Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-02-25 / 10. szám
Hegyvenegyedik évfolyam. 10. ssécn Szerda, (SZÓ. február )5 KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Sén ávr. 52 K Félévra ISK Nagyszívre S K Egy»« ssiaa ára: 4# fillér. Megjelenik mind«, szudán és szambáién. Méí sisisí Mii tttlai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatársi BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Nádor u. 39., béré úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mán a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kilfiesidfik Kéziratokat nem adunk vissza. I Hu üli Pátl ki akarta bontani a zászlót, amelyre békés munka biztosításának feltételeit és a faji életünk fentartásának minden magyar ember által érzett kívánságait írta. A Magyar Nemzeti Párt arra támaszkodott, hogy felelős kormányférfiak jelentették ki a nemzetgyűlésen, a sajtóban, küldöttségek előtt, hogy a nemzeti kisebbségek teljes jogokat élveznek és nem lesznek a demokratikus ifjú köztársaságban másodrendű polgárok. A Magyar Nemzeti Párt a világhatalmak békekonferenciáján a nemzeti kisebbségek védelméről alkotott nemzetközi szabályok uralma alatt érezte magát, amikor életét és munkáját meg akarta kezdeni lojális fegyverekkel és eszközökkel alkalmazkodva az adott helyzethez. A Magyar Nemzeti Párt példát adva rend tiszteletéből, alkalmazkodott a szabályokhoz, minden gyűlését illette még azokat is, ahol az előkészítő bizottságnak öt-hat tagja gyűlt össze. Minden munkája a hatóság szeme láttára fogt le, eltitkolni valója nincsen és programjával nyílt sisakkal bocsátkozik a küzdelembe. Párt Mindezek ellenére a Magyar Nemzeti mégsem bonthatta ki zászlaját. Komáromban példás rend van, amelyet a legkisebb incidens sem zavar meg. A rendet azonban korántsem a szuronytól való félelem tartja fenn, hanem a lakosság fegyelmezettsége és rendszeretete. Itt a lakosság kulturális életet él: nézzen körül a hatóság és meglátja, hogy a munkásság nem csapszékekbe jár, hanem színielőadásokra, amelyet maga rendez és amelyeken maga játszik, felvilágosító oktatási előadásokon vesz részt a közönség és a polgárság a művészetet keresi a hangversenyeken. Ennek a közönségnek nem kell szuronyt szegezni: ez a békés munka híve és katonája. Hálásak vagyunk a közönség iránt, amely megérti helyzetét és vár példás béketűréssel, folytatja munkáját. Fegyelmezi magát és így tartja fenn a közrendet, a békés munka alapját. A közönség ezzel szemben joggal elvárhatja, hogy a kulturembereket megillető módon és tisztelettel kezeljék. A szurony fékevesztett embercsordák megfékezésére, a láncát tépett tömegindulat megállítására alkalmas taktikai eszköz lehet, de a béke, a munka, a haladás, a felvilágosodás céljait a szurony soha sem szolgálta. A Magyar Nemzeti Párt szárnyait azért mégis kibontja, millió magyar szíve dobban meg abban a programban, amelyet zászlajára irt, osztály és felekezeti különbségek, a társadalmat széttagoló érdekellentétek korlátait bátran eltöri és megtalálja a kapcsot, mely összefűz bennünket a jövő küzdelmeire: ez a magyar faj fentartásának nagyszerű gondolata, a magyar nyelv jogainak biztosítása és magyar voltunknak minden téren való elismerése, régi jogainkkal, közszabadságunkkal egyetemben. A Magyar Nemzeti Párt szervező gyűlése. A katonai rendőrség megakadályozta. A polgárság méltóságteljes magatartása. — Saját tudósítónktól. — A gyűlés megnyitása. Szerény falragaszok jelentek meg szombaton délelőtt az Utcasarkokon, amelyek a választások kiírásának eshetőségeivel számolva a választó közönséget értekezletre hívták össze a Baross utcai Vigadóba. Vasárnap fürge röpcédulák százai figyelmeztették ugyanerre az eseményre a járó-kelő polgárságot, hogy jövő sorsának intézése és megalapozása érdekében vegyen részt az új párt szervezkedő gyűlésén. Ez volt a Magyar Nemzeti Párt szárnybontásának külsősége, amelyet napokkal előbb a fennálló kormányrendeletek gondos betartásával a politikai hatóságnál bejelentett. A hívó szóra mintegy 7-800 főből álló közönség gyűlt össze a Vigadó nagytermében és ott minden talpalatnyi helyet megtöltött. Igen sokan visszafordultak a terem ajtajából, mert oda tizenegy óra után bejutni már nem lehetett. A párt vezetőségének tagjai közül dr Gaál Gyula nyugalmazott polgármester, dr. Kamrás József törvényszéki bíró és dr. Ghyczy János ügyvéd az emelvényen foglaltak helyett. Ugyanott ült Igó Aladár ügyeletes rendőrfogalmazó is, aki a politikai hatóságot képviselte, míg a teremben