Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-08-04 / 56. szám
Negyvenegyedik. évfolyam. 58. szám. Szerdai 1920. augusztus 1. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: Illeh-Solák értékben: Egész évre 40 K, félévre 20 K, negyedévre 10 K. Egyes szám ára: 60 fillét. Magyszékekben: Egész évre 120 K, félévre 60 K. negyedévre SO K. Egyes szám ára 1 , 50 fillér. Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatárs: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mádor u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. SIÉiljlfrt minden demokratikus állam alkotmányában első helyen vannak becikkelyezve. A demokrácia fogalmával nem fér össze a kivételek statuálása és mégis lépten-nyomon ezzel találkozunk. Demokratikus állam-e az, mely megtűri, hogy hatóságok és azok exponensei a törvényeket félretegyék, vagy azokat úgy hajtsák végre, ahogy nekik tetszik ? Ez nem az igazi demokrácia, csak áldemokrácia. Próbálná meg valamely hatóság Angliában valakit szabadságától törvényes ok és jogcím nélkül csak egy órára is megfosztani, az megtanulná a törvényt, miért hivatalából kiseperné a kormány és a közvélemény. A rendőrállam ne tartson igényt a demokratikus elnevezésre és annak mindenki által megbecsült és tisztelt fogalmára, a rendőrállam osztályállam, mely kivételeket biztosít egyes társadalmi vagy faji kategóriáknak és polgárait is osztályozza- Egyeseknek mindent megenged, másoknak ellenben ellenőrzi a lélegzetvételét is. Egy szociális állam, mely a modern világnézetek alapján kívánja állami életét berendezni ezt meg nem engedheti magának. élések Ezek a kis és aprónak látszó visszavoltaképpen csak magánvállalkozások és az állammal vagy annak kormányával talán vonatkozásba sem hozhatók. De arra mindenképpen alkalmasak, hogy a polgárság egy részét vérig sértsék és kezét ökölbe szoríttassák. Szociális érzékű és látókörű kormány a megértést nem fogházzal és egyesületek bezárásával, a szabadságjogok durva megsértésével kívánja szolgálni, mert ez a Balkánnak Közép-Európába való átültetését jelentené. Az, hogy az ember Középeurópában él, bizonyos kultúrigények támasztására tesz jogosultá az állammal szemben. Kultúráról, amely annyira összefonódik a demokratikus szabadság fogalmával, csak ott lehet beszélnünk, ahol betartják azt az elemi szabályt, hogy ember és ember, polgár és polgár közt a törvény szempontjából különbség nincs s ahol a törvény azért törvény, hogy azt a polgár is megtartsa és az a hatóság se fütyüljön rá, amelyiknek az volna a kötelessége, hogy annak megtartására felügyeljen. Hirdessünk Csallóközi Naptárba, fürdetéseket jutányos árban felvesz Spitzer Sándor könyvkereskedése. Két akta* [ A főgimnázium ellen emelt vádak. — Az igazgatóság cáfolata. — A tanügyi referátus legújabb támadása a magyar középiskola ellen. — A Magyar Népszövetség veszi a kezébe az ügy elintézését. Másfél millió itt élő magyarságnak három magyar középiskolát juttatott a Szobár—Stefanek - féle állambölcsesség. Ez a három iskola is mérhetetlen szenvedés árán tudja magát fenntartani. Arról, hogy tanáraik nem olyan fizetést kapnak vagy egyáltalán kapnak-e fizetést, most nem is beszélünk. Hogy rendeleteket milyeneket kapnak, azt most tudjuk meg a Magyar Népszövetség útján, amelynek a komáromi főgimnázium igazgatósága rendelkezésére bocsátotta a tanügyi referátus rendeletét. Erre a rendeletre önérzetes hangon felel meg az igazgatóság, de mi is fentartjuk a jogot, hogy Stefinek az e legújabb vitézi tettét megvilágítsuk. A Magyar Népszövetségtől megkívánjuk, hogy ebben a kérdésben erélyesen foglaljon állást, mert nem fogjuk tűrni egy percig sem, hogy magyar középiskoláink ki legyenek szolgáltatva a kormány kénye-kedvének. A nyilvánossági joggal való megvonással ne tessék fenyegetőzni, mert a magyar középiskolához kétségtelen jogunk van és pedig vegyék tudomásul, hogy nem háromhoz, hanem annyihoz, amennyi számarányunkhoz és faji kulturáltságunk arányában megillet. ’ Egyelőre ennyit a főgimnáziumról, amelynek ügyével behatóan és részletesen foglalkozunk jövő számunkban, íme a két akta: 1. A kormány rendelek. ad. 229. sz. főgim. igazg. 19207 A magyar forditás másolata. 