Komáromi Lapok, 1922. július-december (43. évfolyam, 78-156. szám)
1922-07-04 / 79. szám
2 oldal. »Komaromi Lapok« 1922. julius 4. désének szükségességét. Tette ezt abból az alkalomból, hogy a kománysajtó a keresztényszocialista párt és az orsz. magyar kisgazdaföldmives és kisiparos párt parlamenti klubjának taktikai okokból történt kettéválasztásából a pártok közötti egyetértés megbomlását szeretné kimagyarázni. Szent-Ivány József, Lilley Jenő dr., Bittó Dénes, Petrogalli Oszkár dr. és Zsaák Imre felszólalásai után a vezérlőbizottság megállapította, hogy az ellenzéki pártok törekvései a jelenlegi kormányrendszernél megértésre nem találtak, noha a magyarság higgadt viselkedéssel vesz részt a politika konstruktív munkájában. Abban az élet-halál harcban, amelyet a szlovenszkói és rüssinszkói magyarság a politikai küzdőtéren folytatni kénytelen, szükség van minden egyes munkájára és ezért a vezérlőbizottság ünnepiesen fölhívja az értelmiségnek az aktív politikában jelenleg nem szereplő közéleti kiválóságait, hogy a közös bizottsághoz tartozó bármely párthoz csatlakozva, vegyék ki a közös küzdelemből azt a részt, amely szellemi és erkölcsi értékük, politikai iskolázottságuk révén őket megilleti. Forgách Géza, a Központi Iroda titkára a távollevő Szüllő Géza helyett beszámolót terjesztett a vezérlőbizottság elé a népszövetségi ligák müncheni konferenciájáról és prágai kongresszusáról. A jelentés részletesen kifejtette a népszövetségi ligák szövetségének nagy jelentőséget és a szlovenszkói és ruszinszkói nemzeti kisebbségek érdekében várható tevékenységet. A jelentést a vezérlőbizottság tudomásul vette és köszönetet mondott Szüllő Gézának azokért az elévülhetetlen érdemekért, amelyek a müncheni és prágai tanácskozásokban való részvétele nyomán fakadtak. Köszönetét fejezte ki a vezérlőbizottság Novák Bélának, a Szlovenszkói és Ruszinszkói Népszövetségi Liga elnökének és tisztviselőinek is azért, hogy a liga megalakítása körül lelkes odaadással fáradoztak. Petrogalli Oszkár dr. terjesztette ezután elő a Központi Iroda javaslatát a pártok fokozottabb politikai tevékenysége tárgyában. Utalt arra, hogy a kormánynak a magyarság megsemmisítésére irányuló politikája szükségessé teszi, hogy jogainkért, jobb jövőnkért teljes fegyverzettel szálljunk síkra. Indítványozta, hogy a vezérlőbizottság keresse meg a közös bizottságba tömörült pártok vezetőségeit és hívja föl arra, hogy az alkotmánytörvényben megengedett minden propagandaeszköz fölhasználásával a legerősebb politikai tevékenységet fejtsék ki minden téren. A ruszinszkói magyarság részéről Bakó Gábor dr. szólt Petrogalli indítványához és lelkes szavakkal sietett az indítvány támogatására. Petrogalli indítványát a vezérlő-bizottság egyhangúlag elfogadta. Petrogalli Oszkár dr. jelentést tett a Prágai Magyar Hírlap megindításáról s Koperniczky Ferenc dr. szenátor és Flachbarth Ernő dr. hozzászólása után a bizottság megelégedéssel és örömmel vette tudomásul a szloveszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok prágai napilapjának megindulását és abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy úgy a pártok, mint az egyesek kövessenek el mindent a lap terjesztése érdekében. Lukovics Ferenc és Törköly József dr. felszólalásai után Sziklay Ferenc dr. a Központi Iroda kulturreferátusának működéséről számolt be. Törköly József dr. utalt a prágai közigazgatási bíróság legutóbbi döntésére, amely több magyar kulturális egyesület erőszakos feloszlatását mondotta ki érvénytelennek és szükségesnek tartja, hogy minél számosabb kulturális és irodalmi egyesület létesüljön és szolgálja a magyarság hatalmas kultúrérdekeit. Elhatározta a vezérlő bizottság, hogy a Központi Iroda igazgatója hivatalból tagja lesz a vezérlőbizottságnak, hogy a keresztényszocialista pártot a bizottságban négy választott tag képviselje. Új tagokul megválasztották Bittó Dénes és Grosschmidt Géza dr.