Komáromi Lapok, 1942 (63. évfolyam, 2-52. szám)

1942-04-11 / 15. szám

O 532 szappan­főzőszer kapható a TURE3C festékházban. Becserélném vagy kiadnám 3 szobás kertes vidéki házamat 2-3 szobás lakással városban, esetleg 10 hold príma szántóval együtt. Ugyanott egy alig használt 13 soros vető­gép is eladó. Cím a kiadóhivatalban. (162) — Most van az ideje a kötés evésnek. Ennek a nagyon egészséges, tápláló ősi vitamindús ételnek, a kötésnek többféléi neve is van és vidékenkint másképpen hívják: kötésnek, szabadosnak, csíramálé­nak, csiripiszlinek. Búzát kicsíráztatnak/ a csírát összetörik és a kifacsart nedvesség­ből híg tésztaneműt csinálnak. Ezt lábasban megsülik. íze édes és zamatos. Különösen a gyerekek szeretik, de a felnőttek között is sok kedvelője van. A népélelmezéssel foglalkozó tényezők akciót indítottak a kö­tés minél nagyobb elterjedése érdekében, mert nemcsak ízletes, de különösen táp­láló és a fiatal szervezet fejlődésére jóté­­kony hatással van. A mostani háborús időben persze e közkedvelt étel sütése elé is akadályok gördülnek, nehéz búzát és lisztet szerezni, de ahol tehetik, azért mé­gis megsütik. Vannak, akik rajonganak ér­te és boldogok, ha hozzájuthatnak. Ilyenkor húsvét előtt és után — szokták leginkább sütni, bár az év minden szakában lehet készíteni. — Megjelent a repülők lapja. A Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap támogatásával szerkesztett­­ Magyar Szárnyak« repülésügyi folyóirat áprilisi száma most jelent meg. A lap vezető helyen közli vitéz Horthy István kormányzóhelyettes nyilatkozatát, amelyben elnöki tisztségétől való megválása alkalmából búcsúzik a Repülő Alap veze­tőségétől. Részletesen vázolja a lap az Alap szerteágazó munkáját, amellyel a haderőn­­kívüli repü­lőelőképzés ügyét végzi. Külö­nösen aktuális Bisits Tibor repülőőrnagy légi krónikája és Udvary .Jenő százados repülő tünet a világ minden tájáról. Táma­dás a repülőgépen címmel regényfolytatást is közöl. A szokásos rovatokon kívül cik­ket írtak még Nagy Béla repülőszázados, Raczkó Lajos, Nagy Ernő és László István. A Jánosy István szerkesztésében megjele­nő Magyar Szárnyak mindenütt kapható. Ára 50 fillér. Mutatványszámot a­­zad­ó­­hivatal (Budapest, VII. Király­ u. 93.) kívá­natra ingyen küld. — A Tükör áprilisi száma vitéz Horthy István kormányzóhelyettes úr történelmi hivatásával foglalkozik, mély történetfilo­zófiai alapvetéssel. Baktay Ervin Körösi Csom­a Sándor centennáriuma alkalmából új adatokat közöl a nagy magyar kutatóról, Kertész Róbert a Duna történelmi és gaz­dasági jelentőségéről ír, Bartha Károly Kö­rösi Csom­a Sándor szülőfalujáról, Pados­ Pál útirajzáról. Novellát Ásguthy Erzsébet és Gáspár Jenő írt e számba, verset Mar­­tonnay Tibor és Traeger Ernő. Az eleven és szép kiállítású folyóirat Révay József­­ szerkesztésében és a Franklin Társulat ki­­­­adásában jelenik meg. KOMÁROMI LAPOK Még egy írás a káromkodásról Sárgult betűk a város levéltárából Előző cikkemben a múlt századok Is­tent káromló, vagy káromkodókra vonat­kozó büntetések nemét ismertettem a vér-, vész-­­és itélőtörvényszékek idejéből, most e cikk keretén belül pedig a bűntetteket elkövetők neveit és ítéleteit közlöm. A város