Komáromi Lapok, 1927. január-június (48. évfolyam, 2-78. szám)
1927-01-08 / 4. szám
^egryvemnyolcadik évfolyam.4. szám Szombat, 1927. január S KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP. Slotvetcai ár csehszlovák értékben. Helyben és vidékre postai szétküldéssel. Igen érre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Külföldön 150 Kityei mii Arai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. SSs Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton. Katolikus magyar püspökség. Irta: Egy magyar katolikus. Az elmúlt hetekben a magyar katolikus közvéleményt a katolikus magyar püspökség gondolata foglalkoztatta. Ennek az oka egyesegyedül az, hogy az elnemzetlenítés már az egyházi térre is átcsapott és a katolikus felekezeti szlovák sajtóban olyan hangokat kezdenek hangoztatni, hogy el kell tüntetni a letűnt történeti korszak anakronizmusát és itt mindent be kell szlovákra mázolni, hogy üdvözölhessünk másvilágon. Ez az anakronizmus, amely túlélte az államváltozás történeti tényét és remélhetőleg túl fogja élni a sovinizmusnak ezt az egyházi téren kezdődő dühöngését is, nem más, mint 350000 magyar katolikus lélek — csak az esztergomi főegyházmegyének a dunáninneni részében. Negyed fél százezer magyar lelket mégsem lehet egykönnyen eltüntetni a földnek ezen szomorú színéről még egy keresztényüldözésnek modern fegyvereivel sem, tehát megpróbálkoznak azzal, hogy lassan és szívósan eltüntessék mindazt, ami bennünket templomainkban is magyarságunkra emlékeztet, legelsősorban fajukhoz és nemzetükhöz híven ragaszkodó és ezeket hitükkel egyenlő értéknek tartó magyar papjainkat. A katolikus magyar papság száma az utóbbi nyolc év alatt megfogyott, mert annak egy részét az állampolgárság kaszája vágta le, egy részét pedig most kezdik kiutasítgatni. De az utánpótlásról nem gondoskodik az egyházmegye és elfelejti azt, hogy neki kötelessége magyar híveit magyar papokkal ellátni. A magyar papság azonban a szlovák nyelvvidékeken teljesít szolgálatot az egyházmegye vezetőjének akaratából, aki a magyar nyelvvidékre magyarul is értő szlovák nacionalista papokat helyez, akikből azonban a magyar katolikus lakosság nem kér és azon az állásponton van, hogy ezek menjenek a szlovák nyelvvidékekre és a ott éljék ki nemzeti érzelmeiket, mi papjainkat pedig küldjék vissza közénk. A nacionalizmus azonban nem így gondolkodik, hanem a logika viszája szerint: a magyar vidékeken tért foglaló szlovák hívek lelki üdvösségéről gondoskodik elsősorban és azt az elvet állítja fel, hogy tanuljanak meg a magyar papok szlovákul, a kisebbség, az elenyésző kisebbség kedvéért. Hogy nyelvi ehhez nagyobb kedvet csináljon, tehát küldöz magyar papjainknak mindenféle szlovák nyelvű kérdőíveket is és a kongruamegvonás stb. is.Ezért mozdul meg most az esztergomi főegyházmegye magyar katolikus lakossága, mert úgy találja, hogy a mérték betelt és elég volt már a keserűségből. Ezért kéri az apostoli szentszéktől a szlovenszkói magyar püspökség felállítását, amelynek minden feltétele megvan. Megvannak a birtokai, bár azokat a csehszlovák kormány zár alá vette, de ez a zárlat bizonyára nem tart tovább, mint a konkordátum megkötése, ami a konszolidációnak egyik állomása. Minket komáromiakat azért is érdekelhet ez a mozgalom, mert a püspökségnek a székhelye a legnagyobb valószínűség szerint ez a város lesz, mint messze magyar vidékek geográfiai központja. Mi bízunk Róma igazságszeretetében, mely a szlovák püspöki kar és a csehszlovák kormány bizonyosra vehető ellenzésével szemben is meg fogja tudni oldani a kérdést és nem elégszik meg a püspök uraknak küldött mérsékletre intő utasításokkal, amelyeket