Komáromi Lapok, 1918. július-december (39. évfolyam, 27-52. szám)
1918-07-13 / 28. szám
4 oldal. A VÁRMEGYE (f) tiz egész országban korlátozták az ingatlanforgalmat. Néhány hónappal ezelőtt kormányrendelet jelent meg, amely az ingatlanforgalmat az ország egyes részeiben korlátozta, illetve az ingatlanok eladását és megvásárlását hatósági engedelemhez kötötte. Közben a kormány az ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezését egyre több és több vidékre terjesztette ki, míg e héten rendelet jelent meg a hivatalos lapban, amely a korlátozást Budapest és Fiume kivételével az egész országra kiterjeszti. A rendelet szerint július 10-én Komárom megyében, valamint Komárom városban is életbe lépett a korlátozás. A döntésre hivatott szervek Baja, Pancsova, Szabadka, Temesvár, Újvidék és Zombor területénél fekvő ingatlanokra nézve a nagyváradi miniszteri kirendeltség, a felsorolt többi megye és város területén fekvő ingatlanokra nézve pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága illetékes. (1) Jegyzőválasztás: Juhász Miklós aranyosi s. jegyzőt füssi jegyzőnek választották meg. ,Komáromi Liánok VAROS. Ei íésié Eiffipi (Budapesti tudósítónktól.) Az Árvizsgáló Bizottságok egész intézményét kivették az Országos Közélelmezési Hivatalt vezető miniszter hatásköréből és a kereskedelemügyi miniszter hatásköre alá helyezték. A bizottságok hatásköre kiterjesztést nyer annyiban, hogy a Bizottság az első és másodfokú iparhatóságoknak és a rendőri büntető bíróságoknak, a helyi Árvizsgáló Bizottságok pedig a területükön levő elsőfokú iparhatóságoknak és rendőri büntető bíróságoknak utasításszerű megkereséseket küldhetnek iparrendészeti és kihágási ügyekben. Átszervezést fognak nyerni a helyi Árvizsgáló Bizottságok, mert kívülök a 10.000 lakoson felüli rendezett tanácsú városokban és nagyközségekben úgynevezett alsóbbfokú helyi Árvizsgáló Bizottságokat fognak szervezni. helyi Árvizsgáló Bizottságok ügyrendjét a kereskedelmi miniszter már jóváhagyta és igy ezek a bizottságok is mindenütt megalakulnak és érdemleges működésüket még e hó folyamán megkezdik. x Szabadságon: Dr. Éliássy Sándor rendőrfőrkapitány négyheti szabadságra elutazott városunkból. x Hogyan kell igazolni a felmentéseket. A honvédelmi miniszter tudvalévően elrendelte a hadkötelezettség teljesítésének havonként való ellenőrzését s a napokban érkezett meg újabb rendelkezése a felmentések igazolásáról. Erre nézve a hatóságokkal közli, hogy a felmentési jogcím csak akkor ismerhető el, ha a felmentés 1917 április 20-ika után történt, további engedélyezés esetében pedig, ha a felmentés 1917 április 20 és 1918 április 30 közt a revízió során érvényben volt, amit a felmentett szabályszerű igazolvánnyal tartozik dokumentálni. Az 1918 március 1 után újonnan engedélyezett vagy meghosszabbított felmentésekre vonatkozó igazolványok akkor érvényesek, ha a 208.309—1918 —9 sz. rendelettel rendszeresített dombornyomású bélyegzővel vannak ellátva. Akiknek felmentésük meghosszabbítása 1918 április 30 után még el nem döntetett, vagy akiknek felmentését e határidő után kérték, kérvényük elintézését legfeljebb 10 hétre szóló szabályszerű bevárási engedély alapján a nem tényleges viszonyban bevárhatják. Ezek a bevárási engedélyek tehát igazoló okmányul elfogadhatók. Hadseregszállító üzemek alkalmazottainak 1917 április 20 előtt kiállított felmentési igazolványai is elfogadhatók igazolás gyanánt, de csak abban az esetben, ha annak 1918 május 1-én túl tartó érvényességét az üzem katonai vezetője, vagy valamely katonai kiegészítő parancsnokság az igazolványra vezetett záradékkal igazolta. i Az uj bérkocsi díjszabályzat Komáromban. A