Korunk 1991 (III. folyam 2.)
1991 / 1. szám = Kilábalás a szegénységből? - LENGYEL LÁSZLÓ: Az új Európa - magyar szemmel
LENGYEL LÁSZLÓ Az új Európa—magyar szemmel Európa új versailles-i béke megkötésére készül. Számos jel mutat arra, hogy egy európai nagyhatalom területeket és befolyási övezeteket veszít, miközben egy másik európai hatalom nagyhatalommá válik, területeket nyer és jelentősen kiterjeszti gazdasági, politikai és kulturális befolyását. Az előbbi, a vesztes, Szovjet-Oroszország. Az utóbbi, a nyertes, Németország. Az a nagyhatalom, amely a II. világháborút fegyverrel megnyerte, az most, a béke 45 éve után, elveszíti ezt a világháborút. És az a birodalom, amelyet akkor legyőztek, megváltozva és megújulva ismét felnőni látszik. Ha a Szovjetunióban nem fordulnak meg a politikai erők — amire komoly esély van —, és a szovjet birodalom nem válik atomháborúval közvetlenül fenyegető nemzetiszocialista nagyhatalommá, amely egy talpalatnyi földről sem mond le, akkor a 90-es évek békerendszerében meggátolhatatlan átrendeződések mennek majd végbe, főként a német és az orosz erőterek határvonalain. Mai belátásunk szerint a 90-es évek legjelentősebb ideológiai alapelve, a nemzeti önrendelkezés, de legalább ennyire a gazdasági függés következtében, a német egység mindenképpen létrejön. Németország nyugati és keleti felének gazdasági, politikai és kulturális újrafonódása sok összeütközéssel fog járni; valószínűleg nemcsak a nyugati fogyasztói piackultúra és a tömegdemokrácia rendszere hat majd a kiéhezett keleti németekre, hanem a keleti tekintélyuralmi, ön- és közfegyelmező, meghunyászkodóan agresszív, a baloldalisággal szemben engesztelhetetlen értékrend is hat a törékeny és félig kész nyugati liberalizmusra. Ebből a sajátos egyvelegből rosszabb esetben egy liberális piacgazdaságot működtető, termelői és fogyasztói fölényben eltelt, a keleti kisállamokat csatlósként kezelő tekintélyuralmi jellegű birodalom keverhető ki. Jobb esetben az Európai Közösség többi országának, főként Franciaországnak és Nagy-Britanniának az ellensúlya. Nagyobb liberalizáló hatású anyagokat keverve a vegyületbe, csökkenthető Németország tekintélyelvűsége. Végül Németország politikai berendezkedését némileg az is befolyásolhatja, hogy a német újraegyesítés magával ragadja Ausztriát is. Ausztria beilleszkedése az egyesült Európába a semlegesség és az önálló államjogi státus feladásán keresztül vezet, hiszen a gyenge osztrák identitást csak rombolhatja Németország gazdasági és szociális vonzása, a nagyobb tőke- és munkaerőpiacba való bekerülés lehetősége. A 90-es évek első felének német fellendítési politikájában három ország lesz kiemelt helyen: Kelet-Németország, Ausztria és Csehszlovákia. Az utóbbi, Csehszlovákia cseh és morva részei egyértelműen át vannak itatva a történeti német kapcsolatokkal, és vontatókötélre vehetik az elmaradottabb Szlovákiát. Azt feltételezni, hogy a felívelő Németországot, amelynek iparába beszállíthat és műszaki fejlesztését élvezheti, Csehszlovákia majd a hanyatló Lengyelországgal és a stagnáló Magyarországgal cseréli fel szövetségi partnerként, tökéletes illúzió. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország párhuzamos, egymással versengő iparokat építettek ki, amelyek sugarasan