Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)

1922-07-04 / 79. szám

2 oldal. »Komaromi Lapok« 1922. julius 4. désének­ szükségességét. Tette ezt abból az alkalomból, hogy a kománysajtó a keresztény­­szocialista párt és az orsz. magyar kisgazda­­földmives és kisiparos párt parlamenti klub­jának taktikai okokból tört­ént kettéválasztá­sából a pártok közötti egyetértés megbomlását szeretné kimagyarázni. Szent-Ivány József, Lilley Jenő dr., Bittó Dénes, Petrogalli Oszkár dr. és Zsaák Imre felszólalásai után a vezérlőbizottság megálla­pította, hogy az ellenzéki pártok törekvései a jelenlegi kormányrendszernél megértésre nem találtak, noha a magyarság higgadt viselke­déssel vesz részt a politika konstruktív mun­kájában. Abban az élet-halál harcban, amelyet a szlovenszkói és rüssinszkói magyarság a politikai küzdőtéren folytatni kénytelen, szükség van minden egyes munkájára és ezért a vezér­­lőbizottság ünnepiesen fölhívja az értelmiségnek az aktív politikában jelenleg nem szereplő közéleti kiválóságait, hogy a közös bizottság­hoz tartozó bármely párthoz csatlakozva, vegyék ki a közös küzdelemből azt a részt, amely szellemi és erkölcsi értékük, politikai iskolázottságuk révén őket megilleti. Forgách Géza, a Központi Iroda titkára a távollevő Szüllő Géza helyett beszámolót terjesztett a vezérlőbizottság elé a népszövet­ségi ligák müncheni konferenciájáról és prágai kongresszusáról. A jelentés részletesen kifej­tette a népszövetségi ligák szövetségének nagy jelentőséget és a szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek érdekében várható tevé­kenységet. A jelentést a vezérlőbizottság tudo­másul vette és köszönetet mondott Szüllő Gézának azokért az elévülhetetlen érdemekért, amelyek a müncheni és prágai tanácskozások­ban való részvétele nyomán fakadtak. Köszö­netét fejezte ki a vezérlőbizottság Novák Bélának, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Nép­­szövetségi Liga elnökének és tisztviselőinek is azért, hogy a liga megalakítása körül lelkes odaadással fáradoztak. Petrogalli Oszkár dr. terjesztette ezután elő a Központi Iroda javaslatát a pártok fo­kozottabb politikai tevékenysége tárgyában. Utalt arra, hogy a kormánynak a magyarság megsemmisítésére irányuló politikája szüksé­gessé teszi, hogy jogainkért, jobb jövőnkért teljes fegyverzettel szálljunk síkra. Indítványozta, hogy a vezérlőbizottság keresse meg a közös bizottságba tömörült pár­tok vezetőségeit és hívja föl arra, hogy az al­kotmánytörvényben megengedett minden propa­gandaeszköz fölhasználásával a legerősebb po­litikai tevékenységet fejtsék ki minden téren. A ruszinszkói magyarság részéről Bakó Gábor dr. szólt Petrogalli indítványához és lelkes szavakkal sietett az indítvány támoga­tására. Petrogalli indítványát a vezérlő-bizott­ság egyhangúlag elfogadta. Petrogalli Oszkár dr. jelentést tett a Prágai Magyar Hírlap megindításáról s Koper­­niczky Ferenc dr. szenátor és Flachbarth Ernő dr. hozzászólása után a bizottság megelégedés­sel és örömmel vette tudomásul a szloveszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok prágai napilap­­jának megindulását és abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy úgy a pártok, mint az egyesek kövessenek el mindent a lap terjesz­tése érdekében. Lukovics Ferenc és Törköly József dr. felszólalásai után Sziklay Ferenc dr. a Központi Iroda kultur­referátusának működéséről szá­molt be. Törköly József dr. utalt a prágai köz­­igazgatási bíróság legutóbbi döntésére, amely több magyar kulturális egyesület erőszakos feloszlatását mondotta ki érvénytelennek és szükségesnek tartja, hogy minél számosabb kulturális és irodalmi egyesület létesüljön és szolgálja a magyarság hatalmas kultúrérdekeit. Elhatározta a vezérlő bizottság, hogy a Központi Iroda igazgatója hivatalból tagja lesz a vezérlőbizottságnak, hogy a keresztényszo­­cialista pártot a bizottságban négy választott tag képviselje. Új tagokul megválasztották Bittó Dénes és Grosschmidt Géza dr.