Könyvbarátok Lapja, 1927-1928 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1928 / 4. szám - Szemle

310 Aki a hatalmas kötetet átlapozza, mindenesetre azzal az érzéssel fogja azt letenni, hogy nagyszabású komoly munka folyik a Szépművészeti Mú­zeum falai között. Az évkönyv megjelenési formája minden tekintetben megüti a mérté­ket s bátran versenyre kelhet a kül­földi nagy múzeumok hasonló kiad­ványaival. De az elkövetkezendő évek programmjába talán fel kellene venni, a nagy külföldi évkönyvek mintájára, a múzeum főműveinek fokozatos be­mutatását az elképzelhető legjobb re­produkciós eljárások segítségével. Ez különösen fontos volna múzeumunk­nak megismertetésére a külfölddel. Bierbauer Virgil: A NEMZETI SZÍNHÁZ MEGNYI­TÁSÁNAK TÖRTÉNETE. Pest-Pilis- Solt-Kiskún vármegye megbízásából írta Rexa Dezső. A vármegye kiadása. 41. 99­1. Bpest, 1927. A Nemzeti Szín­ház megnyitásának kilencvenedik év­fordulóját Pest vármegye a magyar színészet múltjában osztályrészéül ju­tott előkelő szerepéhez méltó módon s dicső hagyományai szellemében ünne­pelte meg. Levéltárosával, Rexa Dezső­vel megíratta Pest vármegye és a nem­zeti játékszín címen annak a kap­csolatnak történetét, mely oly áldá­sos volt a magyar színészet ügyére s oly fényes emléke művelődésünk tör­ténetének. Ennek a több kötetre tervezett munkának első része gyanánt jelent meg a vármegye áldozatkészségéből A Nemzeti Színház megnyitásának tör­ténete. Egészében a könyv a vármegyei levéltár­ becses színészettörténeti anya­gának publikációja, nem rendszeres feldolgozásban, hanem rövidebb újság­cikkek keretébe szőve be, ami több ismétlést vont maga után. Élénk ké­pek vonulnak el előttünk az akkori színházi életről, a színház építésére irányuló tervezgetésekről, mozgalmak­ról és adományokról, Földváry alispán erélyéről és áldozatkészségéről s a szín­ház első nagy művészgárdájának ki­válóságairól. Nagyon sok érdekes és megindító adatot nyújt a könyv arról a hősi küz­delemről, mely közönyön és rosszindu­laton diadalmaskodva, végül is meg­teremtette a Nemzeti Színházat. Érté­kes a könyv illusztrációs anyaga is, a régi Pestnek s a színháznak számos kedves képével, kéziratokkal s arc­képekkel az első nagy magyar színész­nemzedékről és Vörösmarty ünnepi játéka, az Árpád, ébredése első kiadásá­nak hasonmásával. A könyv szép kiállítása az Egyetemi nyomda ízléses és gondos munkája. Kéky Lajos: FRANZ SCHUBERT. 1828—1928. A Fővárosi Nyilvános Könyvtár ün­nepi kiadványa. Budapest, 1928. Szinte páratlan az a helyes érzék, amivel a modern élet követelményeit és a mo­dern könyvtár feladatait összeegyez­teti a Fővárosi Könyvtár. A Könyv­barátok Lapja 3. számában méltattuk Dürer­ kiadványát. Most pedig a nagy zeneköltő halálának századik évfor­dulója alkalmából igen szép kiállítású füzetben kiadta a Fővárosi Könyvtár Schubert-bibliográfiáját. És ez a ki­advány nem kevesebb dicséretet érde­mel, mint a Dürer-bibliográfia, s mint a Fővárosi Könyvtárnak Enyvvári Jenő igazgató kiváló vezetése mellett kifej­tett ezirányú egész munkássága. A bibliográfia két részre oszlik: I. Schu­bert és a magyarok, II. a külföldi Schubert-irodalom. Az első csoportban külön-külön vannak felsorolva : Schu­bert magyaros témájú művei, a magya­roknak ajánlott Schubert - művek, magyar költőknek Schubert által meg­zenésített műs­ei, a magyar Schubert­­bibliográfia, és végül Schubert zene­művei, amint magyar hangversenyeken előadták őket, a halálát követő első öt­ven évben. A második rész külön adja az életrajzokat, méltatásokat, emlékeket, külön Schubert levelezését, külön a zené­jét, és külön felsorolás mutatja be Schu­bert szerepét a szépirodalomban. Minden tétel mellett ott van a könyvtár jelzete, ami megkönnyíti a bibliográfia hasz­nálhatóságát. S a magyar szöveget mindenütt kíséri annak német fordí­tása, ami lehetővé teszi a kiadványnak külföldi elterjedését is. Ez a Schubert­­bibliográfia is nemcsak nagy könyvtári, hanem nagy nemzeti munka is. Min­dennél jobban mutatja kifelé könyv­tárainknak és így egyben kulturális életünknek színvonalát, már csak ama kötelékek révén is, amelyekkel bele­kapcsolódtunk a külföldi kulturális, ezúttal zenei életbe. Ez a Schubert­­bibliográfia is, amelynek megbecsült helye lesz a külföldi ünnepi kiadványok sorában, mindennél jobban szól mel­lettünk. Sikabonyi Antal.

Next