ott láttuk a dolgozó polgárságot, a munkásság érdeklődő százait, az ipar és kereskedelem világának tagjait és a közélet szerepvivő alakjainak, e város lakossága színejavának ismert alakjait. Tizenegy órakor dr. Gaál Gyula magasan szárnyaló beszéd kíséretében megnyitotta a gyűlést vázolva az okokat, amelyek ennek összehívását szükségessé tették. Beszédét itt közöljük: Tisztelt értekezlet! Magyar testvéreim ! A testvéri szeretet melegségével üdvözlöm városunk itt megjelent polgárságát s magyar lelkem örvendező érzelmei közt köszönöm meg, hogy hívó szavunkra a társadalom minden rétegének képviseletében osztály és felekezet különbség nélkül sereglettek össze e helyen. E megjelenésükkel bizonyságot kívánnak önök tenni arről, hogy az a cél és eszme, mely a szervező bizottságot cselekedetre buzdította, visszhangot keltett s ott él az önök szívében is, de tanuságtételt szolgáltattak az iránt is, hogy mindannyiunk lelke egy akaratba forrad össze, hogy a világháborúval a magyar nemzetre rázúdított balsors által a nemzet testéből e területen kitépett másfél milliónyi magyarsággal az érintkezést, az összekötő kapcsolatot keressük faji fennmaradása, közművelődési, erkölcsi és gazdasági érdekei előmozdítása, istápolása céljából, hogy innen a magyarság határszéli végvárából kiáltsuk a Csallóköz rónáján és a felvidéken lakó fajtestvéreink érzelmi és gondolatvilágába, hogy a jövőben is magyarokul kell élnünk, hogy kiáltó szózatunk innen rázza fel s ébressze öntudatra a nemzeti létünket e helyen letört katasztrófa okozta kábultság zsibbasztó hatása alól még fel sem ocsúdott véreink tömegeit ! Tudjuk jól, hogy a győztes hatalmak areopagja még nem mondotta ki sorsunk felett az utolsó, döntő szót, de a tényleges helyzettel számolnunk kell. Még szőjük, fonjuk a remény hímes szálait, de fajunk jövőjének előkészítése minden eshetőségre a kötelességteljesítés munkájára utal. Uraim ! a keresett kapcsolatot a szervezkedés teremti meg; egy erős, megbonthatatlan egységbe kell tömöríteni a magyarságot, mely kötelék az erők összetételének sokszorosan meghatványozódott hatályával érvényesítse érdekeinket, minden jogos követelményeinket. Soha sem volt oly létszükség, parancsoló kötelesség minden magyar emberre nézve, hogy a magyarság erejét pártharcokkal, osztályküzdelmekkel, felekezeti ellentétek kiélesítésével szét ne forgácsolja, mint most! Életérdekünk követeli ma, hogy minden választófalat ledöntsünk magunk körül, mely a magyarságban testvérek közt emelkedik, hogy azt a földet, melynek minden régét ezer év minden öröme és bánata, vér és könny patakzása közt magunkénak tartottunk meg honfoglaló őseinktől nyert örökségkép, ezután is magyarnak érezzük lábaink alatt! Azért csak egy pártnak van most létjogosultsága, egyetlen egy párthoz kell mindannyiunknak tartoznia, egy egyetemes, minden általános és magánérdeket kielégítő pártba, melynek jellegét és alapgondolatát magyarvoltunknak önérzetes tudata és élniakaratuk elszántsága szabja, adja meg, mert e nélkül, máskülönben az új állami alakulat különböző népei közt a szétmorzsolódás, felszívódás lassú vagy gyorsabb enyészet martalék sorsa jut osztályrészül. A magyarság politikai megszervezésére a szervező bizottság nemcsak azon okból látta az időpontot elérkezettnek, mert a választások esetleges kiírása éppen a magyarságot nem találhatja politikailag felkészületlenül, mert a vele hosszú évszázadokon át együtt élt népekkel jó és balszerencséjében testvéri szeretettel osztozkodva a honfoglalás idejéből bírta ezt az országrészt, de a körülöttünk lezajlott s ma is folyamatban levő új pártszervezési mozgalmaknak szemlélete, melyek ép az általunk óhajtott egység rovására, osztályérdekek előtérbe állításával az erők széttördeléséhez vezetnek, a gyors cselekvés szükségességét indokolja. A szervező bizottság ez okból tevékenységét saját hatáskörében folytathatónak nem találta, miután a szervezkedés iránti mozgalom azonnali megindítását kérő felhívását a vármegye és város minden közéleti tényezőjének megküldötte, a város közönségéhez fordult, hogy e tájékoztató értekezlet keretei közt a pártalakítás szükségességét megbeszélve, a megalakítandó Magyar Nemzeti Párt, illetve szövetség programmtervezetét előterjessze. Midőn a fennálló rendelkezések betartásával a mai napra összehívott ezen értekezletet megnyitom, a jegyzői teendők ellátásával dr. Ghyczy János ügyvéd urat megbízom, dr. Kamrás József törvényszéki bíró urat pedig a prograramtervezet előadására felkérem.