-t. A vezérlőbizottság ülését, melyen Komá­romból dr. Mohácsy János a Kisgazda-, Kis­iparos párt orsz. elnöke és Lukovics Ferenc országos igazgató vettek részt, az elnök lelkes szavakkal zárta be. — 1763. junius 28. Ezen a szomorú napon megindult Komárom alatt a föld és lón a városnak rettenetes pusztulása. Házak százai dőltek romba, halottak, sebesültek ji­jszavától vált hangossá a romváros, ahol a polgári munka legszebb eredményei lettek egy óra alatt semmivé. Ledőlt a város új ékessége, a nem­régiben felszentelt szt. András templom, a jezsuiták e remek nagy temploma, a gimnázium, a város középületei lettek romhalmazzá. Hasz­talan keresett a kétségbeesett lakosság mene­déket, a haragos föld megrázta vállait és ismételve hallatta rettenetes moraját. Húsz év múlva 1783 ban szintén nagy földindulás láto­gatta meg Komárom városát, mely később időnként vissza-vissza tért, hogy az emberek meg ne feledkezzenek a haragvó Isten rette­netes büntetéséről. Ennek emlékezetét ülte meg vasárnap a helyi r. kath. egyház körmenetben kérve a Mindenhatót, hogy a várost utalmazza meg a szörnyű veszedelemtől. Az ünnepélyes szertartást Mórocz Emílián bencés esperes-ház­­főnök tartotta, utána pedig a körmenet a Megye utca, Klapka­ tér, Széchenyi­ utca, Zámo­­ry utca, Belső körút, Nádor­ utca vonalon ment végig, négy helyen osztva áldást e város lakóira. A hívek visszatérve a Mindenszentek litániáját mondották el a templomban a vesze­delem távolmaradásáért és a város szerencsés megmaradásáért.­­ A földrengés emlékezetére aj református egyház vasárnap három ízben tar­­­tott istentiszteletet. Délelőtt 9 órakor alkalmi­ szent beszéd volt, melyet Mokos Kálmán tartott, déli 12 órakor pedig Vargha Sándor lelkész mondott magasszárnyalásu könyörgést és dél­­mán 3 órakor szintén alkalmi isteni tiszteletet tartottak. — Az evang. templomban délelőtt 10 órakor tartottak isteni tiszteletet, melyen Jánossy Lajos esperes-lelkész mondott a gyászos évfordulót ismertető szentbeszédet. — Gyémántesküve Komáromszentpéteren. Ritka szép ünnepély folyt le f. hó 2-án a ko­­máromszentpéteri r. kath. templomban Kollányi Károly bátyánk, a ny. jegyzők nessora ünne­pelte kedves nejével és nagy kiterjedésű csa­ládjával 60 éves házasságának évfordulóját. Az ünnepélyen megjelentek a család összes tagjai: Kollányi Ferenc pápai prelans, nagyváradi ka­nonok és jaki apát, az ünnepen legidősebb fia; továbbá Kollányi Miklós ny. főjegyző, Kol­lányi Pál ógyallai főjegyző, Kollányi Ödön kalocsai polg. isk. igazgató, Kollányi Ignátz budapesti tanító, Kollányi Béla bagotai főjegyző családjaikkal mintegy 24-en. Az ünnepélyes misét Kollányi Ferenc kanonok végezte. Meg­­áldoztatta a család minden tagját. A templom ez alkalommal zsúfolásig megtelt résztvevőkkel. Ott voltak : Zichy Frigyes gróf é s neje Széc­henyi Marietta grófné és családjuk, az egész falu intelligenciája, kik mindennor szeretettel vették körül a jószivű, jólelkű öreg házaspárt. A mi jó öreg Károly bátyánk 1836-ik évben született, 86-ik évében van, jó egészségben, kedves neje pedig a 80-ikban szintén jó egész­­­­ségben. 1860-ban a komáromszentpéteri kép­­­­viselőtestület egyhangúlag főjegyzőjévé válasz­­t­totta; hivatalát abban a nehéz időben 23 évig­­ viselte; a nép mindenkor szerette őt s ma is­­ mindenki nagyra becsüli. Közszeretetben éltek ; azóta nyugdíj van csendes boldogságban Koma­­j­romszentpéteren, női gyermekei szerető gond­­­­dal vették őket körül. Második fiát Miklóst a­­ szent péteriek atyja nyugdíjba vonulása után 7 [ évre szintén főjegyzővé választották, aki 30 évi­g működése után szintén nyugdíjba ment. Mi is a szívből gratulálunk a ritka szép alkalomból. — Kereskedelmi akadémiát Komárom számára. Tudvalavó, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi akadémákat, köztük a kassait is eltörölték, tanárait szélnek eresztették s azóta a tanulók százai nyelvi okokból nem részesül­hetnek magasabb