bérkocsi dijak a bérkocsi tulajdonosok kérelmére szakértők meghallgatása után — figyelemmel a városi tanács 10892)918. sz. határozatára, a háború további tartamára a következőkben állapíttattak meg: 8. Az erődítmények bármely pontjára (Csillagvár, igmándi, monostori, valamint a Duna balpartján levő III —XI. számú várerődökhöz,továbbá a szőnyi határbeli járvány barakokhoz és Paptelek pusztához (a vár kivételével) vagy onnét a városba 97 9. A monostori szőlőkbe vagy onnét a városba a) az iskoláig 7» 6 Ezen viteldijak 3 személyig értendők, minden további személy után 80 filér, 10 éven aluli gyermek után azonban 20 fillér fizetendő. Az 5 —14. alatti fuvarozásnál, ha ugyanazon személyek által vétetik igénybe félórai várakozást beszámítva visszafelé a megszabott díjnak csak fele fizetendő. A kocsikban el nem férő nagyobb podgyász után 60 fillér fizetendő. Vidékre való fuvarozásnál a fuvardíj 1 lovas bérkocsiért 20 kilométeren belül egész napra 60 korona, fél napra 40 korona, azontúl szabad egyezkedés tárgya, 2 lovas bérkocsiért 20 kilométeren belül egész napra 90 korona, fél napra 50 korona, 20 kilométeren túl a megye határán belül 100 korona, azontúl szabad egyezkedés tárgya. Ha a bérkocsi délután 1 óráig visszaérkezik fél napi, azontúl egész napi fuvardíj fizetendő. Ezen díjszabás 1918. évi julius hó 6 án lépett életbe. A rekvirált fémtárgyak beszolgáltatására e hó 17 ik napját tűzten ki, felhívja tehát a hatóság a beszolgáltatásra köteles feleket, hogy lefoglalt fémtárgyaikat a bizottságnak e határidőn belül a városi gázgyárban levő átvételi helyiségben adják át. A beszolgáltatás elmulasztása a kihágási eljárás megindítását vonja maga után. — Uj királyi tanácsos. A király a komáromi kir. pénzügyigazgatóság egyik érdemes, köztiszteletben álló tagját, Kövesdi József kir. pénzügyigazgatót kiváló szolgálatai elismeréséül királyi tanácsossá nevezte ki. — Alapi Gyula dr. a fővárosi sajtóban. Egyik régi, tekintélyes irodalmi képeslapunk, az Ország-Világ legutóbbi számában közli Alapi Gyula dr.-nak, Komáromvármegye főlevéltárnokának arcképét a következő, igazán meleg elismerő sorok kíséretében: „Egyike azon agilis és lelkes embereknek Alapi Gyula dr., a ki a háború első hónapjaiban a Vörös Kereszt szolgálatába állott s azóta fáradhatatlanul, buzgalommal teljesiti azt a kötelességet, melyet az első pillanatban vállalt. Nem az első láz, nem a szerepelni akarás, de melegen érző lelke szavát követte, mikor amúgy is nagy elfoglaltsága mellett vállalkozott, hogy Komárom megyében a Vöröskereszt hivatását az egész megyét átfogó szervezetté épiti ki. Nehéz feladat volt, — s mégis fényes eredménnyel oldotta meg. A hadisegélyes panaszok orvoslására felállított „Vöröskereszt néphivatala” is legnagyobbrészt az ő érdeme, mely hivatal nemes és céltudatos munkát végez még ma is. Az erdélyi menekültek gyámolítása, a megyéjebeli sebesültek hazaszállítása, társadalmi jótékonycélú akciók szervezése körül lankadatlan szorgalommal dolgozik. Eredményekben gazdag munkásságáért gyors egymásutánban háromszor érte kitüntetés. A Vöröskereszt hadiékítményes ezüst diszérmét, azután a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztet, míg most a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta érdemei legfelsőbb elismerésekép.