Korunk 2023 (III. folyam 34.)

2023 / 3. szám = Határ/helyzet/jelenség - KÖZELKÉP T. SZABÓ LEVENTE • A kis folyóirat mint az irodalmi modernizmus lehetséges határa. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok és a globális modernizmus kezdetei

113 val szemben. Nem véletlen, hogy a lap nyomdászai rendszeresen panaszkodnak a lapra, a lap szerkesztői pedig a nyomdászokra; a lapban használt sok nyelv, a tu­datosan vállalt kísérletező formátum nagy terhet rakott a nyomda vállaira, s az egyre szabványosítottabb és gyorsaságra, hatékonyságra törekvő nyomdai eljárá­sok felől nézve bosszantóan lassú, igényes, állandó értelmezést igénylő volt. Ez a fajta tudatosan vállalt lassúság, elidőzés, szemlélődés, szabálytalan időkezelés visszaköszönt a lap megjelenésének menedzselésében. Noha általában tartotta a kétheti megjelenés ritmusát, de néha, egy-egy nehezebben szerkeszthető lapszám­nál, különleges, általuk sem ismert nyelvű cikkeket tartalmazó anyagnál a szer­kesztők szabadon mozdították el a megjelenés időpontját, vagy néha az egyetemi szabadidő logikájához igazodtak. A lap utolsó négy évében pedig már szinte csak összevont és ritkásabban megjelenő lapszámokat találunk. Mindez nem a profizmus hiánya volt, hanem a tömegsajtó és a kapitalista logikájú sajtótermelés elleni lázadás, a lassú, elidőző, nem bejáratott szabályok („újságírói receptek”) szerint történő lapszerkesztés, írás és tudományszemlélet számukra egyszerre sajtos, de ugyanakkor esztétikai és politikai kategória lett. Rá­adásul Meltzl és Brassai tanítványai is használták ezeket az Összehasonlító Iroda­­lomtörténelmi Lapok által bejáratott megoldásokat és formátumokat. Például Farnos Dezső, aki a Petőfi Sándorral kapcsolatos nemzetközi híreket gyűjtötte és szerkesztette a folyóirat utolsó időszakában, a lap megszűnése után (!) két évvel, 1889-ben a Fontes sorozatban jelentette meg Petőfivel kapcsolatos filológiai érte­kezését, s itt jelentette be az egykori komparatisztikai lap rovatának önállósulását Petőfiana címen.­ Az új lap - a szintén Meltzlhez közel álló kollégák és tanítvá­nyok által szerkesztett, nem sokkal korábban indult Petőfi Múzeumot követően­­ a második modern magyar kritikai filológiai lapként indult, és a modern globális kritikai kiadások szemléletének érvényesítését szorgalmazta, úttörő jellege épp lapelődjének, a Farnos mentora által szerkesztett Meltzl-féle komparatisztikai lap­nak a jellegéből és gyakorlatából származtatható. Az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapok tehát nem csupán felületesen és esetlegesen, egyes jellemzők erejéig, hanem strukturálisan, mélyrehatóan is mu­tatja a kis folyóirat jegyeit. A kis folyóirat itt egyenesen a tudomány- és irodalom­szemlélet lényegéből és felforgató erejéből következik, illetve az utóbbiak a folyó­irat jegyeinek a folyományai is. Milyen tehát az a tudomány- és irodalomszemlé­let, amely egy ilyen korai radikális kis folyóirat kereteiből következik? Kis folyóirat radikális irodalom- és tudományszemlélet ■ 1879 márciusában Hugo von Meltzl Das Phonogramm in seiner Beudeutung fiír die vergleichende Literaturkunde und Sprachvorschung címmel jelentetett meg ér­dekfeszítő és különleges esszét a folyóiratban.­ A nem sokkal korábban feltalált és a párizsi világkiállításon bemutatott fonográfot máris lelkesen az összehasonlító iro­dalomtudomány szolgálatába kívánta állítani. „Képes megragadni a szellem embe­rének lényegét, a gondolatok hallható kifejezését, a rögzítés, felidézés és azonnali kommunikáció legjobb lehetősége időben és térben” - lelkendezett Meltzl. Majd így folytatta: „Most az egyén hangszíne, hangjának vonzereje, ami a személyiség valódi varázserejének egy részét adja, örökre megmarad a födém”. S noha a későbbiekben, épp Goethére utalva visszavesz ebből az optimizmusból és elismeri, hogy a megőr­zés egyetlen új technikai vívmánya sem helyettesítheti a hús-vér embert, töretlenül lázba hozza Edison találmánya. De a lelkesedése nem öncélú, nem önmagában az újdonság hozza lázba, hanem az, hogy az új találmány az írott kultúra híján levő kö­zösségek szóbeli kultúráját képes lesz megörökíteni a világirodalom, az összehason­lító irodalomtudomány és az összehasonlító nyelvészet számára. Egy olyan korszakban, amikor az irodalom globális helyzetét és a nemzeti iro­dalmakat a geopolitika mintájára képzelik el, s ebben a keretben „nagy” és „kis”­ közelkép

Next