Könyvtáros, 1967 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1967-11-01 / 11. szám

A közművelődési könyvtárak nyitvatartása A Könyvtáros ez év augusztusi számá­ban Sallai István „Rendben van-e min­den a könyvtárak nyitvatartása körül?” c. cikkében igen időszerű kérdést vetett fel. Előzőleg Pál Ernő is érintette a nyit­­vatartás kérdését a tiszteletdíjas könyv­tárosok helyzetével foglalkozó írásában. Én is sürgetőnek tartom a községi könyv­tárak nyitvatartásának és kölcsönzésének a kiszélesítését. Ezt azonban csakis a tiszteletdíjak rendezésével együtt lehet megoldani, mivel ezek jelenleg nincsenek arányban a megnövekedett feladatokkal és követelményekkel. Mindenképpen indokolt és sürgető azonban a könyvtárak nyitvatartási ide­jének egyeztetése az olvasók szabad ide­jével. Ha már délután 6 órakor bezárják a könyvtárakat, hogyan kereshetné fel őket az, aki munkahelyéről éppen ebben az időben szabadul? És sokan nem is tudják első útjukat a könyvtárba irányí­tani, elsősorban az asszonyok nem. A „második műszak” őket először másfelé vezeti. Ezért kell a könyvtárosoknak a kölcsönzési időt az esti órákra tervezni. Ez így van a nagyobb külföldi városok­ban, illetve könyvtárakban is (Fiume, Pozsony, Kassa stb.), amiről e helyeken személyesen meggyőződtem. A hírlapol­vasók szintén nyitva vannak este 8 óráig. A közelünkben levő debreceni városi könyvtár olvasótermében a hírlapok este 7 óráig állnak az érdeklődők rendelkezé­sére. Már szinte közhellyé vált a helyben­­olvastatás követelménye. De hogyan va­lósítsuk meg, ha az olvasótermekben el­helyezett sajtótermékek el vannak zárva az érdeklődők elől a kölcsönzési idő be­fejezésével? A könyvtárak látogatását természete­sen nemcsak a helyben olvasók, de min­denki számára lehetővé kell tenni oly időben, amikor az számára a legkedve­zőbb. Jelenleg a munkaidő és a kölcsön­zési idő egybeesése nem ad alkalmat a dolgozóknak arra, hogy kényelmesen hoz­zájussanak az általuk keresett művekhez, szaklapokhoz stb. Sokan ezeket a megje­lenés napján kívánják olvasgatni, átnéz­ni, de gátolva vannak, ha szabad idejük­ben zárva találják a könyvtárakat. Kár volna az anyagi áldozatért, ha például a szaklapokat, folyóiratokat csak szűk kör olvashatná naponta a kölcsönzési idő kedvezőtlen volta miatt. Természetesen a hosszabb nyitvatartá­si idő követelménye a gyermekkönyvtá­rakra és részlegekre is vonatkozik, a tanulóifjúságnak is lehetőséget kell te­remteni arra, hogy este 6—7 óráig láto­gathassa a könyvtárakat. A nyári idő­szakban célszerű, ha a községi, tanyai könyvtárakban a kölcsönzés este 8—9 óráig tart, a mezőgazdasági munkások napközbeni elfoglaltsága miatt. Ilyen esti kölcsönzés már van egyes helyeken, sőt pl. Ibrányban vasárnap délelőtt is nyitva tart a könyvtár, amit igen megfontolan­dónak tartok a városi könyvtárakban is. Különösen a téli hónapokban feltétlenül sokan keresnék fel vasárnap a könyv­tárat. Ez az időpont különösen kedvező a háziasszonyoknak és azoknak a dolgo­zóknak a számára, akik nem a lakóhe­lyükön dolgoznak és hét közben egyál­talán nincs módjuk megjelenni a könyv­tárban. Többségük ugyanis a késő esti órákban tér haza munkahelyéről és ko­rán reggel már eltávozik otthonából. Esti kölcsönzésre igen alkalmas a hétfő és péntek este, amidőn nincs tv-közve­­títés és így a dolgozóknak mindkét esté­jük szabad. A nyitvatartási, illetve kölcsönzési idő meghosszabbítása időszerű és megoldható a jelenlegi létszámok mellett, és igen sok helyen, a könyvtárosok váltakozó kezdő munkaidejének a bevezetésével. Ez pe­dig csak szervezési kérdés. Ha a más népművelési területen dolgozók tevé­kenysége télen—nyáron általában az esti órában zajlik le, a könyvtáraknak is akkor kell a dolgozók rendelkezésére áll­niuk, amikor azok szabad ideje azt szük­ségessé teszi. dr. Remes Elemér KÖNYVEIT 667

Next