az olasz kormány Könnyű kábítószerből az eddigi mennyiség dupláját tart­hatják maguknál legálisan az olasz állampolgárok a balolda­li kormány hétfői döntése értelmében. Mint Lívia Turco egészségügyi miniszter közölte, a „személyes használatra” szolgáló marihuána mennyisége a jövőben 1 gramm lehet. A törvény a hivatalos olasz közlönyben történő kihirdetése után lép életbe. A vezető kormánypárthoz, a Baloldali De­mokratákhoz tartozó tárcavezető hangsúlyozta: ezentúl nem fenyegeti börtön a fiatalokat egy marihuánás cigaretta elszívása miatt. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK AZ MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT 2006. november 15., szerda A szerb külügyminiszter szerint diplomáciai offenzívára van szükség Koszovóval kapcsolatban Vuk Draskovic külügyminiszter szerint Szerbiának ki kell használnia a kontaktcso­porttól kapott kéthónapos haladékot, s erő­teljes diplomáciai offenzívával mindent el kell követnie azért, hogy a maga számára kedvezőbbé tegye az elszakadni kívánó Ko­szovó végső státusáról a jövő évben meg­születő döntést. A szerb külügyminiszter a Vecernje Novosti című belgrádi lapnak nyi­latkozott. Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbí­­zott január végén, a szerbiai választások után teszi meg javaslatát Koszovó jogállásá­ról. Draskovic szerint Belgrádnak addig is amellett kell érvelnie, hogy az ENSZ Alapok­mányának rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani, s akármilyen döntés szüles­sen is, annak tiszteletben kell tartania Szer­bia területi integritását. Irakba és Szíriába irányuló fegyverkivitelt akadályozott meg a cseh titkosszolgálat Irakba és Szíriába irányuló fegyverki­vitelt akadályozott meg tavaly a cseh polgári titkosszolgálat (BIS), mert az az iraki kereskedő, aki az üz­letet megkötötte volna, nem volt a csehek szerint megbízható - közölte kedden a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap. A megbízhatatlannak minősített sze­mély Ziad Tareq Cattan, az iraki hadse­reg egyik legfőbb volt fegyvervásárlója, akit a bagdadi hatóságok tavaly korrup­cióval vádoltak meg, azt állítván, hogy védelmi minisztériumot több millió dol­lárral károsította meg. Cattan a kilencve­nes években külföldön élt és csak Szad­­dám Huszein rendszerének bukása után tért vissza Irakba, ahol előbb az ön­­kormányzatokban dolgozott, majd ma­gas tisztségeket töltött be a védelmi mi­nisztériumban. A Biztonsági Információs Szolgálat azt nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy Cattan milyen fegyvereket szere­tett volna venni Csehországban. A közszolgálati Cseh Televízió a hét végén jelentette, hogy a BIS tavaly azt is megakadályozta, hogy az észak-koreaiak olyan cseh műszaki berendezéseket sze­rezzenek meg, amelyek felhasználha­tóak lennének az ország nukleáris prog­ram­jában. Jan Subrt, a BIS szóvivője szerint az elhárítás biztos abban, hogy a meghiúsí­tott kísérletek közvetlenül kapcsolód­nak az észak-koreai nukleáris fegyverke­zéshez. Észak-Korea speciális szerszám­gépeket és alkatrészeket akart vásárolni Csehországban. A megvásárolni kívánt berendezéseket hagyományos és tömegpusztító fegyve­rek, illetve hordozóeszközök előállításá­hoz is fel lehet használni - pontosított a szóvivő. Csehország 2003 óta szigorú korláto­zásokat vezetett be a kettős - polgári és haditechnikai - felhasználású berende­zések exportjában. A Hospodárské Noviny keddi számá­ban azt íja, hogy a nukleáris programok­ban felhasználható technológiákat nem­csak az észak-koreaiak, hanem koráb­ban az irakiak és a szírek is megpróbál­tak beszerezni. Ezekre a kísérletekre 2003-ban és 2004-ben került sor - mond­ta Subrt. A cseh cégek neveit, amelyek részt hajlandónak mutatkoztak az üzle­tek megkötésére, a BIS biztonsági okok miatt nem hozta nyilvánosságra Fegyveresek legalább száz embert elraboltak egy bagdadi minisztériumból Az iraki rohamrendőrség egyenruháját viselő fegyvere­sek legkevesebb száz, de talán százötven férfit is elra­boltak kedden délelőtt a felsőoktatási minisztérium Bagdad központi részén álló egyik épületéből - közölte az iraki parlamenti oktatási bizottságának elnöke. Ez az eddigi legnagyobb tömeges emberrablás Irakban az amerikai megszállás kezdete óta. Alaa Malki a parlament ülését megszakítva elmondta, hogy a túszul ejtett férfiak száma 100 és 150 között van, vegyesen suták és szunniták. Felszólította a miniszterelnö­köt, a védelmi és a belügymi­nisztert, adjanak azonnali vá­laszt az általa „nemzeti ka­tasztrófának” minősített bűn­tényre. Elmondása szerint az emberrablók kész névsorral érkeztek, és azt állították, hogy a kormány korrupcióel­lenes testületéhez tartoznak. A - részben álarcos - fegy­veresek, akiknek száma a rendőrség és szemtanúk sze­rint elérte a 80-at, furgonok­kal érkeztek, majd behatol­tak a minisztérium tudomá­nyos kutatási, ösztöndíj- és kulturális kapcsolatok igaz­gatóságának négyemeletes épületébe az iraki főváros vallási szempontból vegyes lakosságú központi, Kanada negyedében. Ez az intézmény intézi egyebek között az iraki professzorok és diákok kül­földi ösztöndíjait. A miniszté­rium szóvivője szerint a tá­madók az épületben tartóz­kodó nőket és férfiakat külön szobákba terelték, a nőktől elvették mobiltelefonjaikat, a férfiakat pedig megbilincsel­ték, és magukkal hurcolták. A túszok között minisztériu­mi alkalmazottak, tudósok, biztonsági őrök és látogatók is vannak. Egy neve elhallgatását kérő szemtanú, a minisztérium munkatársa viszont azt állí­totta, hogy az emberrablók, akik szerinte mintegy 40 jár­művel érkeztek, személyi ok­mányaik alapján különválasz­tották a szunnitákat a síiták­tól, és csak az előbbieket hur­colták el. A grúz elnök kész rendezni a vitákat Moszkvával Párbeszédet sürgetett az orosz és a grúz vezetés között az Európai Parla­ment ülésén mondott keddi beszédé­ben Mihail Szaakasvili grúz államfő, azért, hogy a két fél kapcsolatai ne ro­moljanak olyan szintre, ahonnan „nincs visszatérés". Egyben figyel­meztette az európai államokat: miu­tán Moszkva duplájára emelte a Grú­ziának szánt gáz árát, a kontinens töb­bi országa is szembekerülhet olyan helyzettel, hogy az oroszok politikai okokból, nyomásgyakorlásként jelen­tős gázárnövelést hajtanak végre. Szaakasvili az EP strasbourgi ülésén mondott, s az interneten is közzétett be­szédében az oroszokkal való viszály ügyében alapvetően békülékeny hangot ütött meg: arról beszélt, hogy most a dip­lomácia, a párbeszéd, a kölcsönös érde­keltségi körök megtalálásának ideje jött el, s Tbiliszi kész tárgyalni a két ország közötti összes problémáról. Ugyanakkor jelezte, hogy hazájának feltett szándéka közeledni az euroatlanti szervezetekhez (ami Moszkvának nem tetszik), s ke­mény hangon bírálta, blokádnak mondta a Grúzia ellen hozott orosz gazdasági szankciókat, valamint azt, hogy Oroszor­szágban sok helyütt megtorló intézkedé­seket hoznak az ott élő grúzok ellen. Le­szögezte: Grúzia egységes, többetniku­­mú állam, amelynek távoli célja az EU- csatlakozás, s amely nem akar továbbra is az orosz érdekszférába tartozni. Ami a Grúziától elszakadni vágyó, s a moszkvai vezetés hallgatólagos támoga­tását élvező Dél-Oszétia és Abházia ügyét illeti, Szaakasvili cáfolta azokat az orosz vádakat, hogy a grúzok katonai ak­cióra készülnének a két terület vissza­szerzésére. A grúz elnök szerint hazája kész a kompromisszumra, a tartós béké­re, s hajlandó széles körű autonómiát ad­ni a két területnek, valamint jelentősen növelni ottani gazdasági befektetéseinek mértékét. Dél-Oszétia a hét végén „népszava­zást” rendezett a terület függetlenségé­ről, de hiába vett részt azon a választók 95 százaléka, akik azután szinte egyönte­tűen a függetlenség mellett voksoltak, az eredményt sem Grúzia, sem az Európai Unió nem ismeri el. Szaakasvili az orosz-grúz gázárvitáról leszögezte: noha az oroszok az eddigi duplájára emelték a Grúziának szánt gáz árát, ők ezt nem fogják megfizetni, s al­ternatív beszerzési források után néz­nek. Egyben Szaakasvili figyelmeztetett: az oroszok nem csak velük szemben, de bármely más országgal szemben is be­vethetik a gázfegyvert, s politikai okok­ból más országoknál is megemelhetik az árakat.

Next