Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 12. szám = Erdélyi magyar sporttörténet - fejezetek és kötődések - SIPOS-ONYESTYÁK NIKOLETTA • Erdélyi magyar sportolók az 1984-es olimpián
75 Az evezés sportág férfi szakága az olimpiák történetében 1900-ban debütált öt versenyszámmal, a nők 1976 óta vehetnek részt az olimpián evezésben. Magyarországon a sportág meghonosításában jelentős szerepet játszott gróf Széchenyi István, neki köszönhető, hogy 1886-ban megrendezték a népünnepélyének számító első hazai regattát. 1893-ban megalakult a Magyar Evezős Egyletek Országos Szövetsége, melynek igen nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország 1896-ban a millenniumi ünnepségek keretében megrendezte az első nemzetközi versenyt, amelyen még I. Ferenc József magyar király is részt vett.21 A magyar evezősök olimpiai debütálására 1908-ban, Londonban került sor, a horgosi születésű Levitzky Károly révén, aki az egypárevezős versenyen holtversenyben harmadik lett. A harmincas évek elején sorra aratták le a babérokat a magyar versenyzők az Európa-bajnokságokon, azonban az olimpiai dobogót 1948-ban Zsitnik Béla, Szendey Antal, Zámonyi Róbert kormányos kettesnek sikerült csak meghódítania és olimpiai bronzérmet nyerni. A magyar evezősport legelőkelőbb olimpiai helyezését 1968-ban érte el, ekkor a Melis György, Sarlós György, Csermely József, Melis Antal összetételű kormányos nélküli négyes az olimpiai döntőben a világverő NDK egységétől alig lemaradva a második helyen futott be. Románia 1972-ben szerezte meg első olimpiai (bronz)érmét evezős sportágban azzal a kormányos kettessel, melynek tagja volt a temesvári születésű Lavrenszki László.22 A női evezés olimpiai debütálásakor 1976-ban, az első román női négypárevezős olimpiai csapat bronzérmet nyert, ennek tagja volt az aradi születésű Lázár Erzsébet. Az 1970-es évektől kezdve a román evezőssport a világ élvonalába tartozik, 2020-ig Románia evezésben összesen 37 olimpiai érmet, ebből 19 aranyat nyert, a nemzetek nem hivatalos ranglistáján a sportágban az ötödik helyen áll. 1984-ben az olimpia evezős pályáját a Lake Casitason alakították ki, összesen 14 evezős versenyszámot rendeztek meg, melyen a román színekben versenyző csapat 8 érmet is szerzett, közülük 6 aranyat. A női szakág versenyein három egységben is szerepeltek magyar származású sportolónők, a kormányos nélküli négyesben a Lujzikalagorban született, csángó magyar származású Horvát Ilona, illetve a kormányos négyes és nyolcas egységben az újvári születésű Józsa Ibolya volt a kormányos, arany-, illetve ezüstérmet nyerve. Románia legsikeresebb olimpiai sportága a torna, melyben eddig összesen 72 olimpiai érmet köztük 25 aranyérmet sikerült gyűjteniük annak ellenére, hogy csak 1936-ban a berlini olimpián debütáltak a román tornászok. Az első érmet 1956-ban szerezték, onnantól kezdve azonban kiemelkedően sikeresen szerepeltek az olimpiai versenyeken.23 A hidegháború idején a Románia szuperhatalomnak számított a női szertorna világában, így a sportág a nemzetközi politikai stratégia eszközévé is vált.24 Ez a kiemelt szerep az onești-i szertorna központot életre hívó Károlyi Béla 1972 és 1981 közötti válogatott edzősége idején alakult ki. Mivel Károlyi Béla a román politikai rendőrség, a Securitatea folyamatos ellenőrzése alatt állt, így központi elvárás volt vele szemben a hatékony taktika alkalmazása és a siker, a győzelem elérése, akár a Román Tornaszövetség ellenére is. Amikor Károlyi Béla edzői tevékenységének néhány eleme a kormányzati stratégiával szembe került, a sikeredző kénytelen volt elhagyni az országot, és szaktudását, taktikai, technikai elképzeléseit a Vasfüggöny másik odalán, az Egyesült Államokban kamatoztatni.25 így vált torna nagyhatalommá az USA női tornacsapata is. XK 2023/12