-t. A vezérlőbizottság ülését, melyen Komáromból dr. Mohácsy János a Kisgazda-, Kisiparos párt orsz. elnöke és Lukovics Ferenc országos igazgató vettek részt, az elnök lelkes szavakkal zárta be. — 1763. junius 28. Ezen a szomorú napon megindult Komárom alatt a föld és lón a városnak rettenetes pusztulása. Házak százai dőltek romba, halottak, sebesültek jijszavától vált hangossá a romváros, ahol a polgári munka legszebb eredményei lettek egy óra alatt semmivé. Ledőlt a város új ékessége, a nemrégiben felszentelt szt. András templom, a jezsuiták e remek nagy temploma, a gimnázium, a város középületei lettek romhalmazzá. Hasztalan keresett a kétségbeesett lakosság menedéket, a haragos föld megrázta vállait és ismételve hallatta rettenetes moraját. Húsz év múlva 1783 ban szintén nagy földindulás látogatta meg Komárom városát, mely később időnként vissza-vissza tért, hogy az emberek meg ne feledkezzenek a haragvó Isten rettenetes büntetéséről. Ennek emlékezetét ülte meg vasárnap a helyi r. kath. egyház körmenetben kérve a Mindenhatót, hogy a várost utalmazza meg a szörnyű veszedelemtől. Az ünnepélyes szertartást Mórocz Emílián bencés esperes-házfőnök tartotta, utána pedig a körmenet a Megye utca, Klapka tér, Széchenyi utca, Zámory utca, Belső körút, Nádor utca vonalon ment végig, négy helyen osztva áldást e város lakóira. A hívek visszatérve a Mindenszentek litániáját mondották el a templomban a veszedelem távolmaradásáért és a város szerencsés megmaradásáért. A földrengés emlékezetére aj református egyház vasárnap három ízben tartott istentiszteletet. Délelőtt 9 órakor alkalmi szent beszéd volt, melyet Mokos Kálmán tartott, déli 12 órakor pedig Vargha Sándor lelkész mondott magasszárnyalásu könyörgést és délmán 3 órakor szintén alkalmi isteni tiszteletet tartottak. — Az evang. templomban délelőtt 10 órakor tartottak isteni tiszteletet, melyen Jánossy Lajos esperes-lelkész mondott a gyászos évfordulót ismertető szentbeszédet. — Gyémántesküve Komáromszentpéteren. Ritka szép ünnepély folyt le f. hó 2-án a komáromszentpéteri r. kath. templomban Kollányi Károly bátyánk, a ny. jegyzők nessora ünnepelte kedves nejével és nagy kiterjedésű családjával 60 éves házasságának évfordulóját. Az ünnepélyen megjelentek a család összes tagjai: Kollányi Ferenc pápai prelans, nagyváradi kanonok és jaki apát, az ünnepen legidősebb fia; továbbá Kollányi Miklós ny. főjegyző, Kollányi Pál ógyallai főjegyző, Kollányi Ödön kalocsai polg. isk. igazgató, Kollányi Ignátz budapesti tanító, Kollányi Béla bagotai főjegyző családjaikkal mintegy 24-en. Az ünnepélyes misét Kollányi Ferenc kanonok végezte. Megáldoztatta a család minden tagját. A templom ez alkalommal zsúfolásig megtelt résztvevőkkel. Ott voltak : Zichy Frigyes gróf é s neje Széchenyi Marietta grófné és családjuk, az egész falu intelligenciája, kik mindennor szeretettel vették körül a jószivű, jólelkű öreg házaspárt. A mi jó öreg Károly bátyánk 1836-ik évben született, 86-ik évében van, jó egészségben, kedves neje pedig a 80-ikban szintén jó egészségben. 1860-ban a komáromszentpéteri képviselőtestület egyhangúlag főjegyzőjévé választtotta; hivatalát abban a nehéz időben 23 évig viselte; a nép mindenkor szerette őt s ma is mindenki nagyra becsüli. Közszeretetben éltek ; azóta nyugdíj van csendes boldogságban Komajromszentpéteren, női gyermekei szerető gonddal vették őket körül. Második fiát Miklóst a szent péteriek atyja nyugdíjba vonulása után 7 [ évre szintén főjegyzővé választották, aki 30 évig működése után szintén nyugdíjba ment. Mi is a szívből gratulálunk a ritka szép alkalomból. — Kereskedelmi akadémiát Komárom számára. Tudvalavó, hogy a magyar nyelvű kereskedelmi akadémákat, köztük a kassait is eltörölték, tanárait szélnek eresztették s azóta a tanulók százai nyelvi okokból nem részesülhetnek magasabb kereskedelmi oktatásban. Éppen most törölték