Korunk 2023 (III. folyam 34.)
2023 / 12. szám = Erdélyi magyar sporttörténet - fejezetek és kötődések - SIPOS-ONYESTYÁK NIKOLETTA • Erdélyi magyar sportolók az 1984-es olimpián
2023/12 A román sportolókat kivételes ünneplés fogadta Los Angelesben, ugyanakkor a tornacsarnokban a Szovjetunió távollétében az Egyesült Államok legnagyobb riválisa Románia lett. Az amerikai csapat kulcsfigurája az 1981-ben Romániából disszidált magyar edző, Károlyi Béla irányítása alatt készülő Mary Lou Retton volt, aki a zágoni születésű, román színekben versenyző Szabó Katalinnal, Károlyi Béla korábbi tanítványával küzdött az olimpiai elsőségekért.26 Szabó Katalin 1983 és 1984 között 17 alkalommal kapott maximális, 10-es pontszámot a tökéletesen végrehajtott gyakorlataira, ellenfele is híres volt a versenygyakorlatok hibátlan végrehajtásáról. 1984-ben a Los Angeles-i olimpián Szabó Katalin nyert ugrásban, gerendán, talajon és csapatban is, az egyéni összetettben azonban az amerikai rivális századpontokkal megelőzte, így ő lett az első olyan nem kelet-európai tornásznő, aki az egyéni összetett versenyben olimpiai aranyérmet tudott szerezni.27 Tornászként egy olimpián négy aranyat nyerni csak három másik versenyzőnek sikerült eddig, ennek a különleges klubnak a tagja Szabó Katalin mellett Keleti Ágnes is. Szabó Katalin, aki a tornasportban elért kiemelkedő teljesítményével 2000-ben bekerült a Nemzetközi Tornaszövetség halhatatlan bajnokai közé (Hall of Fames), Magyarországon a Nemzeti Érdemrend parancsnoki fokozatával tüntették ki, míg Romániában 2008-ban megkapta a román sport legmagasabb kitüntetését, a Sport Érdemrend I. fokozatát, továbbá a Román Nemzeti Sporthivatal Legendás Bajnokok díját. A Los Angeles-i olimpia súlyemelőversenyében összesen 10 kategóriában osztottak ki érmeket, Románia a hagyományos súlyemelő sikernemzetek, a Szovjetunió és Bulgária távollétében először került az érmes nemzetek közé a sportágban, összesen 2 aranyérmet, 5 ezüstérmet és 1 bronzérmet szerezve. Súlyemelés szempontjából ez volt Románia legsikeresebb olimpiája, ezt követően csupán 3 alkalommal került a dobogóra román versenyző. Ezüstérmet szerzett ólomsúlyban a kiváló kolozsvári magyar sportoló Tasnádi István is, aki 1976 és 1984 között volt a román válogatott tagja, minden évben bajnok lett a román bajnokságban, és ötven országos rekordot döntött meg karrierje során. Visszavonulása után edzői szakképesítést szerzett, és a Clujana odaadóan önzetlen súlyemelő edzője volt az egyesület 2001-es felszámolásáig. Romániában a vívósport számos magyar származású kiváló sportolóval, mesteredzővel büszkélkedhet. A vívás hagyományos központja ugyan Kolozsvár volt, azonban Csipler Sándor 1930-as években kiépítette a szatmárnémeti vívóiskolát, melyben sok magyar és román fiatalnak sikerült eljutni a legrangosabb nemzetközi sikerekig. Az 1984-es olimpia női versenyében szerepelt román tőrcsapat ezüstéremig jutott, a csapatnak akkor három szatmári származású tagja is volt, Zsák Magdolna, Orosz Rozália és Weber-Koszta Mónika. A sportolónők az olimpián találkoztak egy régi ismerősükkel, az akkor már nyugatnémet színekben versenyző, de szintén szatmári származású Funkenhauser Zitával, aki a nő- Szabó Katalin 76