“ Jól eső érzéssel, igaz örömmel olvastuk e sorokat, amelyek Alapi Gyula dr. kiváló munkásságát méltányolják és büszkén valljuk őt kollégánknak. — Kitüntetés és jutalom Szép kitüntetés érte Marcsa György községi elemi iskolai tanítót, c. igazgatót, a városi munkapárt alelnökét, a ref. takarékpénztár igazgatóját. A nevelés és oktatásügy terén való nagysikerű munkássága, továbbá a közélet terén is érvényesített értékes tevékenysége el smeréséül a vall. és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy részére 500 kor. jutalom utalványoztassék. —Rendkieüili közgyűlés. Komárom vármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 18-án délelőtt fél 11 órakor a vármegyei székház nagytermében szeretett Királynénk felséges személyével kapcsolatban terjesztett galád rágalmakkal szemben való állásfoglalás tárgyában rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésre a törvényhatósági bizottság igen tisztelt Tagjait van szerencsém meghívni. Komárom, 1918. évi julius hó 10-én. Hazafias üdvözlettel gróf Dezasse János, főispán. — Haza a fogságból. Igaz örömmel értesülünk róla, hogy Kontár István kir. folyamfőmérnök, a komáromi társaság régi, rokonszenves tagja, Konkoly Thege Kálmán veje a múlt hét folyamán sok viszontagságok között hazatért orosz hadifogáságból .Kontúr Pzsemysl bevételekor, 1915 március 22-én esett hadifogságba s legtöbb időt a Madzsúria határánál fekvő Csita szibériai városban töltött, mely Komáromtól mintegy 6000 kilométernyire fekszik. Melegen üdvözöljük őt szerencsés hazatérése alkalmából! — Elhunyt plébános. Az egyházmegyének halottja van. Kábik József Géza szomódi plébános huzamosabb idő óta tartó szívbajában junius 29 én elhunyt. A megboldogult 1863 ban született Nagyigmándon s fölszerelése után két évig, 1887 től 1889 ig győrnadorvárosi, 1893 ig tatai káplán volt, akkor nyerte el a szomódi plébániajavadalmat. Mint szerény lelkipásztor éppen huszonöt éven át gondozta a szomódi, agostyáni, dunaszentmiklósi híveket s lelkipásztori teendői mellett időt talált hívei anyagi érdekeinek istápolására is. Maradandó érdemeket szerzett németnyelvű híveinek megmagyarositásában is. Paptársai és hívei őszinte részvéttel kisérték utolsó útjára. — Eljegyzés: Koltay Rudolf a helybeli 18. számú helyőrségi kórház I. oszt. számvevő őrmestere eljegyezte Kothay Annuskát, Kothay János ógyallai földbirtokos kedves és bájos leányát. Két Swas E§gl«rai bérkocsinál: 1. Egész napi fuvardíj 80 K 50 K 2. Fél napi fuvardíj 50 » 30 » 3. Egy órai fuvardíj 8 » 6 » 4. Fél órai fuvardíj 4 » 3 » 5. Vasúti indóházakhoz vagy onnét a városba a) nappal 6 » 4 » b) éjjel 9 » 6 » 6. Egyik vasútállomástól a másikig 8 » ß » 7. Hajóállomáshoz, vagy ismét a városba 3 » 2 » b) az iskolán túl 10* 8 10.A földmives iskolához vagy vissza 129 11.Kisszőnybe vagy vissza 9 7 12.Gőztéglagyárhoz vagy vissza 9> 7 13. Lakodalmaknál és temetéseknél 12» 9 14.Keresztelésnél 107 15.Sétakocsizás 1 órára 16 12 HÍREK. — Egyházkerületi felügyelő. A dunáninneni evangélikus egyházkerület a fejér-komáromi esperesség felügyelőjét, sándori dr. Kéler Zoltánt választotta meg kerületi felügyelőjévé. Közel negyedszázados egyházi közéleti tevékenységet jutalmazott meg ezzel a díszes méltósággal az egyházkerület, munkásságot, melynek a helyi evang. egyházközség életében is maradandó emlékei vannak. — Uj joggyakornok. Az igazságügyminiszter dr. Varjú József végzett jogászt, a harctéren tanúsított vitéz magatartásáért többszörösen kitüntetett tartalékos tüzérfőhadnagyot, Varjú József pénzügyi tanácsos szépkészültségü fiát a győri kir. Ítélőtábla területére joggyakornokká nevezte ki. — Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Bánya Sándor pénzügyi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi titkárt, a komáromi kir. pérszügyigazgatóság eme rokonszenves főtisztviselőjét pénzügyi tanácsossá, Micsky F. Imre ellenőrt pedig végleges minőségű pénzügyi segédtitkárrá nevezte ki. Mindkét jól megérdemelt előléptetés nagy örömet keltett a tisztviselők és azok tisztelői körében. 1918. július 13