vértörvényszékére vonatkozó legrégibb írott jegyzőkönyv 1587-ből ma­radt ránk, írása magyar, de nehézkesen olvasható, mert tintája már itt-ott telje­sen­­ elhalványult, betűi elütök a mostani formától, nyelvezete nehézkes, szókifeje­zései talányosak és nagyon sok van, mi a mai használatból kimúlva, mással pó­­­tot látott. E jegyzőkönyv tárgyalja több más bűn­ügyek közt az Isten­káromlást és a ká­romkodást is. 1591-ben Molnár Tóth Pál áll a vértörvényszék előtt, bűne: Isten­­káromlás és mivel ez be is bizonyosodik rá és az adott 8 nap alatt 25 tanú vallo­másával magát spárgáld« nem tudván, e bűnben mint főbűnben elitéltetett, íté­lete így hangzik: iDdbcraiam est. Mivel bogi az Isten zeni nevét zabolátlan maki­­kos­z­íjaval való káromlását elkövetin­­i merézelte, iletve hóhér által kitépetwe.i varosból kikorbátsoltatik mások elret­tentő példájára.* 1601-ben ugyanily váddal állt Motsko­­ Kosa Istvánná bírái előtt és sorsa ugyan­az lett. Tíz év bűnügyeinek tárgyalását tartalmazza e jegyzőkönyv, de közülük 10 év alatt csak két bűneset fordul elő istenkáromlásért. A káromkodást 5 -25 korbács­ütés b­ün­­tette. A hóhér a büntetések végrehajtá­sára kétféle korbácsot használt: a »nagy macskát«, mely ötágú volt 3 ólomgolyóval és 2 horgas szeggel, és a­­ kism­atskák, melynek három ága közül kettő ólommal, egy horogszeggel végződött. A káromkodókra a nagym­atskával osz­tották a büntetéseket, míg a kismacska a városból való kikorbácsolás eszköze volt. Egyébként a büntetést »pálcával«, seprű­vel« is szokták alkalmazni, az elitélt bű­néhez képest. 1750-ben Döme Mihály felett ítélkezik s hatvan személyekből összeállított törvény­szék, bűne: istenkáromlás és káromkodás. Döme mindenfélekép iparkodott bűnét ta­gadni, pertárgyalása bosszúra nyúlt, de a felsorakoztatott tanuk ellene vallván, purgálni magát nem tudván, büntetése 3 napon át a hóhér végkimerüléséig tartó korbácsolás volt. Az iratok szerint első nap belehalt sebeibe. A káromkodásért ez volt az utolsó ilyen súlyos büntetés. 1760-tól kezdve szégyen­­ketrec, majd pénzbüntetés váltotta fel a testi fenyítést. A szégyenketrec ott állt a mai Széchenyi­ utca végén nemrég létesí­tett virágkrup helyén és egy naptól há­rom napig tartó »katyargást« jelentett a­­benne levőnek. A pénzbüntetéseket a vá­ros ispotálya és ínségesei felsegítésére for­dították. És jellemző, hogy mennél eny­hébb lett a büntetés, annál több lett a bűnöző és az ezernyolcszázas évek első negyedében mind sűrűbben találkozunk a 2, 5, 10 forintra büntetett egyének nevé­vel, míg végre az is megszűnik. Az isten­­káromlást és káromkodást nem bünteti semmi, folyhatik szabadon tovább. l­'ark's Péter. Elörizenél már a Komáromi Lapokra? — Megérdemli: bátran küzd a karc<s*­­tény magyar ügyért! Meghívó. Az 1898. XXIII. t. c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó KOMÁROMI JÁRÁSI hitelszövetkezet 1942. évi április hó 24-én, délelőtt 11 órakor, határozat­­képtelenség esetén 1942. évi május hó 3-án, délelőtt 11 órakor Komáromban, a saját helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat az alapszabályok 57. §-a értel­­­mében meghívjuk. NAPIREND: 1. Múlt évi üzleteredményről szóló jelentések tárgyalása. 