Körösvidék, 1921. október-december (2. évfolyam, 218-296. szám)

1921-12-08 / 278. szám

Békéscsaba, 1921. december 263. Csütörtök SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Békéscsabán, Szent István-tór 18. sz. A szerkesztőség telefon­száma : 60. Független keresztény politikai napilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 35 K, negyedévre 10O félévre 200 K. Egyes K, szám­ára 3 K. 9 diadalmas szövetkezet Azok a nagy gazdasági változások, amelyeknek az egész világ színtere volt a XVIII. század vége felé, az egész politikai és társadalmi beren­dezkedésre nagy kihatással voltak. Köztudomású, hogy erre az időre esnek azok a nagy felfedezések, amelyek lehetővé tették a termelés­nek a gépekre való alapítását, úgy­szintén ekkor zajlik le a francia forradalom is, mely szintén nagyban hozzájárult egy más világ kialakítá­sához. Az új állapotok némelyeknek felettébb kedveztek, lehetővé tették számukra nagy vagyonok gyűjtését, viszont az érem másik oldalát nézve, lehetetlen még nem látnunk azt a nagy nyomort is,­­ amely éppen a dolgok megváltozott rendjének volt a következménye. A gondolkodók csakhamar meg­látták azt, hogy a dolgoknak ilyen irányban való továbbfejlődése minő veszélyeket rejt magában és azon fáradoztak, hogy megtalálják, habár csak elméletileg is, a helyet és kö­vetendő utat. Rengeteg elmélet ala­kult ki ennek következtében, melyek közül nem egyet lemosolyog a mai idők közgazdásza, viszont létrejöttek olyanok is, amelyek a későbbi fej­lődés során életképeseknek bizo­nyultak. Nagyjából két főcsoportra oszthatnák az ily módon létrejött elméleteket, melyek közül az elsőbe tartoznának azok, amelyeket a szo­cializmus fogalma alá szoktak so­rolni, a másodikat pedig alkotná a szövetkezeti gondolat eszmeköre. Bár ez a felosztás talán nem eléggé pontos, azt hisszük, hogy az elmondandók­nak szolgálhat kiindulási alapul. Szinte köztudomású az a nagy irodalom, amely a szocialista ideál mellett és ellene kialakult. A moz­galomnak nagy számban akadtak hívei és ellenzői: az előbbiek sok­szor egymás között is harcra keltek, a saját rendszerüket akarván feltün­tetni az igazi szocializmuséként. Ezen hangos küzdelmekkel szinte egyidőben indult meg egy másik mozgalom, amelynek hazája Anglia s szinte öntudatlan megindítói a „rochodaiei takácsok". Az a mondás, „gyümölcsb­ől ismerjük meg a fát" ezen két különböző mozgalom értelmi szerzőinek kutatásánál is eszünkbe juthat. Nem annyira a két mozgalom különböző erkölcsi súlyára gondo­lunk ezúttal, mint inkább egyéb sajátosságaira. Mert hiszen termé­szetes, hogy a szobatudósok által kigondolt szocialista elméletek és a gyakorlati emberek által a gyakor­lati élet küzdelmei között kialakult szövetkezeti gondolat között nagy különbségeket fogunk találni. A hí­veiknek földi paradicsomot ígérő és a „világforradalmat" hirdető nagy­hangú próféták és a józan szövet­kezetek mozgalma egészen más képet mutat. Előbbiek 1875-ben Gothában létrejött úgynevezett „gothai prog­ramm "-ban formulázták először a szociáldemokrata párt programmját: általános titkos választójog, állandó hadsereg helyett népőrség, vasár­napi munkaszünet, munkásvédelmi törvények alkotása. De az a prog­ramm csak a látszat kedvéért volt, az igazi munka titokban folyt. — 1890-ben jött létre a szociáldemok­rácia éteppejaként az „erfurti prog­ramm", mely azt a hiányos újitást tartalmazza, hogy innen kezdve a szociáldemokrácia nem forradalmi, hanem parlamentáris úton akar céljai felé haladni. Azóta mindjobban észlelhető a szociáldemokrácia jobbfelé való el­tolódása. Aki a „Sozialdemokratische Monatshefte" füzeteit olvassa, sűrün találkozik bennük olyan cikkekkel, amelyek a mozgalomnak mindig konzervatívebb irányba való eltoló­dását sürgetik, nem győzik ostorozni a szociáldemokrácia tehetetlenségét ezekben a súlyos időkben, amikor pedig a párt tagjai olyan fontos pozíciókat töltenek be Németország vezető helyein. Az oly nagy hévvel megindított szocialista mozgalom tehát kezd veszteni élességéből, kezdi belátni, hogy az út, amelyen eddig haladt, nem vezet célhoz. A szövetkezetek­nek, amelyek nem könyvekből me­rítették tudományukat, nincs okuk arra, hogy frontot változtassanak; a szerényen és csendesen megindult mozgalom változatlan irányban nyíl­egyenesen halad célja felé. Nagyon jó tudni az előadottakat éppen mostan, amidőn a szövet­kezeti eszme rohamosan kezd tért