el az ungvári magyar kereskedelmi iskolát is, melyet az odavaló lapok „utolsó érettségi“ címen mélabúsan búcsúztatnak. A B. M. Hírlap ezt írja: Az érettségi vizsgálatok befejeztével megtartott tanári kari összejövetelt méltán tekinthetjük az iskola halotti torának, mert ezzel az évfolyammal megszűnt a magyar nyelvű kereskedelmi iskola és ezzel a magyar kultúrának egy újabb intézménye került a hatóságok által halálraítélt magyar kultúrának temetőjébe. Hisszük azonban, hogy nem sokáig fog tartani, míg ebből a temetőből bekövetkezik a feltámadása. Mindenesetre elsősorban az érdekelt kereskedő osztálynak és a szülőknek kell tiltakozniok az ellen, hogy gyermekei puszta nyelvi okokból meg legyenek fosztva, ezen a gazdasági szempontból oly nagy horderejű iskoláktól. A nemzetgyűlésen Füssy Kálmán képviselő nyomatékosan felszólalt a tárgyban is s a kereskedelmi iskolára nézve ezt mondotta : Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi iskolák tanulóinak 40 százaléka magyar, követeli, hogy a kereskedelmi központokon, így Kassán, Losoncon és Komáromban magyar fiú- és leánykereskedelmi iskolát létesítsenek. Íme, ki van adva a jelszó, meg kell mozdulniuk e városoknak és vidékeknek. Nem szabad megengedni, hogy fiaik és leányaik bármely — tehát nyelvi — ürüggyel is leszortasa’nek a gazdasági emelkedés lehetőségéről. Mindenesetre megdöbbentő jelenség, hogy csak egyetlen kereskedelmi iskolában tűrik meg a párhuzamos magyar osztályokat, Pozsonyban. — Kertmegnyitó estély a Dalegyesületben. A Komáromi Dalegyesület július 1-én, szombaton este tartotta nádor utcai helyiségében kertmegnyitó táncestélyét. Az estélyen, melynek gyönyörű idő kedvezett, kevesen vettek részt és sajnálatosan állapíthatjuk meg, hogy még az egyesület választmányi tagjai közül is sokan hiányoztak, nem is szólva azokról, akik társadalmi téren lépten nyomon igénybe szokták venni a Dalegyesület működőkarai, mely minden jótékony célnál kész a különböző egyesületeket támogatni. Az estélyt a működőkar Molecz Tivadar kitűnő vezetése mellett két gyönyörű férfikarral nyitotta meg, a nagy precizitással előadott énekek lelkes, meleg tapsra ragadták a közönséget. Majd kezdetét vette a tánc, amely világos reggelig rendkívül jó hangulatban tartott. A megjelent hölgyek oly pompásan mulattak, hogy sokáig feledhetetlen marad előttük a Dalegyesület ezen táncestélye. — Egyesületi közgyűlés. A Komáromi Ref. Ifjúsági Egyesület juliusban, a Kollégiumban tartotta rendes évi közgyűlését dr. Gaál Gyula elnöklete mellett. A közgyűlés az 1921. évről szóló zárószámadásokat jóváhagyta és az 1922. évre megállapította a költségvetést. Majd a tíz éves tagokat tüntette ki oklevéllel s megállapították az egyesület negyedszázados fennállásának megütésére rendezendő jubileumi ünnepséget. — Maghivó. A Szlovenszkói Ált. Magy. Tanítóegyesület a Gömör vármegyei Osztályának f. évi julius helyén (hétfőn) Tornalján d. e. fél 10 órától tartandó első közgyűlésére ez után is tisztelettel rendes évi meghivom. Tárgysorozat! 1. Elnöki megnyitó. 2. A mult évi alakuló közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, hitelesítése. 3. Elnök, titkár jelentései, javaslatok. 4. A felekezeti tanítók fizetés és nyugdíjügye. Előadó: Dienes Dezső polg. isk. tan. 5. „Tanitók jogvédelme és ennek gyakorlati kivitele“ c. pályamunkák bírálata, felolvasása. 6. Az 1921. évi zárszámadás és 1922 évi költségvetés előterjesztése. 7. Segély iránti kérvények. 8. Indítványok. A gyűlésre a Rim. Sobotából 5 óra 40 p. s Rozsnyóról 5 óra 50 p.- kor induló vonattal kell indulni. Rozsnyó, 1922. jun. ? 30. Schtnegher János, megyei egyes, elnök. luilevél visumott minden államba a leggyorsabban és legolcsóbban megszerzek. Vidéki megbízásokat a leggyorsabban elintézek, miután hetenkint háromszor megy küldönc Prágába eljárási dij 35 korona. cím: László Zsigmond , Bratislava (Pozsong) Széplak-u. 12. sz. j|I WB*