Korunk 2018 (III. folyam 29.)
2018 / 7. szám = Anyanyelv és irodalom - Nyiri Péter: A magyar Weimar. A Magyar Nyelv Múzeuma első évtizede
MLK 2018/7 42 nyíri Péter A MAGYAR WEIMAR A Magyar Nyelv Múzeuma első évtizede Széphalom az elmúlt tíz évben közösségi térként is kiválóan működött: évente diákok ezrei látogatnak el a kertbe, és a hely számos rendezvénynek otthont ad. Idén ünnepli tízéves évfordulóját A Magyar Nyelv Múzeuma. Hogyan is kezdődött?... Talán úgy, hogy egy pataki diák a híres iskolába szekerezvén megpillantott egy szelíd emelkedésű dombocskát, és arról álmodozott, hogy ő egyszer itt letelepszik, házat épít, családot alapít. Azt azonban bizonyosan nem gondolta, hogy a vágyott helyet a „magyar Weimar” néven emlegeti majd az utókor. Kazinczy Ferenc volt ugyanis a kisfiú, kinek álma évtizedek múltán lett csak valóság. 1806-ban költözött Széphalomra (a nevet ő adta), és itt élt családjával huszonöt esztendőn át. Általa lett ez kis hely nagy, a magyar irodalom egyik központja, az önálló, független magyar szépirodalom megteremtésének egyik legfőbb műhelye. Kazinczy halála után Széphalom zarándokhellyé vált, járt itt Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, fejet hajtva a mester sírhantjánál, köszönetet mondva a nyelvért, kultúráért és hazáért, „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia” - írta Petőfi 1847-ben, mintegy kijelölve Kazinczy Ferenc helyét a magyar művelődéstörténetben. 1873-ban az egykori lakóház helyén felépült a neoklasszicista stílusú emlékcsarnok, az Akadémia gondozásába vette a kertet, így Széphalom végleg kultuszhellyé vált: az oda látogatók a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség és a hazaszeretet jelképes helyeként értelmezték és tisztelték.