Könyvvilág, 1989 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
KÖNYVVILÁG ■'IV • ■ _ 1989. október 10-e és november 10-e között a TELEVÍZIÓBAN bemutatásra kerülő irodalmi és drámai műsorok: Október 12-én este: Budapesti Művészeti Hetek - Sánta Ferenc: Éjszaka - tévéfilm; 13-án este: Sánta Ferenc portré; 15- én este: Budapesti Művészeti Hetek - Nagy A.: Béketárgyalás - tévéfilm; 16- án este (2. program): Forsyte Saga - angol filmsorozat, 16. rész; 19-én este: Budapesti Művészeti Hetek - Kaffka Margit: Levelek a zárdából - tévéfilm; 22- én este (2. program): Premier - a Művészeti főszerkesztőség műsora; 23- án este: Irodalmi emlékműsor; 23-án este (2. program): Forsyte Saga - 17. rész; 26- án este: Új nyitott könyv: Tar Sándor: Novellák; 27- én este: A hónap verseiből - Alföldy Jenő műsora; 29- én este (2. program): Szabó Magda: Szent Bertalan nappala - színházi közvetítés; 30- án este (2. program): Forsyte Saga - 18. rész; november 1-jén este: írók, akiket nem felejtünk el; 2-án este: Csalog Zsolt-Miller P. Iván: Megváltási kísérletek - tévéfilm; 6-án este (2. program): Forsyte Saga - 19. rész; Vers mindenkinek: Tőzsér Árpád: Őszre jár az idő - Máté Gábor; Berda József: Elégia - Mádi Szabó Gábor; Csoóri Sándor: Számonkérés - Gáti Oszkár; Richard Wilber: Elégiák évszaka (fordította: Tótfalusi István) - Venczel Vera. Ji- Kereslet: Zórád Ferenc (Alsóörs 8226) Rexa D : Tabán 1934.; Szakál Lászlóné (Soltvadkert, Bócsai u. 27. 6230) Donászy F.: Villámsugár 1898., Aztékok kincse 1909.; Felszeghy Sándorné (Bp., Kisdiófa u. 11. 11. 2. 1072) Bromfield, L.: A farm 1940., Colorádó 1948., Keserű lótusz 1941.; Cronin, A. J.: A hattyúcímeres kastély 1940., Három szerelem 1941., II. Kórterem 1940.; Földes Márta (Szeged, Vedres u. 20/a V. 12. 6726) Agárdi T.: Grafológiából mindenkinek 1984.; Popper P.: Belső utak könyve; Nemere I.: Rejtélyes elődök és egyéb .;Kaszrová, I.-Kaszt, M.: A házi varrás iskolája 1967.; Dalnoki István (Bp., Gyarmat u. 105. 1147) Molnár J.: A régi jeles épületekről kilenc könyve 1760.; A természetiekről Newton tanítványainak nyomdoka szerint hat könyve 1777.; Kelemen László (Bp., Szilágyi D. u. 3. 1174) Révai Nagy Lexikona I-XXI. - esetleg csak I-XV.; Gratz G.: A dualizmus kora, A forradalmak kora, A bolsevizmus kora; Hóman B.-Szekfü Gy.: Magyar történet I—V.; Makkai L. szerk.: Erdély öröksége I—X.; Makuch Bertalan (Debrecen, Szoboszlai u. 26. 4031) Rideg S.: Indul a bakterház; Tóth Sándor (Bp., Avar u. 8. 1222) Keleti M.: Légiutazás 2000-ben 1954.; Dominik, H.: Titokzatos hatalom 1946.; Balogh M.: Akik sokszor élnek 1947.; Lagin, L.: Az A. B. szabadalom 1948.; Rosenfeld, M.: A tenger titka. Klang kapitány utolsó útja 1948.; Gergely Ferenc (Bp., Kossuth L. u. 49. 1211) Andersen, H. Ch.: Mesék és történetek 1-11. Genius kiad.; Kiss Gergely (Bp., Egészségház u. 30. I. 5. 1173) Baán K.: Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944. „Tudománytár” 1984.; Bogdán Antal (Debrecen, Bethlen u. 35. VII. 23. 4026) Fazekas Gy.: Csodálatos utazás 1954.; Borovi J.: Uránmezők felé 1956. ; Barjavel, R.: A mimóza bosszúja 1963.; Boga Péterné (Bp., Villányi út 74. 