Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 12. szám = Erdélyi magyar sporttörténet - fejezetek és kötődések - BOROS MIKLÓS • Eltérő utakon egyazon cél felé, avagy így törte meg Erdély a bukaresti futballhegemóniát

BOROS MIKLÓS ELTÉRŐ UTAKON EGYAZON DÉL FELÉ - avagy így törte meg Erdély a bukaresti fu­tballhegemóniát ■ Két csapat, amely feltette Erdélyt a futballtér­­képre. Az egyik elhozta a vegytiszta, profitori­entált kapitalizmust a román labdarúgásba, a másik közösségteremtéssel visszahozta a nem­zeti kisebbségeket az élvonalba. Két teljesen kü­lönböző klubmodell, nagyon eltérő módszerek és hatások, de nagyon is hasonló fogadtatás a centralizált nemzetállam részéről. De a 21. szá­zadi román labdarúgásba valóban új dolgokat csak a Kolozsvári CFR és a Sepsi OSK hozott. Erdélynek sokáig csak a morzsák jutottak . Bár a román futballbajnokság és válogatott igazi gyökerei az első világháború után, az Oszt­rák-Magyar Monarchiától megszerzett területe­ken találhatók, ez közel 80 éven szinte kizáró­lag a Bánságot és a Partiumot jelentette. Temes­vár (10 bajnoki cím a két világháború között), Arad (6 bajnoki cím a negyvenes évek végétől 1970-ig) és Nagyvárad (az 1944-es magyar baj­noki cím után 1949-ben is aranyérmes lett) hoz­ta magával azt a futballtudást, amelyre a román futball, elsősorban az első három világbajnoksá­gon egyaránt induló válogatott épült, közben pedig még Resicabányának is jutott egy arany­érem 1931-ben. A történelmi Erdély ehhez képest szinte semmit nem nyert 2008 előtt. Egyetlen bajnoki arany (Brassói Colțea, 1928) és négy kupagyőze­lem (Tordai Arieșul - 1961, Kolozsvári 0 -A román játékosok és edzők is kimennek a meccs végén meg­hallgatni a székely himnuszt a végig magyarul szurkoló né­zőiktől, a városvezetés meccsnapokon az ese­ményhez igazítja a sta­dionhoz vezető utak forgalmát és a buszjá­ratok sűrűségét. 2023/12

Next