hódítani, hogy a mozgalom ereje alapelveinek igazságában és nem a konjunktúrákban van, ahogy azok a tudós szocialisták, akik poros könyvük mögül olyan fölényesen tudják lemosolyogni az ellenvéle­ményen levőket, hovatovább kezdik belátni saját tévedéseiket és mind­inkább világosabban és tisztábban kezd előttük állani a szövetkezetek igaza. Dr. Bernáth Gyula. Az oroszok visszakövetelik Besszarábiát Bukarest, december 7. A szovjet kormány jegyzéket nyújtott át a bukaresti kor­mánynak, amelyben kijelenti, hogy Oroszország soha sem fogja jogosnak elismerni Besszarábia elszakítását és ismétel­ten tiltakozik ellene. A bukaresti korm­ány most küldte el válaszjegyzékét, amelyben kifejti, hogy Besszarábiát Nagyromá­nia szerves részének tekinti és nem hajlandó lemondani róla. II. évfolyam 294. szám. Az új Bethlen-kormány programm­ja Megszűnik a sajtócenzúra­­­ Revideálják az amnesztia rendelet végrehajtását • A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, dec. 7. A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 20 perckor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az ülésen a kor­mány alábbi tagjai voltak jelen : Bethlen István gróf miniszterelnök, Mayer János földmivelésügyi minisz­ter, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Tomcsányi V. Pál igazságügymi­niszter, Hegyeshalmi Lajos keres­kedelmi miniszter, Klebersberg Kunó gróf belügyminiszter, Bernolák Nán­dor népjóléti, Vas József vallás- és közoktatásügyi és Bánffy Miklós gróf külügyminiszter. A nemzetgyűlést megnyitó kor­mányzói feiratot felolvasták és el­rendelték a levéltárba való elhe­lyezését. A nemzetgyűléshez érkezett fel­iratok ismertetése után Vasadi Ba­log György lemondását vették tu­domásul. Az interpellálók sorában Ceglédi Imre 3 interpellációval, Lingauer Albin pedig eggyel szerepel. Rubinek István, a mentelmi bizott­ság előadója beterjesztette jelenté­sét és indítványozta, hogy a sür­gősségre való tekintettel tűzze ki már a holnapi ülés napirendjére a Ház. Bethlen István gróf miniszterelnök kormányzati irányelveinek ismerte­tése előtt ajánlotta, hogy járuljon hozzá a Ház Rubinek István indít­ványához és tűzze ki holnapi napi­rendjére a mentelmi bizottság jelen­tését, majd annak a szükséges voltát hangsúlyozta, hogy a kormány­programm és az indemnitás vitája egyesüttessék. Kormányzati programm­jára vonatkozólag az alábbiakat mondta el: — Nem régen, amikor program­momat ismertettem, kifejtettem azo­kat a fontosabb irányelveket, ame­lyekre munkásságomat alakítom. Most főként azzal a kérdéssel foglal­kozom, hogy miért és milyen mér­tékben tartom szükségesnek a jelen­legi politikai viszonyokon való vál­toztatást. A bolsevizmus az utóbbi időkben határozottan visszafejlődött. A bolsevista propaganda gyengült és veszedelme ma már nem fenye­get. Ezzel helyzetünk lényegesen megváltozott. Ebből a helyzetválto­zásból fontos következtetéseket kell levonnunk. Bár a túlsó oldalon gyakran illettek szabadságellenes törekvések vádjával, merem állítani, hogy mindenkor csak a köz érdekét tartottam szem előtt és annak m­­eg­felelően intézkedtem. Ma már megkezdjük az egyez­kedést azokkal a munkásré­tegekkel, amelyek eddig tar­tózkodóan viselkedtek velünk szemben. A gyülekezési szabadságot tá­gabban fogjuk értelmezni. Több íz­ben panaszok érkeztek hozzánk ha­tóságok ellen, amelyek a szakszer­vezetek működését lehetetlenné tették Ezeknek a szakszervezetek­nek működési szabadságot biztosítunk, ha ők viszont garanciát nyújtanak nekünk afelől, hogy szabadságukat sohasem fogják pártpolitikai célok érdekében érvényesíteni, hanem csu­pán gazdasági téren használják fel. Az amnesztia-rendelet végrehajtását is revízió alá vesszük. Elsősorban a kenyérkereső internáltak szabadonbocsáj­tása iránt foganatosítunk megfelelő intézkedéseket. Ma érvényben levő törvényes ren­delkezések értelmében kommunista­perekben járunk el statáriális úton. Azok befejeztével a statáriumot is mellőzni fogjuk. Több panasz hang­zott el az ellen is, hogy a bánya­munkások ma is katonai felügyelet alatt állanak. Amint ismeretes, ed­dig a bányák ellenőrzését három kormánybiztosság végezte. Most a katonai kormánybiztosságot meg­szüntetjük, a másik kettőt pedig eggyé vonjuk össze. A sajtócenzúrára vonatkozó­lag a legközelebbi napokban fontos intézkedéseket készí­tünk elő, amelyek értelmé­ben rövidesen teljesen meg­szüntetjük a sajtócenzúrát.

Next