1113) Meredith, G.: Az önző; Krúdy Gy.: A tegnapok ködlovagjai 1925. 1. kiad.; Tóth Gábor (Komárom, Kossuth L. út 17. 2921) Dawkins, R.: Az önző gén 1986. - kettő példány; Dr. Pajor Géza (Szombathely, Kisfaludy S. u. 5. 9700) Jávorka S.-Csapody V.: Iconographica florae partis Austro-Orientalis Európaé Centrális 1975.; Szabó Imre (Tiszafüred, Raffa u. 72. 5350) Ludas Matyi 1945-1956., 1961-1962. évf.-ok; IPM 1983/2., 1988/8. sz. évkönyvek; Áller Képes Családi Lapja; Udvarhelyi Nándor (Miskolc, Győri kapu 97. 3532) Bodor A.-Cselényi B. stb. szerk.: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára 1957. ; Szabó T. Attila, Beke György, Vita Zsigmond művei; A Kriterion néprajzi, művelődéstörténeti könyvei. Lusztig Istvánné (Hajdúnánás, Nyíregyházi út 56. 4080) Heim, P.: A klinika I. 1988.; Babarczi Annamária (Mórahalom, Úttörő út 27. 6782) Tótfalusi I.: A forró kutya 1988.; Szabó Z.: Szövegnyelvészet és stilisztika 1988.; Zsolnai I.: Beszédművelés kisiskolás korban 1979.; Zsebik Ildikó (07701 Král Chlmec Caslavská 17. Bl. F. Csehszlovákia) Moody, R. A.: Élet az élet után; Horváth Endre (Bp., Varsányi J. u. 17. 1027) Magyar Szárnyak 1943., 1944. évf. évf.-ként kötve; Vendel István (Bp., Bessenyei u. 24/C 1133) Márai S.: Kassai őrjárat Révai kiad.; Gaulle, Ch. de: Háborús emlékiratok 1973.; Bibó I.: Válogatott tanulmányok IIII. 1986.; Dr. Török Lászlóné (Bp., Szilágyi E. fasor 1. 1024) Dumas, A.: A világ ura, A milliomos menyasszony; Remarque, E. M: Szeresd felebarátodat!; Barclay, F. L.: Esti dal, Az elválasztó fal, Shewstone asszonya; Bereczki Márton (Debrecen-Józsa, Gönczy P. u. 138. 4225) Horváth I.: Szakácskönyv; Varga F.-né: Szefon, nem takács. Mi az?; Gácsi Vilmos (Nagyréde, Hunyadi u. 16. 3214) Ágoston H. szerk.: Alagút a világ alatt 1975.; Bacon, Fr.: Új Atlantisz 1976.; Gács D.: Új Nap felé 1968.; Harbou, T. V.: Metropolisz; Kínálat: Felszeghy Sándorné (Bp., Kisdiófa u. 11. II. 2. 1072) Berze-Nagy J: A magyarság néprajza. Sajtó alá rend. Czakó E. 1935.; Bloch, I.: Korunk nemi élete 1907.; Tóth Sándor (Bp., Avar u. 8. 1222) London, J.: A kóbor csillag 1925.; Déry T.: Az éneklő szikla 1930.; Korcsmáros N.: Gramm Flórián a földön és a pokolban 1943.; Földi M.: Isten országa felé 1937., A meztelen ember 1933.; Bogdán Antal (Debrecen, Bethlen u. 35. VII. 21. 4026) Brabanec, J.-Vesely Z.: Egy bolygó robinsonjai; Carsac, F.: A világűr robinsonjai; Horváth Z.: Professzor úr, hol a lánya?; Udvarhelyi Nándor (Miskolc, Győri kapu 97. 3532) Borovszky S. szerk.: „Magyarország vármegyéi és városai” sor.-ból: Hont vármegye, Zemplén vármegye; Dr. Török Lászlóné (Bp., Szilágyi E. fasor 1. 1024) Berend M.-né: Istenek és ösztönök; Bíró L.: Hotel Imperiál; V. Kis Sándorné (Szentes, Nagyörvény u. 30/A 6600) Horváth I.: Szakácskönyv; Lévai V.: Szakácskönyv ábécében; Ardamec, V.: A Saturnus nem válaszol; Ajar, É.: Előttem az élet; Gergely Ferenc (Bp., Kossuth L. u. 49. 1211) Tolnai Világlexikona I-XVIII. Új Magyar Lexikon 1-6.; Miklós Sándor (Pécs, Pollack M. u. 6. 7633) Wells, H. G.: Világok harca; Lem, St.: A világűr csavargója; Clarke, A. C. 2001. Űrodisszeia; Franke, H. W.: Az orchideák bolygója; Ács László (Rábagyarmat, Kocsis L. u. 26. 