Korunk 2018 (III. folyam 29.)

2018 / 7. szám = Anyanyelv és irodalom - Nyiri Péter: A magyar Weimar. A Magyar Nyelv Múzeuma első évtizede

MLK 2018/7 42 nyíri Péter A MAGYAR WEIMAR A Magyar Nyelv Múzeuma első évtizede Széphalom az elmúlt tíz évben közösségi térként is kiválóan működött: évente diákok ezrei látogatnak el a kertbe, és a hely számos rendezvénynek otthont ad. I­dén ünnepli tízéves évfordulóját A Magyar Nyelv Múzeuma. Hogyan is kezdődött?... Talán úgy, hogy egy pataki diák a híres is­kolába szekerezvén megpillantott egy szelíd emelkedésű dombocskát, és arról álmodozott, hogy ő egyszer itt letelepszik, házat épít, csalá­dot alapít. Azt azonban bizonyosan nem gon­dolta, hogy a vágyott helyet a „magyar Weimar” néven emlegeti majd az utókor. Kazinczy Ferenc volt ugyanis a kisfiú, kinek álma évtizedek múl­tán lett csak valóság. 1806-ban költözött Széphalomra (a nevet ő adta), és itt élt családjá­val huszonöt esztendőn át. Általa lett ez kis hely nagy, a magyar irodalom egyik központja, az önálló, független magyar szépirodalom meg­teremtésének egyik legfőbb műhelye. Kazinczy halála után Széphalom zarándokhellyé vált, járt itt Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, fejet hajtva a mester sírhantjánál, köszönetet mondva a nyelvért, kultúráért és hazáért, „szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedet­­tebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolnia” - írta Petőfi 1847-ben, mint­egy kijelölve Kazinczy Ferenc helyét a magyar művelődéstörténetben. 1873-ban az egykori la­kóház helyén felépült a neoklasszicista stílusú emlékcsarnok, az Akadémia gondozásába vette a kertet, így Széphalom végleg kultuszhellyé vált: az oda látogatók a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség és a hazaszeretet jelképes helyeként értelmezték és tisztelték.

Next