Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 10. szám = 1848-1849. Örökség és emlékezet - HERMANN RÓBERT • 1848-49 legendái és mítoszai
87 a katonai fellépés nem azért következett be, mert a bankban részvényes Rotschild-ház érdekei sérültek, hanem bank azért finanszírozta a Magyarország elleni támadást, mert a birodalmi érdek ezt kívánta. Hozzáteendő, hogy a (szintén zsidó) Ullmann Móric és Wodianer Móric által tulajdonolt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ugyanazt a szerepet játszotta 1848 Magyarországán, mint az Osztrák Nemzeti Bank Ausztriában - ez a bank bocsátotta ki a magyar Kossuth-bankókat anélkül, hogy ténylegesen állami (nemzeti) bank lett volna. A Rotschild-család tagjai egyébként egyáltalán nem voltak eleve forradalomellenesek, például éppen a magyar események megítélésében voltak közöttük nézetkülönbségek.26 De hát a tőke már csak olyan, hogy a stabilitást szereti, nem a felfordulást. A Rotschildok szerepvállalását árnyalja az a tény is, hogy a magyar diplomáciai ügynökök ellátmányát a Wodianer-bankház Párizsba a Rotschild-bankházhoz utalta - amin aztán az ottani osztrák ügyvivő fel is volt háborodva...27 Az orosz intervenció finanszírozásában a Rotschild-ház „csupán” annyi szerepet játszott, hogy miután az osztrák állam vállalta a beavatkozás önköltségének megtérítését - nyilvánvalóan az Osztrák Nemzeti Bank intézte az ezzel kapcsolatos kifizetéseket. Az előfinanszírozást azonban nem ez a bank intézte: az oroszok a londoni Baring’s Bankháztól vasútépítésre felvett nagy összegű kölcsönt fordították erre a célra.28 (Egyébiránt, Isten nem ver bottal - a bankház 1995-ben csődbe ment.) Más alternatívok már az 1848-as forradalmak spontaneitását is megkérdőjelezik. Egyik képviselőjük szerint az 1848-as forradalmi hullám egy globális, mesterségesen gerjesztett feszültség volt. Ennek lényege az volt, hogy a globális tőke behatoljon a térségbe. Mivel látták, hogy a tradicionális társadalmaknál lassabban zajlik a folyamat, ezért romba döntötték őket. Ebben a szemléletben Kossuth és Széchenyi jobb esetben a balekok, rosszabb esetben pedig a „hasznos hülyék” kategóriájába tartoznak. Ezekkel a koncepciókkal azért nehéz vitába szállni, mert a tömegtájékoztatásban, a közösségi média felületein, egyéni blogokon, videókban vagy hivatkozások és forrásjegyzék nélküli nyomtatott publikációkban jelennek meg. Miután képviselőik nagy ívű koncepciókat vázolnak fel, és elbeszélésükben szabadon száguldoznak az évszázadok és országok között, az egyszerű halandó számára sokkal hitelesebbnek tűnnek, mint a részleteken rágódó, a ténybeli hibákon fennakadó, kukacoskodó történészek. Van egy másik, újabb irányzat, ami a leegyszerűsítő liberalizmusellenes retorika alapján jelenkori politikai-ideológiai kategóriák visszavetítésével próbálja meg átértelmezni 1848-1849 történetét; azaz, a kortárs progresszív liberalizmussal folyó vitában a következetesség elve alapján elveti a klasszikus liberalizmusnak a jelenkori konzervatív gondolkodást is meghatározó értékeit is. Azaz, a jelenlegi konzervatív értékrend alapján akarja rehabilitálni vagy felülértékelni az 1848-49-es konzervatívokat (akik egy része ugyan visszavonult 1848-ban, de nem jelentéktelen részük az ellenforradalom táborát erősítette, sőt egyenesen muszkavezető-MK 2023/10