26971 /II- as szám , lm A pozsonyi cseh-szlovák iskolai referensi hivataltól. A benedekrendi főgimnázium igazgatóságának Komárom, Az iskolaügy és a nemzeti kultúra minisztériuma 1920. julius S-iki 37367. sz. rendeletében csodálkozásának ad kifejezést azon körülmények felett, hogy dacára annak, miszerint az 1919. év május 27-én hozott 203. sz. törvény értelmében a Cseh, Morva és Sziléziában középiskolákra vonatkozó rendelkezések Szlovenszkón is érvényesek, az ottani intézetben mégis a magyar tanterv szerint és magyar állambeli tankönyvek használatával folyt a tanítás. Az intézet igazgatósága nem iparkodott, hogy a kar tagjai idejekorán tegyék le a Csehszlovák Köztársaságnak a fogadalmat és az iskolai hatóságnak konferenciáiról nem küldött jelentéseket. Dacára annak, hogy a Benedekrend Szlovenszkón idegen és tagjai nem bírnak itteni állampolgársággal, nincsen nekik itten honossági joguk, valamint iskolákra vonatkozó joguk, mégis a tagok kizárólag nem szentelték magukat tanügyi és iskolai kötelességeiknek, amint az állam által nyújtott vendégszeretetért illő dolog lett volna, hanem az állammal szemben ellenségesen léptek fel. * . • A tagok ezen tevékenységén az igazgató nem* tett jelentést azon > iskolai hatóságoknak, amiből arra kell következtetni, hogy a tagok tevékenységét takargatja, ha esetleg velük teljesen egyet nem ért. A minisztérium az iskolai szolgálatban meg nem erősítheti az olyan férfiakat, akik az állammal szemben ilyen álláspontot foglalnak el. A tanügynek ilyen állása és az ottani intézetben uralkodó ilyen szellem miatt az iskolaügy és nemzeti kultúra minisztériuma az ottani intézetnek nyilvánossági jogot csak kivételesen és ideiglenesen 1919,20. tanévre engedélyezi és megengedi, hogy a tanulásra a nevezett tanévre jogérvényes bizonyítványok kiadassanak. Meghagyjuk az igazgatóságnak, hogy tizennégy napon belül felülvizsgálat és jóváhagyás céljából a jövő tanévre vonatkozólag az intézet tankönyveit ide terjessze fel. A jövő tanévre a nyilvánossági jog megadása függővé tétetik az általános állami középiskolákra vonatkozó rendelkezések teljesítésén kívül az intézet fentartójával és a róm. kath. egyházi referenssel közölt feltételek teljesítésétől. Bratiszlava, dhe 16. Cervenu 1920. Müller s. k. iskolai referens. 2. A főgimnázium igazgatójának válasza. Ad. 229|1920. sz. főgym. igazgató. A komáromi szent benedekrendi főgymnásium igazgatóságától. 2291 1920. sz. A Cseh-Szlovák Iskolai Referensi Hivatalnak Bratiszlava Pozsony. F. évi 269751 1920. 11. a. i. sz. megkeresésre következőkben válaszolok: 1. Komárom város állami hovatartozásának kérdésében a magyar béke aláírásáig mi azon állásponton voltunk, hogy Komárom nem képezi a Cseh-Szlovák Köztársaságnak kiegészítő részét, tehát a Cseh-Szlovák Köztársaság iskolai rendelkezései sem kötelezők ránk nézve; azért tanítottunk a magyar iskolai tanterv és tankönyvek szerint. A magyar tantervhez és tankönyvekhez való alkalmazkodásunkat helyeslőig vette tudomásul Stefanek pozsonyi szlovák iskolai referens úr is, aki 1919. október 14-én meglátogatta intézetünket, — úgymond — csehszlovák tanterv még nincs, új tankönyvek sincsenek, tehát nem is tehettünk másképen. Az államkormányzat több ágazatában is érvényben hagyta a Cseh-Szlovák Köztársaság a magyar törvényeket és rendeleteket. Ha iskolai referensi hivatal azt akarta volna, hogy intézetünkben az 1919|20. iskolai évben a cseh-szlovák iskolai tanterv és tankönyvek szerint haladjunk, bizonyára megküldte volna intézetünk részére az új tantervet és új tankönyveket, amit más középiskoláknál bizonyára megtett, de hozzánk ily tantervet és tankönyveket nem küldött, sőt ily nemű felhívást sem. Az iskolai referensi hivatal is megvárta 1920 junius 4-ét, a magyar béke aláírása napját, akkor és junius 5-én jelentek meg intézetünkben előbb dr. Hattala István főigazgató úr, utóbb Müller Vencel pozsonyi szlovák iskolai referens úr és csak akkor jelentették ki, hogy junius 4-étől kezdve, intézetünkben is érvénybe lép a cseh-szlovák iskolai rendszer, de tantervet, tankönyveket ők sem adtak. Amint tudomást vett a Cseh-Szlovák Köztársaság deáki-i és komáromfüssi birtokainkról és azokat — nem kívánván be tőlünk előzetes jelentést*■ zárgondnokság alá helyezte és megfosztott bennünket nevezett jogos birtokaink jövedelmeitől, méltán számíthattunk arra, hogy iskolálfiiról is tudomást vesz és megküldi ide » CeCfE-Szlovák uj iskolai tantervet és tant