Statisztikai Évkönyv – 1938.
A) A minisztériumok működése - 4. M. kir. belügyminisztérium
30 * A) A MINISZTÉRIUMOK MŰKÖDÉSE. Létszámviszonyok. A vármegyék háztartása. Jóléti intézmények. A vármegyék ellenőrzése. Községek háztartása. vármegyéknek az 1923 : XXXV. t.-c. 11. §-a értelmében történt ideiglenes egyesítése megszűnt. Az említett rendelet gondoskodott a visszacsatolt területeken a közigazgatás megszervezéséről is. A tűzrendészet, a légvédelem és a mindinkább erősödő szociális és egészségügyi igazgatás a közigazgatásra különös feladatokat rótt és ezért szükségessé vált a létszámnak a felemelése. Ehhez képest a létszámot 1938-ban egy főszolgabírói, egy aljegyzői, hat szolgabírói, öt vármegyei közigazgatási gyakornoki, tíz vármegyei irodasegédtiszti, tizenhárom díjnoki, valamint egy altiszti állással szaporítani kellett, így a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak összlétszáma 1938-ban 2.237 főre emelkedett. Ebből a fogalmazási karra 886, a kezelési szakra 908, az altiszti és szolgaszemélyzetre 443 fő esett. A fentieken kívül a visszacsatolt felvidéki területeken szervezett vármegyei törvényhatóságoknál 328 állás rendszeresíttetett, amiből a fogalmazási karra 136, a kezelési szakra 112, az altiszti és szolgai alkalmazásokra 80 állás jutott. A vármegyék háztartási egyensúlyának biztosítása érdekében a költségvetések felülvizsgálásánál gondoskodás történt, hogy a takarékossági intézkedések a jó közigazgatás kívánalmait ne veszélyeztessék és hogy az önkormányzat körében megvalósításra váró s a lakosság általános jólétét szolgáló intézmények létesítéséhez és fenntartásához a szükséges fedezet rendelkezésre álljon. A költségvetési adatokat a Statisztikai Évkönyv tartalmazza. Az előző évi adatokkal szemben az 1938. évi költségvetési szükségletek emelkedést mutatnak. Az emelkedés 1.240.327 P volt és ezt a háztartási alapoknál mutatkozó 577.575 P és a nyugdíjalapoknál mutatkozó 654.072 P, valamint a vegyes alapoknál jelentkező 8.680 P szükségleti többlet idézte elő. A vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak szociális helyzete szempontjából nagyfontosságú volt az 1938: XXXIX. t.-c., amely a vármegyei tisztviselőket és alkalmazottakat az Országos Tisztviselő Betegsegélyezési Alap betegsegélyezési ellátásába kapcsolta be. A belügyminiszter állandó figyelemmel kísérte a vármegyei önkormányzati hatóságok tevékenységét és az e célból tartott helyszíni vizsgálatok kiterjedtek úgy az általános közigazgatásra, mint a vagyonkezelésre s fő céljuk a tanítás és a szabálytalanságok megszüntetése volt. A főispánok és az alispánok a járások és számos község ügyvitelét megvizsgálták és az észlelt hiányok megszüntetése iránt intézkedtek. A vármegyei határok rendezése érdekében több kisebb területi kiigazítás történt. A községi háztartások 1938. évi bevétele az 1937. évi 49,164.000 P bevétellel szemben 53,294.000 P-re, a szükséglet pedig az 1937. évi 74,920.000 P-ről 80,506.000 P-re emelkedett, tehát a szükségletek emelkedése a bevételek szaporodását meghaladta. A költségvetési adatokat a Statisztikai Évkönyv tartalmazza. A községeknek pótadó, illetve államsegély útján fedezendő hiánya az 1937. évi 25.756.000 P-vel szemben 27,211.000 P-t tett ki. A községek nehezebb háztartási helyzete megnyilvánul abban is, hogy amíg az 1937. évben 2.515 községben volt 50%-nál magasabb pótadó kivetésére szükség, addig az 1938. évben 2.545 község vetett ki 50%-ot meghaladó pótadót. A szükségletek emelkedését indokolják a 7.000/1937. M. E. sz. rendelet alapján az 1938. január 1-től történt illetményfelemelés, a vallás- és közoktatásügyi miniszter által szorgalmazott nagyszabású iskolaépítési terv végrehajtása során a felépített tantermeknek a községekre háruló berendezési és fenntartási költsége, továbbá a közigazgatás, valamint az egészségügyi igazgatás körébe tartozó olyan új beruházások, amelyeknek kielégítése elől nem lehetett elzárkózni. Ilyen szükségletek a községházak és jegyzőlakók, valamint az orvoslakók és egészségházak építése.