Korunk 1969 (28. évfolyam)

1969 / 3. szám - TÉKA - Baki Ferenc - Vébel Antal: A Petőfi-brigád - A magyar nyelvjárások atlasza

téka nyomon követve, az életrajzi és belső tényezők bonyolult összefüggés-rendszeréből s a kor valóságával való szembesí­téséből bontja ki a költő sok vitára és ellentmondásra okot adó világát. A Macedonski-ku­­tatásban és az egész román monográfia-irodalomban elfog­lalt helyével érdemelte ki a könyv az Akadémia idei iro­dalomkritikai díját. (Editura pentru literatură, 1968.) Baki Ferenc — Véber Antal A Petőfi-brigád A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a Partizánoszta­gok különböző alakulataitól átvezényelt magyar nemzeti­ségű harcosokból 1943-ban Szlavóniában megszervezték a Petőfi Sándor Zászlóaljat. Egy évvel később, mintegy ezer bácskai önkéntessel kiegészül­ve átalakult, s ettől kezdve mint Petőfi-brigád vett részt az ország felszabadításáért és szocialista átalakításáért ví­vott harcokban. Baki Ferenc, a brigád egyik vezetője és Véber Lajos újságíró, maga is a brigád volt harcosa és ha­ditudósítója, korabeli feljegy­zésekre és nagy körültekintés­sel összegyűjtött dokumentu­mokra támaszkodva állították össze a Petőfi-brigád szemé­lyes hangvételű, csaknem re­gényesen izgalmas, de ugyan­akkor történelmi forrásérték­kel is bíró hiteles krónikáját, melyet a zászlóalj, illetve a brigád harcosainak névsora és számos eredeti fénykép egészít ki. (Fórum, 1968.) A magyar nyelvjárások atlasza A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi In­tézete a magyar nyelvtudo­mány nagy adósságát törleszti. A húsz éve, 1949-től folyó nyelvatlasz-munkálatokban szabad formájának meghatározásába, Ristea pedig a modern matematikai logika egyes kérdéseinek rendszerezése terén végzett kísérletével ér el sike­reket. A széles körű tájékozottságnak, a kifejtés objek­tivitásának, valamint az eredményekből levont vilá­gos következtetéseknek a józan, mesterkéltségtől mentes kutatással való összekapcsolása révén a kö­tetbe foglalt tanulmányok az Akadémia Logikai Központja munkájának magas tudományos színvo­nalát tükrözik. Értékes adalékok eszmei fejlődé­sünkhöz, a hazai alkotó gondolat gyümölcsöztetésé­­hez. Constantin Rusu A történelem iránya és az élet értelme A filozófia egyik legrégibb kérdését veti fel ismét Radu Florian nemrég megjelent könyvében.* Bár a­ választ lényegében a történelmi materializmus már több mint száz évvel ezelőtt félreérthetetlenül meg­fogalmazta, az írásnak mégis van új mondanivalója, témája ma is időszerű. A vele való foglalkozást — mint ahogy azt a könyv alcíme jelzi: Jegyzetek egy jelenkori filozófiai vita margójára — egy nagy je­lentőségű, nemzetközi síkon folyó ideológiai dialógus, indította el, ez késztette arra a szerzőt, hogy a mar­xista arcvonal erősítésére kifejtse álláspontját. A történelem értelmének és irányának — a román „sens“ szó kifejezi mind az értelem, mind pedig az­­irány fogalmát — a problémája széles körben meg­mozgat minden gondolkodó elmét. Napjainkban e téma mind gyakrabban merül fel az irodalomban és­ a művészetben, a fiatalok és a fiatalos szellemű idő­sebbek beszélgetései során, mindinkább túlnő a fi­lozófiai szakirodalom keretein. A történelmi folyamatok ellentmondásos jellege­­maga is a kérdések halmazát állítja az ember elé, a jelenkor tudományos-műszaki forradalma például, amely mint korunk egyik nagy reménysége számos fontos társadalmi problémát hivatott megoldani, ahelyett, hogy minden eredményével az embert szol­gálná, elsősorban az atombombát hozta létre, s az egész emberiséget fenyegeti. Az űrutazások kora nem szüntette meg a világ jelentős részét sújtó éhínséget, a gazdasági és kulturális elmaradottságot. A techni­ka vívmányai és az ember létfeltételeinek alakulása között nincs közvetlen kapcsolat. Ilyen összefüggés­ben a történelem értelmének és irányának a kérdése­­valóságos és nagy jelentőségű világnézeti, valamint tudományos problémává válik, amelyet nem lehet csupán üres absztrakciónak minősíteni, vagy egyszerű: álmodozásnak tekinteni és gúnyos mosollyal elintéz­ni. Világnézeti-filozófiai vizsgálata arra hivatott. * Radu Florian: Sensul istoriei. Editura politică, Bu­curești, 1968

Next