Könyvvilág, 1987 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1987-05-01 / 5. szám
POLITIKA, TÖRTÉNELEM GYORSINTERJÚ Berend T. Ivánnal • A válságos évtizedek új, átdolgozott változatáról a szerző a következőket mondja: ■ Több mint húsz, egyedül vagy szerzőtárssal publikált könyvem közül talán ez áll legközelebb a szívemhez. Végeláthatatlan izgalom és öröm volt az a jónéhány év, amit ezzel a könyvvel töltöttem, hiszen hét-nyolc közép- és kelet-európai ország a múlt század végétől a második világháborúig terjedő történelmét magyarázza. Azt a furcsa történelmet, a gazdaságtól a politika történetén az ideológiatörténeten át a művészetekig, amely végső soron a 20. század legnagyobb felfedezéseit produkálta a világnak. A két világháborút, amely ebben a régióban robbant ki, a bolsevik forradalmat, amely megváltoztatta a század történelmét, megkésett nemzeti forradalmakat, amelyek a század első felében hívtak életre új nemzeti államokat, sok olyat, amely korábban ebben a formában nem létezett. És a különböző árnyalatú jobboldali radikalizmusokat, a nácizmusig és a különböző balkáni diktatúrákig. Nos, ezeknek magyarázatára vállalkoztam ebben a könyvben, és igyekeztem bemutatni, milyen közös gyökere volt annak a lázadásnak, amely ilyen különböző utakon-módokon keresett választ egy azonos megoldatlan történelmi kérdésre: a fejlődés megkésettségére, a modernizáció félsikeres, félkudarcos útjára. Ez a munka most sokkal több magyarázatot ad a különböző kisebb országok folyamatára, hiszen az első két kiadás a fő folyamatokat a legnagyobb országok történelmi példájából vezette le, s a kisebb országokról kevesebb szó esett. Most sokkal arányosabban esik igen sok szó a kis országokról, pl. egy sajátos megkésett nemzeti forradalomról a törzsi Albániában, amelyről nem sokat tudunk. Vagy a térségnek egy egészen speciális megkésett nemzeti forradalmi irányzatáról, az egyszerre három birodalomban a 19. század végén megjelenő cionizmusról. Ugyancsak beépül ebbe a folyamatba, s részletesebben fejtem ki az ideológiai irányzatokat, amelyek a 19. század végétől kibontakoztak, megerősödtek, és azt hiszem, főleg a politikai és ideológiatörténeti részekben egészen új fejezetek épültek be a kötetbe. De különösen nagy energiát fordítottam arra, hogy szervesebben próbáljam összecsiszolni a kötet körülbelül egyharmadát kitevő művészettörténeti fejezeteket a politikaiakkal, ideológiaiakkal és gazdaságtörténetiekkel, tehát hogy jobban szervüljön ez a nagyon szerteágazó, nagyon sokfelé futó téma. Ennek az elmúlt nyolc-kilenc évnek legnagyobb örömforrása számomra az volt, amikor ezt az anyagot gyűjtöttem, és remélem, ha az ember ilyen örömmel dolgozik, az valahol mindig talán a munkán is érződik és az olvasónak örömöt okoz. (FILIPPINYI ÉVA) Berend T. Iván Válságos évtizedek In. bővített, átdolgozott kiadás MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ_________________ 1000 OLDAL, KÖTVE 140 FORINT_________ A nagysikerű könyv új, átdolgozott változata mintegy egyharmados terjedelmi bővítéssel, lényeges szerkezeti átalakításokkal sok újdonságot tartalmaz. A szerző az eredeti kézirat 1980-as lezárása óta - a lengyel, amerikai és angol kiadás előkészítésével is összefüggésben - megszakítás nélkül továbbdolgozott a művön. Korábban nem tárgyalt kérdések bekapcsolásával árnyaltabban, sokoldalúbban és a vizsgált térség kisebb országainak szélesebb körű áttekintésével mutatja be a munka központi témáját a megkésett modernizálásból, a felemás felzárkózási törekvésekből kibontakozó nemzeti mozgalmak történetét, gazdasági, ideológiai, művészeti hátterét. Az új kiadásban az eredetileg is izgalmas, értékes képanyag felfrissült, számos újabb, ritkaságszámba menő portréval és művészeti reprodukcióval egészült ki. + GYORSINTERJÚ r Gáli Ernő Kelet-európai írástudók és a nemzetinemzetiségi törekvések KOSSUTH KÖNYVKIADÓ_________________ 388 OLDAL, KÖTVE 100 FORINT__________ „...Tekintettel arra, hogy az anyanyelv minden ember számára - a reflexnyelv a gondolkodás közvetlen eszköze, amelynek segítségével szinte ösztönszerűen válaszol a külvilág ingereire és belső monológjait is végigmondja, funkciója a nagy többség számára - mondhatni- pótolhatatlan. Innen használatának, a rá való hivatkozásoknak különös érzelmi fűtöttsége és ama képesség, hogy az azonosságtudatot, valamint a közvetítésével kiteljesedett kultúra iránt a ragaszkodást táplálja... Ha felidézzük az azonosságélmény és az anyanyelv bensőséges kapcsolatát, félreismerhetetlenné válik számunkra a nyelvi tudat sajátos értéke, s ezzel együtt az a veszély, amely esetleg sorvadásával magát a közösségi tudatot fenyegeti" írja Hofr Ernő, a Korunk volt