kereskedelmi oktatásban. Éppen most törölték el az ungvári magyar kereskedelmi iskolát is, melyet az odavaló lapok „utolsó érettségi“ címen mélabúsan búcsúztat­nak. A B. M. Hírlap ezt írja: Az érettségi vizsgálatok befejeztével megtartott tanári kari összejövetelt méltán tekinthetjük az iskola halotti torán­ak, mert ezzel az évfolyammal megszűnt a magyar nyelvű kereskedelmi iskola és ezzel a magyar kultúrának egy újabb intézménye került a hatóságok által halálra­ítélt magyar kultúrának temetőjébe. Hisszük azonban, hogy nem sokáig fog tartani, míg ebből a temetőből bekövetkezik a feltámadása. Mindenesetre elsősorban az érdekelt kereskedő osztálynak és a szülőknek kell tiltakozniok az ellen, hogy gyermekei puszta nyelvi okokból meg legyenek fosztva, ezen a gazdasági szem­pontból oly nagy horderejű iskoláktól. A nem­zetgyűlésen Füssy Kálmán képviselő nyomaté­kosan felszólalt a tárgyban is s a kereskedelmi iskolára nézve ezt mondotta : Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi iskolák tanulóinak 40 százaléka magyar, követeli, hogy a kereske­delmi központokon, így Kassán, Losoncon és Komáromban magyar fiú- és leánykereskedelmi iskolát létesítsenek. Íme, ki van adva a jelszó, meg kell mozdulniuk e városoknak és vidékek­nek. Nem szabad megengedni, hogy fiaik és leányaik bármely — tehát nyelvi — ürüggyel is leszor­tasa’nek a gazdasági emelkedés lehető­ségéről. Mindenesetre megdöbbentő jelenség, hogy csak egyetlen kereskedelmi iskolában tűrik meg a párhuzamos magyar osztályokat, Pozsonyban. — Kertmegnyitó estély a Dalegyesületben. A Komáromi Dalegyesület július 1-én, szom­baton este tartotta nádor­ utcai helyiségében kertmegnyitó táncestélyét. Az estélyen, melynek gyönyörű idő kedvezett, kevesen vettek részt és sajnálatosan állapíthatjuk meg, hogy még az egyesület választmányi tagjai közül is sokan hiányoztak, nem is szólva azokról, akik társa­dalmi téren lépten nyomon igénybe szokták venni a Dalegyesület működőkarai, mely min­den jótékony célnál kész a különböző egyesü­leteket támogatni. Az estélyt a működőkar Molecz Tivadar kitűnő vezetése mellett két gyönyörű férfikarral nyitotta meg, a nagy pre­cizitással előadott énekek lelkes, meleg tapsra ragadták a közönséget. Majd kezdetét vette a tánc, amely világos reggelig rendkívül jó han­gulatban tartott. A megjelent hölgyek oly pom­pásan mulattak, hogy sokáig feledhetetlen ma­rad előttük a Dalegyesület ezen táncestélye. — Egyesületi közgyűlés. A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület julius­b­an, a Kollégium­ban tartotta rendes évi közgyűlését dr. Gaál Gyula elnöklete mellett. A közgyűlés az 1921. évről szóló zárószámadásokat jóváhagyta és az 1922. évre megállapította a költségvetést. Majd a tíz éves tagokat tüntette ki oklevéllel s meg­állapították az egyesület negyedszázados fenn­állásának megütésére rendezendő jubileumi ünnepséget. — Maghivó. A Szlovenszkói Ált. Magy. Tanítóegyesület a Gömör­ vármegyei Osztályá­nak f. évi julius he­ly­én (hétfőn) Tornalján d. e. fél 10 órától tartandó első közgyűlésére ez után is tisztelettel rendes évi meghivom. Tárgysorozat! 1. Elnöki megnyitó. 2. A m­ult évi alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének felolva­sása, hitelesítése. 3. Elnök, titkár jelentései, javaslatok. 4. A felekezeti tanítók fizetés és nyugdíjügye. Előadó: Dienes Dezső polg. isk. tan. 5. „Tanitók jogvédelme és ennek gyakorlati kivitele“ c. pályamunkák bírálata, felolvasása. 6. Az 1921. évi zárszámadás és 1922 évi költ­ségvetés előterjesztése. 7. Segély iránti kérvé­nyek. 8. Indítványok. A gyűlésre a Rim. Sobo­­tából 5 óra 40 p. s Rozsnyóról 5 óra 50 p.- kor induló vonattal kell indulni. Rozsnyó, 1922. jun. ? 30. Schtnegh­er János, megyei egyes, elnök. luilevél visumott minden államba a leggyorsabban és leg­olcsóbban megszerzek. Vidéki megbízá­sokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmond , Bratislava (Pozsong) Széplak-u. 12. sz. j|I WB*

Next