1961) Rapaics R.: Magyar kertek 1940.; Örösi Pál Z.: Méhek között 1955.; Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1526-1768 I—II., 1970.; II. Rákóczi Ferenc emlékiratai... 1978. kétnyelvű; Horváth Antal (Budakalász, Jókai M. u. 48. 2011) História 1985-1988. évf.; Reform 1988-1989. évf. sz.-ai; Frankl Éva (Bp., Paksi J. u. 60. 1047) Kemény Zs.: Zord idők; Chabrol, J-P.: A százezer garasos ágyú I—II. 1975.; Takács T.: A műtét sikerült 1985.; Tölgyessy Jhenda M.: Éltető és pusztító sugárzások 1976.; Fritz Mária (Bp., Szent István u. 32. 1209) Ezermester 1957-1980. évf. kötve évenként. Boros Vilmosné (Bp., Páskom park 4. VII. 46. 1157) Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I—III. 1987... „Nagy Lajos művei” sor.-ból. Szerk.: Kónya J. Szépirodalmi. A lázadó ember, A menekülő ember, Fő az illúzió— A tanítvány, Egy lány a századfordulón- A fiatalúr megnősül, A vadember- Budapest nagykávéház- A három boltoskisaszszony, A falu meg a város - hat kötet. Csere: Somodi Pálné (Bp., Építő út 2. 1184) Adja Ignátz R.: Rézpénz 1941., Jósika M.: A két barát 1860, és Sziklarózsa c. műveket. Kéri értük cserébe Knittel. J . El Hakim I—II, Abd el Kader és Croker, B. M.: Jogos büszkeség, A szép Neville kisasszony és Regény a dzsungelből c. könyveket. Steiner József (Kaposvár, Marx K. u. 29. 7400) külföldi könyvcserepartnert keres. Boga Péterné (Bp., Villányi út 74. V. 32. 1113) könyvcserepartnert keres az NSZK- ból. Diszkrét kiállítású kötetet láthatunk az utóbbi hetekben a zenei könyvek amúgy nem túl bőséges kínálatában. A könyv címe sem ígér különleges szenzációt, „csupán” azt mondja meg, mi található a kötetben: Bartók Béla írásai. Manapság - amikor lassan egy évtizednyi távolságra kerülünk a zeneszerző születésének centenáriumától, s elhalványulnak az akkori események és kiadványok emlékei, a zenésztársadalmat és a zenebarátokat pedig a mai zenei élet gondjai kötik le - szinte a konszolidáció érzését kelti az olvasókban e könyv megjelenése. Bartók írásaiból természetesen nem ez az első hazai kiadvány. Bartók levelei, majd családi levelei 13 illetve 8 évvel ezelőtt jelentek meg a Zeneműkiadónál, de az alapmű, amire a jelen kiadvány is támaszkodik, Bartók Béla összegyűjtött írásai I. (Szöllősy András szerkesztésében) már közel negyedszázados múltra tekint vissza. Bartók esszéi, írásai idegen nyelveken is megjelentek. Most a kiadvány szerkesztői, a Bartók Archívum munkatársai úgy döntöttek, hogy nem az időközben hiánycikké vált, Szöllősy András nevével jegyzett gyűjteményt adják ki újra vagy folytatják, hanem az öszszegyűjtött anyagot újrarendezve adják közre. Az újragondolásra több tény késztette a szerkesztőket: közre lehet adni így az Archívum birtokába azóta került több, eddig ismeretlen írást, s az eddig csak idegen nyelveken hozzáférhető esszéket s mindazokat a dokumentumokat, melyeket most már nemcsak az itthon élő Bartókfiú, ifjabb Bartók Béla, hanem Amerikában élő öccse, Bartók Péter is a kutatók rendelkezésére bocsátott. A szerkesztők az ily módon összegyűlt anyagot nyolc kötetben kívánják közreadni; az egyes kötetek így