főszerkesztője. Kötete egész esszéírói tevékenységének keresztmetszete. Foglalkozik a kelet-európai nemzetfejlődés sajátosságaival, a megkésett polgári fejlődés következményeivel, az értelmiség kulturális szerepével, a dunai népek összefogását célzó elméletekkel és kezdeményezésekkel, a magyar és a román értelmiség kapcsolataival, egy korszerű nemzetiségi tudomány kialakulásával. Kosáry Domokos A történelem veszedelmei MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ_________________ 640 OLDAL, KÖTVE 66 FORINT___________ „A történelem olyan, amilyen. A múlt nem módosítható utólag vágyálmok, ábrándok, emóciók vagy éppen önkényes taktikai fogások szerint. S ha a szíves olvasók közt netán akadna, akinek ez sehogy sem tetszik így, kérem, most mindjárt tegye le ezt a könyvet, hiszen neki talán nem történészhez kellene fordulnia. Az itt közölt tanulmányok közös alapgondolata ugyanis, eltérő témájuk ellenére, hogy a történelemnek-a múlt minden szögletében - csak egy objektív valósága van, s ez megfelelő szakmai feltételek mellett kielégítően megismerhető. A feltárt valóság megbízhatóan pontos bemutatására pedig elengedhetetlenül szüksége van minden társadalomnak, közösségnek, sőt egyénnek is, ha nem óhajt saját jelenében szélütöttként tapogatózva emlékezetkiesésben élni. Az itt összegyűjtött írások vitába szállnak az olyan - régebbi vagy akár újabb keletű - téves nézetekkel, amelyek tisztánlátásunkat akkor is akadályozzák, ha olykor megszokottnak, elfogadottnak tűnnek, s Magyarországot sem irreálisan, szigetként, hanem az európai fejlődés részeként, annak összefüggéseiben próbálják bemutatni. A történelmi megismerés csapdáiról is szó esik e kötetben, és persze a szakmai és szakmán kívüli »veszedelmek« ellen a történettudomány »védelméről« is." (Kosáry Domokos) + GYORSINTERJÚ •* £ 3 tf ' GYORSINTERJÚ Kosáry Domokossal ■ A tanulmánykötet A történelem veszedelmei címet a könyv egyik írásától nyerte. Kosáry Domokos professzornak alapos oka lehetett rá, hogy ezt választotta... ■ Előrebocsátom és az Előszóban is olvasható, hogy nem azokról a veszedelmekről van szó, amelyek az emberiséget a történelem folyamán fenyegették, hanem olyan „veszedelmekről", amelyek történeti látásunkat veszélyeztetik. A túlságosan elnagyolt, meggyökeresedett, soha nem ellenőrzött elképzelésekről, elfogultságokról és olyan helyzetekről írok, amikor a jelennek nemcsak a kérdéseire válaszolunk a történelemmel, hanem a jelen mindjárt meg is akarja mondani, hogy mi is az a válasz, amit hallani akar. Ezek a tanulmányok a 15. század végétől, egészen a 20. századig a legkülönbözőbb korokon keresztül mutatják be, hogy az ember a források gondosabb kezelésével, a nézetek alaposabb ellenőrzésével, hogyan változtathatja, fordíthatja meg a köztudatunkban élő sablonos közhelyeket. A másik téma, ami az előzővel összefügg, hogy a tanulmányaim Magyarországnak az európai fejlődésben való helyét próbálják meg körvonalazni. Fontos ez, mert hajlamosakvoltunk és vagyunk Magyarországot afféle csendes-óceáni eldugott szigetnek elképzelni, amely esetleg valamelyik szomszédjával dialógust folytat, de úgy tartja, hogy az egészhez nincs köze. Ez éppen olyan, mintha egy autó hátsó kereke azt képzelné, hogy ő egymagában egy önálló masina és nem függ sem a motortól, sem a kormánykeréktől. Vegyük tudomásul, hogy mi is alkatrésze vagyunk egy európai rendszernek, a világrendszernek, ezért próbáltam meg ezt az összefüggést és a helyünket megmutatni. ■ Professzor Úr, arra kérem, hogy egyetlen példát mondjon a könyvéből arra, ahol valamiféle „veszedelemre", vagy félreértésre figyelmeztet. ■ Például 1848 ábrázolásánál az 150- es években divat volt - a belső ellenségekre vadászás során - rámutatni arra, hogy ez is ellenség volt, az is, meg amaz is. Így azután Kossuth Lajos pénzügyminisztériumát úgy tüntették fel, hogy az alkalmazottak a bécsi kamarától átvett emberek. Idegen nevűek, nem is tudnak magyarul, idegen érzésűek, valójában osztrákok és Kossuth észre sem vette, hogy milyen aknamunka folyik ellene. Lehetetlen, hogy egy ilyen nagy politikus, aki mindent észrevesz a világból, nehéz helyzeteket megold, éppen azt nem látná, hogy kik vannak körülötte. Kiderült, hogy akiket osztrák mérnököknek véltek, azok olyan magyarok, akik Bécsben mérnöki továbbképzésen vettek részt. Az, hogy német nevet viseltek, az tökéletesen érthető egy olyan országban, amelynek a polgári középrétege főként a hazai városok német anyanyelvű lakosságából került ki. Ezek hű magyarok voltak többségükben. A tanulmányomban a levéltári anyagok, a megtalált élet- és önéletrajzok alapján rekonstruálom Kossuth pénzügyminisztériumának a személyi összetételét. (KULCSÁR KATALIN)