Korunk 1966 (25. évfolyam)
1966 / 10. szám - KRÓNIKA
krónika ■4fr Petőfi Sándor-emlékmúzeumot avattak július 31-én a Segesvártól alig öt kilométerre fekvő Fehéregyháza községben, azon a helyen, ahol a költő — 117 évvel ezelőtt — hősi halált halt. A múzeum 170 kiállított tárgya a költő és forradalmár Petőfit igyekszik hűen bemutatni. Mellszobra és olajportréja mellett ott találjuk kéziratainak egy részét, műveinek régi és új kiadásait, valamint azok román fordításait, olyan művészi átültetésben, amelyeket Ştefan Octavian Iosif, Octavian Goga és Eugen Jebeleanu neve fémjelez. A múzeumban kiállították a Segesvár körüli harcok és az 1849. július 31-én a csatamezőn Petőfi által bejárt út térképét, korabeli fegyvereket, egy ugyancsak akkori ágyú kicsinyített mását, valamint azon román és magyar jobbágyok névsorát, akik az 1848-as események után következetesen megtagadták a hűbéri kötelezettségek teljesítését. Az 1848—49-es forradalom, légkörét, valamint a magyar és román forradalmi erők testvéri összefogását — amiért Petőfi oly fáradhatatlanul küzdött és aminek oly ékes szószólója volt — idézik Nicolae Balcescu, Avram Iancu, Timotei Cipariu, Alexandru Papiu-Ilarian ugyancsak itt kiállított portréi csakúgy, mint a korabeli Espatriatul, a Foaie pentru minte, inimă şi literatură című újságok példányai, melyeknek hasábjain Petőfi kor- és eszmetársai, Vasile Alecsandri, Andrei Mureşanu és Cezar Bolliac szálltak síkra a forradalom diadalra viteléért. Ki mit vár a velencei Biennálétól? Amióta az 1964-es találkozó zsűrije Robert Rauschenbergnek ítélte kétmillió lírás nagydíját, s elégtételt nyújtott egyben a szenvedélyes vitákat kiváltó Pop-Art hullámnak . A szocialista felépítmény fejlődése Romániában A társadalom gazdasági rendje és a társadalom eszméi meg intézményei közötti kapcsolat új, kizárólag a szocializmusra jellemző vonásainak, a felépítmény s ezen belül a tudati komponensek szerepének és tartalmi dinamikájának vizsgálatát filozófiai kutatásaink egyik központi feladatának tekintjük. A szocializmus építésének minden mozzanatában a legteljesebb tudatosság érvényesül, ami szükségszerűen determinálja a felépítményi elemek szerepének növekedését. Maguk a tudati tényezők is a szervezés és irányítás hatáskörébe kerülnek; az intézmények túllépik az öntörvényű fejlődés határait; az alapban bekövetkező változások rendkívül gyors üteme kihat a felépítmény funkcionális mozgására is; az alap és felépítmény viszonyának dialektikája egészében új sajátosságokat mutat. Ennek tanulmányozása lehetővé teszi, hogy reális, időszerű válaszokat adhassunk a szocializmus építésének napi gyakorlatában felmerülő problémákra. A Románia Szocialista Köztársaság Akadémiája Filozófiai Intézetének gondozásában megjelent tanulmánygyűjteménye ezt a szempontot érvényesíti, amikor a puszta ténymegállapításokon túlmenő igénnyel közelíti meg azokat a mélyreható átalakulásokat, amelyek társadalmunk felépítményi síkján az elmúlt évtizedekben bekövetkeztek, s a folyamatosság jegyében kibontakozóban vannak. A kötet (tizenkét tanulmány) eleve lemond mind a monografikus egységről, mind az egyes kérdések kimerítő tárgyalásáról. Ennek ellenére filozófiai-szociológiai irodalmunk egyik értékes termékének tekinthetjük, mert további kutatások kiindulópontja lehet. Ugyanakkor szerves kiegészítése — és bizonyos mértékig vita-továbbvívő folytatása — a tárgyban korábban megjelent tanulmányoknak. Constantin Vlad vázlata a szocialista alap és felépítmény dialektikájának lényegi jellemzőiről átfogó keretet szolgáltat az egész kötethez. Kiemeli a szocialista alap megjelenésének sajátos módját, s ezzel szoros összefüggésben a szocialista felépítmény újszerűen aktív jellegét. A szocializmus körülményei közepette a felépítmény átalakító és alkotó szerepe minőségileg magasabb fokra emelkedik, a spontaneitást a társadalmi élet minden területén a munkásosztály pártjának tudományosan megalapozott szervező és irányító tevékenysége váltja fel. Nem vitás, hogy a szocialista forradalom és a szocialista építés általános érvényű törvényei objektív tendenciákat fejeznek ki, de ugyanakkor nem jelölik és nem jelölhetik az új társadalom megteremtésének az adott feltételek által meghatározott konkrét módját. A munkásosztály pártjára hárul az a feladat, hogy a történelmi objektivitás szem előtt tartásával helye s Dezvoltarea suprastructurii socialiste în România. Aspecte sociologice. Culegerea de studii sub redacţia lui Al. Tănase, doctor in filozofie, şi Octavian Cheţan. Editura politică, Bucureşti, 1966.