kisebbek, könnyebben kezelhetők lesznek, mint az ilyen gyűjtemények általában. A sorozat tehát a most megjelent 1. kötettel kezdődik, az egyes kötetek tartalmát is megtudjuk a könyvből, csak a várható megjelenési idejüket nem. A Tallián Tibor által szerkesztett nyitókötet alcíme tehát: Bartók Béla önmagáról, műveiről, az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról. Ez a cím nagy pontossággal határolja körül a könyv tematikáját. S bár a szerkesztők a kritikai kiadások minden „jelzőrendszerével” ellátták az alapszöveget, a teljes anyag mégis úgy állt össze, hogy a különféle zenei előképzettségű olvasók is élvezni tudják. Az elején az életrajzok mindjárt filológiai érdekességűek. Ahogyan Bartók életének különböző szakaszaiban, másmás céllal, más intézménynek szánt életrajzaiban élettörténetét leírja (variálja!), nemcsak a muzsikusok számára, hanem minden, a pszichológia iránt csöppet is érdeklődő olvasónak tanulságos. Külön is érdekes összehasonlítani az első (1905-ös) és az utolsó (1945-ös) életrajzot, jóllehet terjedelmük alig különbözik egymástól. A műelemzések fejezete olyan írásokat tartalmaz, melyeket Bartók egy-egy bemutatóhoz, kotta- vagy könyvkiadványhoz írt. A rövid bevezetők könnyen érthetők, de a módszeres, kottapéldákkal gazdagon illusztrált hosszabb műmagyarázatok alaposabb zenei képzettséget igényelnek. Az új magyar zenéről, műzene és népzene viszonyáról írott cikkek teszik ki a könyv nagy részét. Ezekben az írásokban a legautentikusabb személyiségtől kapunk értékelést a huszadik századi magyar zenénkről. Amint írja: „A mai magyar zeneszerzők közül ketten értünk el nemzetközi tekintélyt: Kodály Zoltán és magam. Noha a parasztzenére és annak a műzenében játszott szerepére vonatkozóan azonosak elgondolásaink, műveink közt igen határozott különbség áll fenn. Mindketten saját, egyéni stílust alakítottunk ki, bár közösek felhasznált forrásaink. És ez nagy szerencse, mert így bebizonyítható, hogy a parasztzene a legkülönbözőbb lehetőségeket adja a műzenei alkotásnak és hogy alapulvétele nem vezet szükségszerűen egyformasághoz.” Ennél pontosabb értékelést a modern magyar zene két útját képviselő zeneszerzőnkről aligha lehet adni. Az idézet egyébként Bartók egyik Amerikában megjelent cikkéből való. Az amerikai írások közül szinte meglepetés a magyar olvasóknak az úgynevezett „ Harvard - előadások” közlése, melyeket - legalábbis magyar fordításban - most vehetnek először kezükbe a hazai olvasók. Amit Bartók korábban írt műzene és népzene kapcsolatáról, az új magyar zenéről, illetve általában a modern zenéről, az a Harvard-előadásokban úgy jelenik meg, mintha saját művészetének előzményeit és programját értékelné. A könyv függelékében a leginkább filológus hajlamú olvasóknak is kedvére tesznek a szerkesztők: a kötetben előbb magyarul szerepelt cikkek közül jó néhánynak a megjelent idegen nyelvű változatát is köztik. Az egész könyv azonban szélesebb olvasóközönségnek szól. A hazai zenetudományi kiadás alapvető dokumentumsorozatot indított el a zeneértők szélesebb körei számára. Reviczky Béla (Bartók Béla írásai 1. Zeneműkiadó, 267 oldal, kötve 198 Ft.) Bartók-dokumentumok 31