3. Zárszámadások megvizsgálása és a fdmentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről szóló jelentés. 5. Az igazgatóság 3 tagjának választása 6. Az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása. 7. Madari hitelszövetkezet beolvadása. 3 Netaláni indítványok. 1941. évi január hó 1-én a t­agok száma 3.225, üzletrészeinek száma pedig 3.587 volt, az év folyamán belépett 613 tag 1.253 üzletrésszel, kilépett 99 tag 114 üzletrésszel, tehát maradt az 1941. év végén 3.739 tag 4.726 üzletrésszel. 1942. évi január hó 1-től pedig a közgyűlést megelőző március hó végéig belépett 68 tag 158 üzletrésszel, kilépett 9 tag 9 üzletrésszel, marad 3.798 tag 4.875 üzletrésszel. A felügyelőbizottság által megvizsgált 1941. évi mérleget a szövet­kezet helyiségében kifüggesztettük és azt mindenki megtekintheti. Kelt Komáromban, 1942 évi március hó 31-én. Az igazgatóság. Másvét után nemcsak a külső ellenséggel szemben kell a magyar nemzetnek felvennie a harcot, de egy ennél sokkal félelmetesebb ellenség­gel — a természeti csapásokkal szemben is Az árvízveszedelemhez járul a rendkívül kedvezőtlen időjárás, a hosszantartó tél, esőzés, ami hátráltatja a gazdasági munká­latok elvégzését. Ha valamikor, úgy most van szükség arra, hogy a kormány intéz­kedéseinek megfelelően minden gazdasági munka egységes, összefogó erővel és cikként induljon meg, hogy egy talpalat­nyi föld se maradjon bevetetlenül. Ezt a munkát önként kell az itthonm­aradottaknak vállalniuk és nem kell a kormány szigorú intézkedéseinek végrehajtását várni, mert talán szükségtelen megindokolni, hogy a gazdasági munka önkéntes és maradékta­lan elvégzése az első feltétele annak, hogy hadseregünk és országunk ellátása bizto­síttassák és hogy a harc a mi javunkra­ dűljön el. A természeti csapások — me­lyek közül az árvíz már megkezdte pusz­tító munkáját — úgy is apasztják a ter­méskilátásokat. Ezeket a veszedelmeket csak megfeszített erővel lehet ellensúlyoz­ni. Reményt nyújt azonban a magyar erő, akarás, párosulva az Istenbe vetett h­itt­el és bizalommal. 21 fajtiszta angóra nyúl 24 féri­ /> I -» A több hellyel sú i Cl Li V * , részletben is. Cím a kiadóhivatalban. (284) A kukoricamagvak csírázása A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara a kukorica jövő évi termesztésének biztosí­tásához szükséges intézkedések sürgős meg­tétele érdekében felterjesztéssel fordult a földművelésügyi minisztériumhoz. A beérke­zett hírek szerint a rendkívül erős téli fagyok különösen az uradalmakban — még a teljesen beérett állapotban raktáro­­zott kukoricák csíraképess­égét is tönkre­tették úgy, hogy a mostani, melegágyak­ban véghezvitt csíráztatások 10 o/o-on aluli csíraképességet tüntetnek fel az őszi és tél­­eleji 70—80—9­­ o/o-os csírázással szemben. A csíraképességét elvesztett kukorica külső­leg, látszatra teljesen hibátlan, így kön­­­nyen a gazda megtévesztéséhez vezethet. Feltétlenül szükséges tehát minden eszköz­zel a legszélesebb gazdanyilvánosság tudo­mására hozni, hogy mindenki haladéktala­nul ellenőrizze vetőkukoricája csíraképes­ségét, csíráztatási próba nélkül senki ne vesse el kukoricáját, nehogy a hibára csak későn, az elvetés után jöjjön rá. A jelek szerint, a kisgazdák vetőkukoricájának csí­raképességében a fagy nem okozott olyan károkat, mint az uradalmakéban; az ő vetőmagszükségletük biztosításán felül mu­tatkozó kukoricamennyiséget tehát csere út­ján olyan gazdaságok részére kellene biz­tosítani vetési célra, ahol a kukorica csíra­képességét elvesztette. Több mint félmillió hold a zsidókézen Mindenkit érdekel Kállay Miklós nagy­­fontosságú nyilatkozata, melyet a zsidó bir­tokok kisajátításának kérdésében tett. Hogy ennek a készülő törvényjavaslatnak nem­zeti fontosságát megérthessük, röviden vizs­gáljuk meg azt a kérdést, vájjon men­­nyi magyar föld is van zsidó kézen? A pontosan feldolgozott statisztikai ada­tok szerint 1935-ben a zsidók kezén fél­milliónál több — 580.000 — katasztrális hold föld volt. E­nnek a hatalmas föld­területnek megoszlása is igen érdekes. Öt­vennégy zsidó nagybirtokos tulajdonában 194.309 kat. hold, 423 zsidó középbirtokos tulajdonában pedig 227.088 kat. hold van. A kétszáz holdnál kisebb zsidóbirtok terü­lete is jelentős, több mint százötvenezer hold. • A kis kiterjedésű zsidóbirtokok túl­nyomórészét a nagyértékű­ szőlőbirtokok adják. A zsidókézben levő kisebb kiter­jedésű birtokok, főleg szőlőbirtokok Nóg­­rád és Hont megyében az összes földek 22 százalékát, Szabolcsban 21, Biharban 20, Hevesben 20, Szatmárban 15 százalékát teszi. A­­ kazárföldön” Mármaros-, Ung- és Bereg vármegyékben az arány még ennél is jóval nagyobb. Érdemes a bérletek elzsidósodását is meg­figyelni: a 100 holdnál nagyobb bérletek 34 százaléka van zsidó kézben, ami a becs­ 1942­ .április 11. VÁRMEGYEI ÉLET Község — Szövetkezet — Állattenyésztés — Közgazdaság lélek szerint is körülbelül egymillió hol­dat jelent, így a magyar földnek összesen másfélmillió holdja a zsidók gazdagodását és az ő céljaikat szolgálta. Ezek után érthető, hogy az egyetemes nemzet érdekében milyen nagy jelentőségű a zsidó birtokok kisajátításának kérdése. Az új törvényre pedig azért van szük­ség, mert a mai fennálló rendszer szerint a kisajátítási eljárással szemben a zsidó tulajdonosok perrel éltek és a bírósági el­járás, a fellebbezések letárgyalása igen hosszú időt vesz igénybe. A kisajátításon kívül hatalmas kérdés az egész művelet pénzügyi lebonyolítása is, hogy a kisajátítás meg ne zavarja a gazdasági élet egészséges vérkeringését. Szabályrendelet módosítás. Komárom vármegye a közúti alap terhére fenntartott személyszállító gépkocsi használatát sza­bályrendelettel rendezte és ezt jóváhagyás­ céljából felterjesztette a belügyminiszter­hez. A belügyminiszter azonban az anyag­­takarékosságra tekintettel bizonyos módosí­tásokat kívánt a szabályrendeleten, amelye­ket a közgyűlés függelék formájában ke­resztül is vitt. A háború megszűntével a függeléket hatályon kívül helyezik.­— Előadás a honvédek javára. .A szendi ev. ifjúság Szend községben folyó hó 5-én és 6-án a harctéren harcoló honvédeink javára Piri Margit tanítónő rendezésében műsoros estet tartott, melynek 206.70 P-t kitevő tiszta jövedelmét a magyar Vörös­­kereszt útján juttatták el a rendeltetési he7­­vére.