Körösvidék, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 126-226. szám)
1920-10-22 / 169. szám
Békéscsaba, 1920. október 22. Csütörtök I. évfolyam 168. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabán, Szent István tér 18. szám A szerkesztőség telefonszáma: 60 Független keresztény politikai napilap Előfizetési árak: Egy hóra 25 K, negyedévre 70 K, félévre 130 K. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér Horvátország újra lángban áll Oláh szocialisták követelései • Németország és az orosz kiküldöttek Most Lengyelországon van a sor 9 magyar dal Ma két meghívót is kaptunk. Mind a kettő ifjúsági ünnepre hív. Mind a kettő arról szól, hogy a tanuló ifjúság hazafias ünnepet rendez. Jóleső örömmel olvasgatom a meghívót s csak annál nagyobb az örömöm, mert úgy tudom, hogy ezek az ünnepek gyakran meg fognak ismétlődni az iskolai év folyamán. Szükség is van erre. Mert ezeken az ünnepeken lelkesedik, nemzeti, hazafias szellemben nevelődik a fiatalság, nekünk pedig nagy szükségünk van arra, hogy a jövő nemzedék magyarabb, nemzetibb legyen mint az, amelyik az utolsó évtizedben nőtt fel. Mindkét műsorban szerepel a magyar dal. Épen erről szeretnék valamit írni. Nagyon sok módja van annak, hogy a magyar szellemet beleoltsuk a gyermekek lelkébe, hogy a magyarság szeretetét kiolthatatlanul belevéssük ifjaink szívébe, de talán egyetlen egy út sincs, amely olyan biztosan elvezet e célhoz, mint a magyar dal művelete. Az ifjúságnak veleszületett tulajdonsága a dal, a muzsika szeretete. Amilyen zenét, dalt adunk nekik, olyan kultúrának jegyezzük el őket. A múltnak nem kis hibája volt a magyar dal elhanyagolása. Az iskolák nem törődtek azzal, hogy a gyönyörű, mindennél szebb magyar dalokat megtanítsák növendékeikkel. Így eztán a mai ifjúság nem is tudja azokat, mert ha otthon, családja körében nem tanult meg egy-két szép magyar nótát, másutt nem volt módja ezt megtenni. Hiszen a magyar társadalomban mostanában nem az izzig-vérig magyar, örökké szép dalok járták, hanem a kétértelmű, sokszor erkölcstelen divatos kuplék. A mi magyar ifjúságunk ezeket tanulta, — fájdalom — szerette meg. És a kuplékon keresztül megszerette, vagy legalábbis megkívánta a modern élet minden bűnét: a léhaságot, a fülledt, fojtó levegőjű kabarét, a mámoros vétkező éjszakákat .. . megtanulta minden nagynak és tekintélynek lekicsinylését, kigúnyolását ... A magyar dallal együtt hűtlen lett a Nagy-Alföldhöz, a magyar rónához nem tudott már lelkesedni a délibábért, a kolompos gulyáért . . . semmiért, ami magyar. Nem tetszett neki a hit, örök szerelem, a leánypirulás . . . semmi, amit a magyar nóta ezer változatban, de mindég fenségesen megénekel. Ha mindezt újra meg akarjuk szerettetni, szeretessük meg ifjúságunkkal újra a magyar nótát. Az ünnepek igen alkalmasak ezeknek előadására. De nemcsak ünnepen, hanem az iskolában, minden énekórán, nemcsak karban, hanem egyhangon is daloljuk a gyerekekkel a szebbnél-szebb öreg magyar nótákat. Lehetetlen, hogy magyar lelküket meg ne kapja az ezeréves magyar lélekből fakadt melódia. Lehetetlen, hogy a megismert magyar nótánál bármit jobban szeressenek. Ha pedig magyar dal él bennük, akkor lelkük csak szebb, nemesebb, magyarabb, becsületesebb lehet. V. K. Horvátország újra lángban áll Egy szerb század pusztulása Zágráb, október 21. Horvátországban újra kitört a lázadás. A belgrádi politika szerint egy Sveti Jano nevű városban oly hallatlan mészárlás történt, amire