azoknak betartani eszik ágában sincsen, hanem rendezi a negyedfélszázezernyi és a többi egyházmegyét Nehézjesek a katonai szolgálati idő mekkos sz&b&stása kérdésében. A nemzetvédelmi miniszter a katonai szolgálati időt újra tizennyolc hóban kívánja megállapítani, illetve az eddigi szolgálati idő további meghosszabbítását kívánja. A kérdés most a belpolitika homlokterébe keült, mert a polgári többség német pártjai egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a hozzájárulásra. Már majdnem biztosítva volt a nemzetvédelmi miniszternek erre vonatkozó javaslata, amikor most a német keresztényszocialisták vonakodnak hozzájárulni a véderőtörvény megváltoztatásához és velük a német gazdaszövetség is igen óvatos magatartást tanúsít a meghosszabbítás kérdésében. A kérdés olyan nehézségekbe ütközik, hogy szinte kockáztatja a többséget, úgy, hogy Svehlának nagy erőfeszítéseket kell tennie, hogy a katonai szolgálati idő meghosszabbítására a polgári többséget megtartsa, vagy új többséget szervezzen. Benes viszatér Prágába. A csehszlovák sajtóiroda értesülése szerint Benes Ede külügyminiszter január 10-én visszaérkezik Prágába. Krot a volt berlini követ, aki a külügyminisztert helyettesítette távolléte alatt, fölkereste Benest franciaországi tartózkodási helyén és tájékoztatta őt az aktuális politikai ügyekről. „Madennemű feltétel nélkül“ A csehszlovák agrárpártnak prágai központi hivatalos lapja, a „Venkov“ a németeknek a kormányban való részvételéről írva, úgy tünteti fel a németek kormánytámogatását, mint amelynek ellenében semmiféle engedmény nem jár. Sokan zúgolódnak — írja — a csehek között azért, mert a németek bekerültek a kormányba . . . Svehla miniszterelnök megmondta a németeknek, hogy mindenki részt vehet az államalkotó munkában, azonban mindennemű feltétel nélkül . . . S most azok a csehszlovák pártok, amelyek vonakodása miatt sor került a németek kormánybalépésére, bujtogatják a népet . . . Pedig a németeknek a kormánybalépése a lehető legalkalmasabb pillanatban történt meg: fordulat állott be a külpolitikában! A „Venkov“ e sorokkal igazolni akarja Svehla miniszterelnököt a németek kormánybalépéséért, s azonban a hangsúly nem annyira a németeknek állítóan feltétel nélkül történt kormánybalépésén van, mint inkább azon, hogy a kormányban jelenleg helyet nem foglaló pártok bujtogatják a kormány ellen a csehszlovák népet . A Venkov-nak a feltételekre vonatkozó állítása arra szükséges, hogy mentse az agrárpártot, noha azt is kellene tudnia, hogy az elégedetlenkedő szocialisták épen azért agitálnak a kormány ellen, mert ők abban helyet nem foglalhatnak és pedig elsősorban az agrárpárt miatt, amely a cseh néppárttal együtt csakis polgári többséget kíván fönntartani, keserves emlékeket „A nyugdíjügy rendezésében a nyugdíjak egyenjogosítását követeljük" Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő nyilatkozata a „Komáromi Lapokénak. A nyugdíjügy rendezelensége rengeteg magyar család sorsát tartja bizonytalanságban. Ezek közül a családok közül nagyon sok rekrutálódik Komárom és környéke körüli magyarságból, ahol azelőtt élénk hiva alnoki és közigazgatási élet volt. A magyar nyugdíjasok mostoha helyzete legkiáltóbb valamennyi más nemzetű nyugdíjasok mellett és elhanyagolt ügyük csak nagyon lassan halad az igazságos elintézés felé. A nyugdíjasok ügyében a „Komáromi Lapok“ munkatársának most alkalma volt beszélni Holota János dr. nemzetgyűlési képviselővel, aki, mint köztudomású, a magyar nyugdíjasok érdekében többször interveniált eredményesen az illetékes fórumoknál. Ho óta a következőkben fejtette ki a nyugdíjügy problémáját: — A nyugdíjasok rendezésének ügye fokozatosan, évről-évre, halad előre, s mai stádiumában nem érte még el a megfelelő nívót, melyet a természetes fokmérővel mérve el kell érnie. Ez a fokmérő pedig a cseh nyugdíjasok nyugdíja. A nyugdíjügyet tehát a nyugdíjak egyenlőtlensége élezi ki és fő törekvéseink oda irányul, hogy a nyugdíjak közti különbségeket elimináljuk. Hogy a nyugdíjak rendezésére szükség van, azt ma már nemcsak mi, vagyis a magyar politikusok hangoztatjuk, de a csehszlovák pártok is rájöttek ennek a fontosságára. A nyugdíjrendezést azonban egyszerre nem lehet megvalósítani. Bennünket a magyar nyugdíjasok érdekelnek, akiknek nyugdíjukat utoljára 1924 ben rendezték A magyar nyugdíjasok nem érték el a csehszlovák közalkalmazottak nyugdjainak nívóját. A nyugdíjtörvény szükségességét kimondotta a plénum is és már készítik a mert fegyvereivel próbálja megpuhítani a magyar lelkészek nemzeti érzését. Nagyszerű eszközök ezek a huszadik századnak a második negyedében a katolikus főpapság részéről, amely mindenkor a Pax jelszavát hordozza alakán és egyébbként magát a magyar papság ájtatos imáiba ajánlja, de intézkedéseiben lehetetlen feladatok elé állítja és helyzetét szándékosan is megnehezíti. A szlovák nyelv vidéken bezzeg nem követelik meg a katolikus lelkészektől a magyar nyelv tudását, de a kegyes püspökök eltűrik, hogy az ott élő magyar híveket még a magyar imádságtól is megfosszák. Így van ez Besztercebányán, Selmecbányán és sok más helyen, ahol tekintélyes, nem tíz-húsz, de több száz magyar nyelvű hívő él. A püspökök a hozzájuk folyamodó magyar híveket elutasítják kérelmükkel, hogy időnként magyar oktatásban részesüljenek. A mostani püspök urak egyszerűen elfeledkeznek arról a fő hitszabályról, hogy amit nem kívánsz magadnak, ne cselekedd azt másokkal. Komárom, — január 7. javaslatot, mely a különbségek megszüntetésére törekszik. A javaslatot legközelebb beterjesztik és minden bizonnyal el is fogadta a képviselőház és a szenátus A nyugdíjörvény megsemmisíti majd a kategóriákat, amelyekben jelenleg a nyugdíjasok tömörülnek , éspedig az első kategóriában azok a nyugdíjasok, akiket mostan nyugdíjaztattak szolgálatuk után, a másodikba a cseh nyugdíjasok tarodnak, míg a harmadikba azok a magyar tisztviselők, akik a régi magyar nyugdíjak 60 százalékát kapták, vagyis, akik 1919 ben mentek nyugdíjba. A nyugdíjügy rendezésében tehát a nyugdíjak egyenjogosítását követeljük. A nyugdijügy rendezésének volna egy másik megoldása ha a nyugdijakat a gazdasági viszonyokhoz megfelelően nivellálják és a drágasgi indexet vennék alapul. Így ugya csak nem lenne lehetséges az az abszurdum hogy valaki havonta negyven korona nyugdíjból kénytelen megélni Arra a kérdésre, hogy a szlovenszkói politikában milyen változások várhatók, Holota János dr. ezt a szlovák néppártnak a kormánnyal való tárgyalásaitól tette függővé. — A szlovenszkói politika legjelentősebb kérdése most a szlovák néppárt tárgyalásai a kormánnyal. A Huinka párt becsatlakozása maga után vonná az egész politika átalakulását, amint ezt abból is következtethetjük, hogy belépésük esetén szóba került még a közigazgatás megváloztatása is. A magyar nemzeti párt a szlovák néppárt tárgyalásaival szemben egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedett ben elszórtan élő további háromszázezer magyar katolikus helyzetét. Ajtatos imáinkban tehát, ne vegyék tőlünk rossz néven a magyar hívektől a magyar imádságot is irigylő szlovák püspök urak, nem az ő velünk szemben ellenséges szándékukért fordulunk az egek urához, hanem a magyar püspökség megvalósításáért, amely megrendült lelki békénk egyedüli gyógyszeréül kínálkozik.