­­ Megkezdődtek a tavaszi munkálatok. A földmívelésügyi minisztérium szombaton adta ki legújabb vetésjelentését, • mely sze­rint a legutóbbi négy hét időjárása szokat­lanul hideg volt. Az olvadás általában lassan ment végbe, így a folyók legna­gyobbrészt el tudták vezetni a nagy víz­tömegeket. Az őszi vetések jól teleltek, he­lyenként mégis tapasztalható kisebb-nagyobb fagykár vagy kipállás. Az utóbbi napok nappali felmelegedése és az éjszakai erős fagyok következményeként a felfagyás ve­szélye áll fenn. A tavaszi szántás-vetési munkálatok helyenként már megkezdődtek. Minden remény meg van arra, hogy tartós jó idő esetén idejében el tudnak vetni a gazdák. A gyümölcsfákban a nedvkeringés csak most indul. A­ nyíltak a fiatal gyü­mölcsösökben helyenként tetemes károkat­ okoztak. — A Mezőgazdasági Kamara a dohány-, termelőkért. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara felterjesztésében kérte, hogy a do­hánybeváltásoknál a kinevezett dohány­­szakértők hatáskörét terjesszék ki. Akkor is közbeléphessenek a termelők érdekében véleménnyilvánításukkal a dohánybeváltó, illetve átvevő osztályozása ellen, ha erre a termelő nem kéri fel őket. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy a szakértők csalis a termelők kérésére szólalhattak fel, ami különösen a kistermelők érdekeire volt hátrányos. A dohány osztályozásával tájé­kozatlan kistermelők ugyanis, mivel a sza­bályzatot többnyire nem ismerik, hogy a­ kinevezett gazdasági szakértő csak a ter­melő felkérésére jogosult véleményt nyilvá­nítani, vagy pedig a beváltás sikerének ér­dekében nem merik a szakértőt erre fel­­kérni­. A Kamara javaslaténak megvalósítá­sával előreláthatólag sok jogos panasznap lehetne a jövőben elejét venni. — A gútai háztartási tanfolyam nagy sike­re. Óriási érdeklődés mellett fejeződött be Guta községben a népművelési bizottság ál­tal rendezett háztartási és főzőtanfolyam, melynek záróünnepélyére és ételbemutató­jára a tömeges jelentkezést a terem még­nem bírta el. A tanfoly­am hallgatói elmé­leti és gyakorlati vizsgát tettek a vitami­­nos ételek, a diétás ételek, a csecsemői ételek és főleg a zöldfőzelékek olcsó és helyes elkészítési módjáról. A tanfolyamot munka közben meglátogatta alkalmilag dr. Damjanovich Lajos miniszteri osztályfő­nök, dr. Horváth Géza miniszteri titkár, Reviczky István alispán. A záróünnepélyen megjelent Gúta község elöljáróságának ne­vében Vesztergomi Béla községi főjegyző, a község bírája és dr. Csókás Károly plé­bános, a község lelkészei, tanítói orvosai és­ a vármegyei népművelési bizottság részéről vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő és Wiesenbacher József törvényhatósági nép­művelési titkár, állami iskolafelügyelő — Választás. Szőny község képviselő­testülete Varga Pál okleveles jegyzőt se­gédjegyzőnek választotta meg. — Kompbiztosítás. A vármegye közgyű­lése elhatározta, hogy a dunaalmási kom­pot személyi és tárgyi káreset ellen bizto­sítja. A biztosítási szerződést a Foncierej biztosító intézettel kötik meg éspedig egy személyre 5000 P, több személyre 20.000 P, tárgyi kárra pedig 2000 P összeg ere­­­jéig. Szép állatokkal, felszereléssel, eleséggel ellátott angóri terepre betársulhat kevés tőkével, munkaerővel,fonás­megtanulással. Fiatal házaspárnak megélhetés Cím a kiadóhivatalban

Next