Korunk, 2020 (III. folyam 31.)
2020 / 6. szám = Fák - TÉKA - Maczelka Csaba: Panoráma az utópiakutatásról
you 2020/6 ma gyakran „reakciós” gondolkodókként bélyegzik meg, Claeys elvégzi az utópia és a totalitarianizmus közvetlen szembesítését. Már a hipotézise is nagyon elgondolkodtató: „az utópia akkor a leghajlamosabb disztópiába fordulni, amikor egyfajta »politikai vallás« alakját ölti magára” (42.) A bizonyítás során pedig alkotóelemeire bontja a fogalmat, a szokásos definíciókból a csoportidentitás fontosságát és az individualitás kollektív érdekek miatt elkerülhetetlen feladását emeli ki - ez az a két kulcsösszetevő, amelyek túlzásba vitele elkerülhetetlenül disztópiát szül, miközben valamilyen mértékű jelenlétük nélkül egyetlen utópia sem képzelhető el. A folytatásban az utópiák nem kevesebb, mint tizenhárom típusával ismerkedhetünk meg, a pszichológiai teljességet kínáló verziótól a faji, etnikai vagy vallási tisztaságra épülő utópiáig. Az áttekintés meggyőzően bizonyítja, hogy az utópia a modern politikai gondolkodás szinte minden jelentősebb áramlatában központi szerepet tölt be, vagyis nem köthető egy-egy konkrét ideológiához. A rendszerezést követően Claeys arra a kérdésre keresi a választ, hogy a sokféle utópia közül melyik altípus milyen körülmények között változik át totalitariánus disztópiává. A probléma szerinte az erőszak megjelenésében rejlik: az utópia nem tűri a másképpen gondolkodást, és abban a pillanatban, hogy ennek erőszakos eltörlése napirendre kerül, az út egyenesen vezet a diktatúra felé. Ezek a Karl Popperre és Friedrich Hayekre visszavezetett gondolatok azonban Claeys szerint nem fedik fel, hogy az utópiának pontosan mely része táplálja a totalitarianizmust. A felelős összetevő végső soron a vallás lesz: a totalitárius rendszerek elemzésében a vallási fanatizmus szekuláris verzióját reprodukálják, és könnyű belátni, hogy a marxista gondolkodók által elképzelt „munkások paradicsoma”, a társadalmat alapjaiban felforgató bolsevik második eljövetel vagy éppen a kiválasztottakat egy magasabb cél érdekében felmentő „forradalmi antinomianizmus” (53.) csupa olyan gondolat, amelyek vallásszerű elemek jelenlétét igazolják a totalitárius ideológiában. Öszszességében arra jut, hogy az utópia akkor kerül katasztrofális tévútra, ha statikus tökéletességre, nem pedig dinamikus fejlődésre törekszik, és ha nem veszi figyelembe az egyéni különbségeket. Vieira szintén az utópia elméleti aspektusait vizsgálja, a politikai és a filozófiai utópia elsősorban francia és portugál gondolkodókra támaszkodó összevetésén keresztül. A vizsgálódás hátterét ismét az utópiát a 20. század második felében érő támadások jelentik. Vieira szerint a mai utópikus gondolkodásra is igaz, amit Fernando de Mello Moser mond az olvasó szerepéről More Utópiája kapcsán: egy tézist (I. könyv) és egy antitézist (II. könyv) kínál, majd a konklúzió, a szintézis feladatát az olvasóra hagyja, vagyis az utópia a dialektika jegyében „különböző nézőpontokat biztosít számunkra egy adott témáról, és bevon minket az igazság keresésébe”. (64.) A kötet címében szereplő „utópikus látóhatár” kifejezés is ebben a tanulmányban kerül elő az argentin filmrendező Fernando Birri saját utópiakoncepciója kapcsán, melyet egy közönségtalálkozón fogalmazott meg válaszként a neki címzett kérdésre (mire jó az utópia?): az utópia olyan látóhatár, amely felé haladnunk kell, de el soha nem érhetjük, mert folyamatosan továbbmegy. (65.) Ebből Vieira azt emeli ki, hogy a fogalmat ma elsősorban nem a tartalma, hanem a funkciója (egyfajta haladásra serkentő erő) irányából közelítik meg; lényegében ez a kettősség figyelhető meg a tanulmány címében kiemelt politikaifilozófiai utópia dichotómiájában is. A tanulmány második fele az ily módon „felmentett” filozófiai utópiára koncentrál, főként az Adalberto Dias de Carvalho portugál filozófus Gilles Deleuze fogalmi rendszeréből kölcsönzött két koncepció, az „actuell” (az éppen valamivé válást jelentő, nem fix jelen) és az „avenir” (a lehetőségekkel teli, jövőbeli „ellenidő”) alapján. A filozófiai utópia, mely a lehetőségek sokré s20