még nem volt példa. Egy horvát parasztokból összeverődött banda megtámadta az ott állomásozó szerb századot. Iszonyú harc fejlődött ki, melynek folyamán 160 ember halt meg és ezren megsebesültek. Egy szerb ezredest darabokra téptek a horvátok és a testrészeket megsütve a szerb foglyokkal etették meg. Egész Slavóniában a vasutasok sztrájkba léptek. oláh sajtószabadság Az oláhok a cenzúrát beszüntették, de előbb államilag gondoskodtak, hogy mindenütt az oláh uralomról dicshimnuszokat zengedező, nem is mindig oláh nyelvű, hírlapok minden valamire való városkában legyenek. Ahol azelőtt szerintük nagyon sok volt az izgató, valóban pedig a magyar nép hangján szóló újság, hát — beszüntették őket ! Hogy csak egy példát említsünk, Temesvárott három lapot tiltottak be. Legelőször a magyarsága és kereszténysége mellett tűrhetetlenül kitartó „Temesvári Naplót" szüntették be. A szerkesztőség utánjárása következtében a belügyi államtitkár a lap megjelenését engedélyezte — de a lap annak ellenére nem jelenhetett meg mert a prefektura titkára szerint az államtitkár „túllépte" hatáskörét. S miután az újságírók Bukarestben keresték igazukat és a lehetőség meg volt, hogy a lap megjelenhessen, az oláhok működésbe hozták a repatriáló hivatalt s mindazon egyéneket, kik csak legcsekélyebb összeköttetésben is állottak az újsággal, egyszerűen kiutasították. Ezt követte a keresztényszocialista „Temesvári Újság" és német nyelvű testvér lapja: „Der Morgen." A cenzúra beszüntetését közvetlenül a Kolozsvárt megjelenő „Ellenzék" összes tagjainak kiutasítása követte nyomon. Így akarják megfojtani a magyar sajtót. Az érdeklődő újságírókat Bucsán államtitkár tiszteletre méltó jóakarattal és helyes jogi érzékkel azzal nyugtatta meg, hogy a hírlapírót és színészt, mint a magyarság kulturális fejlődésének személyi garanciáit, nem fogják kiutasítani. A magyar sajtó Erdélyben örömmel hozta az államtitkár elismerését sugárzó közleményt. De alig látott napvilágot a nyilatkozat, az oláh „Patria" tajtékzó dühvel rontott az államtitkárnak. Ha már akadna egy ember, ki a magyarság ügyét megértéssel kezelné, úgy igyekezzen azt lehetetlenné tenni. A még meglévő egy-két magyar lap erélyesen tiltakozik a magyar sajtó ilyen aláaknázása ellen. Hogy lesz-e foganatja, mi is szeretnénk tudni! Francia tengerészek lázadása London, okt. 21. A „Menes" nevű francia gőzös tengerészei között a halle-i kikötőben zendülés tört ki. Az elégületlenség oly nagy volt, hogy megfenyegették a kapitányt. Miután a tengerészek közül többen fel voltak fegyverezve, a kapitány angol rendőri és katonai segítséget vett igénybe. 45 embert letartóztattak és Southamptonba kisértek. Az udvarias oláhok Bukarest, okt. 21. Vasilu György ügyész felpofozta a Central-vendéglő egyik alkalmazottját, mert nem szolgálta ki elég gyorsan. Az alkalmazott nem ismerve az ügyészt, torkon ragadta támadóját, mire Vasiliu vezetőügyész nyomban letartóztatta és hivatalába vitette a vendéglő alkalmazottját, akit alaposan elvertek és most is fogva tartnak. Apponyi a cselekvés útjára lép. Budapest, okt. 21. Apponyi Albert gróf elhatározta, hogy az aktivitás terére lép. A gróf ugyanis kijelentése szerint egyáltalában nincs megelégedve a jelenlegi politikával és annak gyengeségével. Apponyi jövőbeli szerepléséről többféle hírek keringenek. Hir szerint pártot alakít, melynek jövőjét Apponyi híveinek óriási száma biztosítja. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában I