Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-09-16 / 67. szám
eltért, mert a felelős és független ministérium iránti kívánatot, a kereskedelem , a közmunkák a had- és pénzügy tárczáira is kiterjesztette , anélkül, hogy a monarchia többi tartományaival a viszonyt tekintetbe venné, noha e tartományoknak is a bizottmány felérkezése előtti nap , t. i. mart. 15-én constitutio adatott. A magyar kir. és rr. bizottmánynak tanácskozásai előbb csak azt eszközlék, hogy gr. Batthyány Lajos ministerium-alakításra meghivatott, ki 1848-iki mart. 17-ikén minden magyar törvényhatóságokhoz intézett körlevele által megkezdő ugyan hivatalos működését, de magát a ministeriumot 1848-iki apr. 7-ike előtt, midőn az egyes ministerek lefelsőbb kinevezése bekövetkezett, elhatározólag nem létesítette. A bécsi felelős ministeri tanács már előbb, t. i. az 1848-iki mart. 17-ikei legfelsőbb elhatározás alkalmával volt elrendelve , s az 1848-iki márt. 20-ikai legfelsőbb elhatárzás által az egyes szakok, u. m. a kül-, bel-, had- és pénzügy számára ki voltak a felelős ministerek nevezve. A bécsben levő ezen ministerium azonban csak akkor gyakoroltathatott volna befolyást azon állásra, mellybe Magyarországnak koronatanácsosai azt a nem-magyar országokhozi viszonyában hozni akarták, ha a külön magyar felelős ministerium alakításánál kellőleg tekintetbe vétettek volna azon viszonyok , mellyek a monarchia alkatrészeinek egységét képesek biztositni. Az István nádor főherczeghez 1848—ki ápril 7-ikén intézett legfelsőbb kéziratban érvényesíttetett ugyanazon szükség és státusjogi kötelezettség, melly szerint a magyar pénzügy elkülönzése a közös státusadósság felosztására leendő méltányos tekintet nélkül meg nem történhetik. De már ugyanaz nap, mint ezt az uralkodó párt minden törekvése által már előkészítő, egy külön magyar had- és pénzügyminister képeztetett, és nehogy a pragmatica sanctio megsértessék, ez intézkedés visszavételén, vagy e két magyar ministérium korlátozottabb hatáskörének megalapításán kivül más menekülés nem lehetett. Az ugyane nap, 1848-ki ápr. 7-kén bekövetkezett helybenhagyása a magyar kir. és rr. javaslatának a legfelsőbb udvar, diplomatia és a magyar hadseregekhez megkívántatb különféle testületek fedezése és föntartása iránt az összes pénzügyekbe leendő beszámítás mellett, még hagyott hátra reményt, hogy a magyar pénzügykezelés és a Bécsben levő középponti pénzügy közti bekövetkezendő kiegyenlítés mind azt el fogja hárítani, mi a birodalomhoz tartozó magyar és nem magyar országok összeköttetésére hathatna. Az 1848-ki ápr. 10-én a nádor főherczeghez intézett kéziratban kimondatott egyszersmind, hogy a katonai határőrvidéknek az országgyűlési követküldésbeni részvéte által a határőrvidék belső katonai alkotmánya meg nem zavartatik, hanem annak föntartása valamint az összes birodalomnak, úgy Magyarországnak biztosítása végett elkerülhetetlenül megkivántatik, s mindaddig változatlan marad, mig ez iránt a törvényhozás ő felsége hozzájárulásával máskép nem rendelkezik. (Folyt. köv.) ORSZÁGGYŰLÉS. Előleges közlés a képviselők házából sept. 15. Kossuth az urbériséget vesztett földbirtokosok kármentesítésére tett indítványt s adott be törvényjavaslatot, melly mihelyt kinyomalik, tárgyalás alá jő. Ezen javaslat szerint a földbirtokosok adósságait a státus a kármentesítési öszveg erejéig átveszi, s hogy 5°0-et consolidált státuskötelezvénynyel vagy 5%-os ideiglenes státuskötelezvénynyel fizettessenek-e, azt az illetők tetszésére bízza, az első szerint bizonyos mennyiség fizettetik és törlesztetik évenként, a második szerint csak a kamat fizettetik, és ha a status olly állapotban lesz, a tőkét egyszerre egészen fizeti. A kamarai jószágokon kívül a status alapítványi jószágok is alapul fognak szolgálni. A kisebb földbirtokosok, kik csak egy pár telket vesztettek, de ezáltal csaknem mindenöket elvesztették, bankjegyekben előlegesen 5000 ftot kapnak stb. Indítványt ten továbbá Kossuth, miszerint a képviselők háza küldjön egy küldöttséget Bécsbe egyenesen az austriai országgyűléshez. Tegnap, úgymond , egy csapat érkezett Bécsből részt venni Magyarország harczaiban, mert tudja az austriai nemzet, hogy a magyar szabadság megdöntése, halálharangja lenne az austriai nemzet szabadságának is. Azért tehát, mivel a camarilla közös ellenségünk, hogy egyik nemzet szólhasson a másikhoz, nem az udvarhoz, hol ármány űzi játékát a nemzetek szabadsága felett, hanem egyenesen az országgyűléshez indítványozá küldeni az említett küldöttséget. A küldöttség 12 tagból állandó Batthyány Lajos jelenté, hogy még válasz nem érkezett Bécsből; a fővárost erősítték; a Hunyady-csapatot, egy osztály lovasságot 32 ágyúval a verbászi táborba küldte, és parancsot adott, hogy mihelyt megérkeznek , azonnal foglalják el Sz. Tamást, s ha ez megtörténik, Jellachich háza megéli hatalmas diversiót tehetni. Teleki Ádám tábornoknak, ki a nélkül, hogy egy lövés történt volna, Keszthelyig visszavonult, parancsot adott, hogy egy talpalatnyi földet se engedjen át ellenállás nélkül, s ha tenni nem akarja, adja át a parancsnokságot az utána rangban első tisztnek stb. Vezérünk nincs, de hogy legyen, már megtette a lépéseket; a budai várban magyar tüzérek vannak; Komáromban a Turszky-ezred váltotta fel az olaszokat. — Bogdanovics interpellálta a ministerelnököt: tett-e az iránt intézkedést, hogy a temesvári idegen szellemű őrsereget magyar érzelmű őrsereg váltsa fel? Felelet: A külföldről útban levő magyar ezredek, ha megérkeznek, majd fölvállalja, de most nem teheti, mert ha nem engednének, nem tudná mivel kényszeríteni. — Kubinyi Ferencz pedig azt kérdé: van-e biztosítva a munkácsi vár ? Felelet: nincs. Végre az úrbéri törvényjavaslat nem lévén még kinyomva , a nélkül pedig tárgyalni nem lehetvén, a ház előlegesen határozatilag kimondja , hogy a bor - és szőlödézma kárpótlás mellett eltöröltetik, s e határzat az esti 8 órakor folytatandó ülésben hitelesíttetvén, országszerte kihirdettetik. Sept. 11. 49-ik ülés a képviselőknél. (Folyt.) Kossuth: Két indítványt vagyok bátor a háznak tenni. E napokban a Közlönyben egy rendeletet bocsátottam közre, melly rendelet által tudtul adom, hogy az 5 ftos bankjegyek a törvényhozó test határozata nyomán kibocsáttatnak. Kérem a házat, hozzon határozatot, melly ezen rendeletemet helyesli, helybenhagyja , s a törvényhozó test részéről is megerősíti. (Mindnyájan felállnak, elfogadjuk). Halljuk a végzést. Elnök. Az ország jelen körülményeiben az 5 forintos bankjegyeknek kibocsátását rögtön eszközlésbe veheti a pénzügyminiszer. Kossuth. 2or a katonaállításra nézve: kérem a házat, méltóztassék határozatot hozni, hogy addig is, míg az ő felsége eleibe terjesztett törvényeikk minden részleteiben sanctionáltatnék, a haza megmentésének kérdése időhalogatást nem szenvedhetvén, a ministérium hatalmaztassék meg arra, hogy ideiglenesen az ismeretes adatok szerint, minden törvényhatóságnak illetőségét vesse ki, minden törvényhatóságot hatalmazzon fel arra, hogy az viszont községenként is kivethetvén, ezen seregnek to-■■ borzás útjáni egybegyűjtése megengedtessék, és csak azon esetben, ha a ministérium által meghatározandó határnapra valamelly törvényhatóság, vagy annak valamelly egyes községe illetőségét toborzás útján ki nem állíthatná, csak azon esetben legyen kötelessége suppleálni azon cathegóriából, mellyel a törvény felállított , de mindig a gazdálkodás folytatására szükséges tekintettel, s azért nem úgy, hogy az egyetlen fiú is állítassék. (Mindnyájan felállnak, elfogadjuk.) Kérem a házat, határozza meg azt, hogy az ekként kiállítandó hadsereg csak azon hasison szerkeztessék össze, mellyen a már kiállított honvéd zászlóaljak vannak. (Mindnyájan felállnak, elfogadjuk). Kérem a házat, határozza meg azt, hogy akinek a most szolgálatban levő rendes sorkatonaságból, akár telt ki capitulatiója, akár nem, az ekként felállítandó honvédzászlóaljba állasa lépni tetszik, nem csak elfogadtatik , hanem veteránnak tekintetvén azon javadalomban részesíttetik, mellyben az újra capitulálók részesülnek. (Elfogadjuk). Kérem a házat, határozza meg azt, hogy valamint az eddigi honvédzászlóaljak, s az ezentúl illy módon felállítandó honvéd zászlóaljak is az ország rendes sorkatonaságának tekintetvén, mind azon javadalmakkal, mind azon ranggal, állással és tekintélylyel bírnak tisztjei és legénysége, mint akármelly sorezred volt eddig; úgy azon önkénytes csapatok is, mellyek akár önszántukból fognak felállani, akár pedig azok organisatiójára a ministerium egyetmást alkotni fog, annak tisztjei meg fognak tartatni, s háború után általtétetnek a rendes katonasághoz, s megtartják azon rangot, melylyel birnak a sorkatonaságnál levők. Jelentem egyszersmind a háznak, hogy valamint egy részről a feudális viszonyok megszüntetése által kárt szenvedett földesurak rögtönös indemnisatiójára nézve, úgy más részről az úrbériekkel nem egynemű de hasonló nyomasztó természetű és súlyos praestatióknak eltörlése iránt is holnap indítványt fogok tenni, ma csak azért nem, mert azt formulázni kell. (Hosszas éljenzés.) Ivánka. Kossuth indítványához következőket kívánja adatni : határozza el a ház, hogy minden külföldi ezrednél szolgáló magyarok, a ház határozata következtében, szólíttassanak fel, hogy szolgálatukat a hazának szenteljék (helyes); hogy a magyar testőrség tagjai, kik képzettségüknél fogva tiszti állomásra képesek, hivassanak fel, hogy illető helyüket elfoglalni siessenek; végül hogy a külföldön levő magyar ezredekhez a ministerium felhívást intézzen, mellynek folytán s az őfelsége által kiadott rendelet nyomán a hazába leendő visszajövetelre szólitassanak fel. Kossuth Lajos: Előterjesztéseimmel, mellyeket bátor voltam proponálni, koránsem akartam azt elérni, nem is óhajtanám, hogy más részről is az követtetnék , hogy igazán joggal lehessen szemünkre vetni, mit egyik tisztelt barátom ma délelőtt említett , hogy a ház még a maga tanácskozási formáit sem kívánván megtartani, valamit rögtönöz. Én tehát indítványaimra a háznak határozatát kikérvén, amint az meglesz, jelentem, hogy azokat be fogom adni írásban, és holnap a ház hitelesíteni fogja. Azokra nézve mit az előttem szólott képviselő úr mondott, hasonlót lehet tenni. A két elsőre nézve kijelentvén, hogy a külföldön lévő katonaságnak az országba leendő behozatalát ami illeti, e részben , a szükséges intézkedéseket már ő felsége rendelete nyomán is a ministérium megtenni a legszorosabb kötelességének ismeri. Azonban e részben most e peretben valamelly új határozatnak szükségét nem látom, kijelentvén, hogy ameddig a kormányzatban részt fogok venni, ha szükség lesz ilyen határozat hozatalára , azonnal fel fogom kérni iránta a házat. Mi a gárdát illeti, kijelentem, minthogy a gárda a maga instituciójánál fogva a mellett, hogy a fejedelem kiszerzésére használtatik, egyszersmind iskolája a tudományosan kimivelt katonatisztségnek, annak kell lenni dessinaliójánál fogva, nekünk pedig a jelen percekben igen nagy szükségünk van ollyan lelkes honfiakra , kik egyszersmind a katonai pályára tudományosan kiművelve legyenek, részemről is megvárom azon honfiaktól, hogy midőn a haza veszélyben van, tudományukat a hazának fogják felajánlani; de egyszersmind kijelentem, hogy kötelességemnek fogom ismerni, minden hiányzó helyről, melly ez által ő felsége körében támad, azonnal más ifjak odaküldésével gondoskodni. Ami pedig a külezredekben szolgáló hazafiaknak hazahívását illeti: erre nézve igen szívesen egyetértek indítványozó követ úrral, s kijelentem, hogy ameddig én a kormányban részt fogok venni, azokra, kik jelentkeznek, kellő megválasztással — mert nem minden ember, ki jelentkezik, egyszersmind alkalmas is — minden kitelhető figyelemmel lenni, s az ő szíves ajánlkozásukat felhasználni igen gyors teendőnek ismerem. A hazahívás iránti indítványát elfogadom, de nem kívánom olly értelemben vétetni, mintha abból az következnék, hogy minden olly tisztet, ki nem magyar, szolgálatából elbocsátani akarnék. Azon nemmagyar tiszt, ki a magyar hadseregnél szolgál, és híven szolgál, kétszeresen méltó a haza hálájára, mert őt a rokonszenv ösztönzi , de nem az önfentartás kötelessége, mellyel a magyarnak érezni kell. Tehát kétszeresen becsülöm annak hívségét, de ellenben kijelentem: egy perczig sem fogom tűrni, akármelly nemzetbeli vagy nyelvű tiszt legyen,hogy ő válogasson az engedelmesség azon körében, mellyet neki követni kell. Ha egy katonatiszt meg meri tagadni az engedelmességet, hogy ott hátráljon, hová őt az ország törvényes kormánya parancsolja, a felett haditanácsot fogok tartatni. Bátorkodom az érdemes követ urakat, kik Erdélynek viszonyaival közelebbről ismeretesek, szívesen felkérni, hogy a roppant mostani teendők közt, az ollyan dolgokra, mellyek várhatnak, vagy kormányilag is elintézhetők, az ollyanokra most az időt nem pazarolva, a legszükségesebb teendők iránt, mellyeket Erdélynek tenni kell, szíveskedjenek velünk nyomban közölni a maguk törvényjavaslatát, miszerint Erdély tekintetében is a törvényhozás megmutathassa, hogy midőn Erdély Magyarországgal egyesült, nyert jogban, szabadságban, jóllétben, terhei pedig keveslekedtek. Ezt kívánnám velök éreztetni, s felkérem a követ urakat, eddigi munkálataikat a ministeriumnak általadni szíveskedjenek. (Éljen !) Ezután Almásy Pál, mint a budai küldöttség elnöke, jelentést tesz. A ház határozata következtében,ő fenségével tudattuk a ház határozatát, mellyre ő fensége válaszolta, hogy igen sajnálja , miszerint a mai napon a ház elnökéhez intézett levele mint törvénytelen el nem fogadtatott, mert jól tudja , hogy határozatnak vagy törvénynek hozatalához ministeri ellenjegyzés szükséges, s arra szükségesnek is tartotta volna az ellenjegyzést megszerezni, de ezen levelet sem határozatnak, sem törvénynek nem tekintvén, hozzá miniszeri ellenjegyzést szükségesnek nem tartott. A 2-ikra nézve sajnálja, hogy az ő mellőzésével méltóztatták Kossuth és Szemere urakat a kormány folytatásával megbízni, mert ő azt hiszi, hogy 1848-ban megmutatta, mit tud, és mit tett ezen hazáért. S annál fogva ezen mellőzést bizalmatlanságnak nézi. Mondta, hogy azon esetben, ha a ház a bizodalmát elvonná tőle, arra is kész lenne, hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Kijelentette, hogy míg törvényesen jár el a ház, addig ő reá mindig számolhat, azontúl egy perczig sem. Ezután a képviselőház Kossuthot éljenezve eloszolni kezdett. Almásy. (Ismét szószékre lép.) Úgy látom, nem méltóztattak megérteni. Ő herczegsége azt mondta, hogyha elvonná tőle a ház bizodalmát, akkor arra is kész volna, hogy szeretett és imádott hazáját elhagyja. Nem ezen esetre vonatkozólag, hanem általánosságban véve a bizodalmatlanságot. (Éljen Kossuth.) Elnök: Holnap 11 órakor folytatjuk az ülést. Az ülés esti 9/1 órakor eloszlott. Sept. 12. 50-ik ülés a képviselőknél. Kezdete 1. 11 órakor. Kossuth a terembe lépvén harsány éljennel üdvözöltetik. A jegyzőkönyv olvastatik. Az elnök jelenti, hogy a nádor kijelentette, miszerint legkevésbbé sem volt szándékában, hogy törvényt sértsen, hanem csak a felsőházat és képviselőházat hívta fel, hogy addig őt tanácsaikkal gyámolítsák, míg az új ministérium megalakul. A jegyzőkönyv tehát ezen kijelentés szerint lenne módosítandó. Paóczy szerint a kibocsátandó manifestumot minden nyelvre le kell fordítani. Nyáry indítványozza, hogy a nádor levelére adandó válaszban a ház azon kívánsága kijelentessék, miszerint ő fensége ezután is szokott erélyességével járjon el. Ezt a ministerium fogja közleni ö fenségével. Ezután olvasá Kossuth a tőle formulázott határozatokat, mellyek köv. hangzanak: I. A pénzügyre nézve. Addig is, míg az ország szükségeinek fedezése végetti hitelnyitás iránt alkotott törvénycikk ő felsége által szentesíttetnék, a pénzügyministernek a Közlöny 90. számában közrebocsátot azon rendelete, miszerint az 5 ftos pénzjegyeknek kibocsátását elhatározd, ezennel helyeseltetik, s a nemzet képviselői ezen pénzjegyek teljes név szerinti értékét a törvényjavaslat értelmében az ország minden közjövedelmeivel biztosítván, azoknak minden közpénztárakban ezüst pénz gyanánt elfogadását elrendelik. II. Az ország védelme iránt. Addig is, míg a katonaállítás iránti törvénycikk ö felsége által szentesíttetnék, a nemzet képviselői az országot védelmi eszközök nélkül nem hagyhatván , következőket határoznak: 1. A ministérium megbizatik, hogy azon seregmennyiséget, melly az őfelségéhez felterjesztett törvényjavaslatban nyomban kiállíttatni rendeltetik, toborzás útján állítsa ki. 2. Ennek sikeresb eszközlése végett, a ministerium fölhatalmaztatik, ezen seregmennyiséget a törvényhatóságok között felosztani, s a törvényhatóságoknak kötelességök leeni, a reájok eső illetőséget viszont községenként olly módon kiszabni, hogy minden község a maga illetőségét a ministérium által megszabandó határnapig toborzás útján akként tartozzék kiállítani, hogy ha a kiszabandó határnapig illetőségét ki nem állítaná, a törvényhatóság a fenmaradandó hiányt az illető községnek azon ifjai közöl, kik az őfelségéhez felterjesztett törvényjavaslat 11-ik, 16-ik és 18-ik szakaszában kijelöltetnek, sorshúzás útján legyen köteles azonnal kipótolni. 3. A sorshúzásnál az említett 11-ik §-ban foglalt kivételeken kívül, még a család fentartására mulhatlanul szükséges egyetlen fiúra, vagy vőre is tekintet legyen , s ha a sors illyet, vagy pedig egy család tagjai közöl többeket érne, ezeknek a helyettesítés megengedtessék. 4. Az ekként kiállítandó sereg egyenesen s kirekesztőleg csak a már felállíttatni kezdett honvédzászlóaljak szaporítására fordítandó, s új honvédzászlóaljakká alakítandó, mellyeknél az ügyvezetési s vezényleti nyelv, zászló, ruha és jel azonnal magyar leend. 5. A rendes hadseregben szolgáló tiszteknek s katonaságnak ezen honvédzászlóaljakba átlépése megengedtetik, s ha Polly közkatonák s altisztek lépnek át, kik már szolgálati idejöket kitöltötték , eddigi zsoldjuknál js-val nagyobb díjt hozandnak. 6. Az ekkép kiállítandó honvédsereg az ország békéjének tökéletes helyreállításáig szolgáland, s ha ezen idő nem tenne annyit, mint amennyi rendes katonáskodási idő gyanánt törvény által meg fog állapíttatni, a kitöltött honvédi szolgálat mindenkinek be fog számíttatni. 7. Akik a már felállított, vagy még felállítandó önkénytes csapatokban tesznek szolgálatot, ezeknek szolgálati ideje hasonlóképen beszámoltatik, s az önkényteseknék, valamint a honvédzászlóaljaknál a tisztek mindenesetre legalább is rangjuknak megtartása mellett, ha kivánandják, a rendszeresen felállítandó magyar katonasághoz át fognak tétetni. 8. Úgy az önkénytesekre, mint a toborzás útján egybeállítandó s illetőleg kipótolandó honvédzászlóaljakba beállásnál a nemzet képviselői által föltételül biztosíttatik, hogy a vezetési testi büntetésnek helye nem leszen. 9. Akik magukat a haza védelmében kitüntetendik, azokra , ha birtoktalanok, a kincstári javak telepítésénél különös tekintet leend. 10. Ezen határozatok rögtönös végrehajtása a ministeriumnak kötelességévé tétetik, s a képviselő test megvárja a nemzettől, hogy a haza vészes perczeiben lelkesülten sietend a királyt és hazát megmenteni, s megvárja a törvényhozás mindazon tagjaitól, kik vidékeiken e határozatok lelkes végrehajtására sükerrel közremunkálhatni vélnek, hogy ezen közremunkálási készségüket a ministériumnak haladéktalanul bejelentvén, a hazát megmenteni fáradhatlan buzgalommal törekedjenek, mert a képviselőház úgy magára, mint az összes nemzetre nézve jelszavál tűzi ki, hogy az nem érdemli a magyar hazafi nevet, aki mindent meg nem tesz, amit tehet, a király és haza megmentésére. Kubinyi Ferencz indítványozza, hogy jelen rendkívüli körülmények közt, a követek is gyakorolják magukat és külön csapatot képezzenek. (Tovább). Az elnök jelenti, hogy a többi kérvények közt Josipovich, Draskovich és Jellachich Béla a ház erőszakoskodásinak határt kívánnának vettetni. Kossuth Lajos: Ha a tisztelt ház méltóztatik ebben megegyezni , óhajtanám, hogy a mai estvéli ülésben a hűbéri viszonyok iránt tehessem meg azon előterjesztést, mellyet tegnap megígértem, de mellyet azóta nem volt időm formulázni. Ha formulázhatom egyszersmind a kármentesítési törvényt is, azt is rögtön még ma be fogom adni, ha pedig ma nem tehetném, engedelmet kérek, hogy azt holnap beadhassam. Erdélyre nézve amelly törvényes intézkedéseket kitételesen szükségeseknek tartok,azokat különösen Pálfi képviselő úrnak szíves közremunkálásával bevégeztük, s az elnökségnek be is adtuk. Ha méltóztatnak azoknak kinyomatását megrendelni, az hasonlókép holnap tanácskozás tárgya lehetne. Nem gondolnám , hogy ilyen dolgokat, mellyek részletességekbe nem mennek, bizottmány útján kellene tárgyalni. A ház választhat a módok közt, a szabályok értelmében is. De én ezen kívül azt, hogy a ház a horvátok irányában mit tenni akar, azt haladék nélkül tegye meg, és mondja ki, azt hasonlókép a teendők legsürgetőbbjei közé számítom, s engem e tekintetben semmi ellenséges lépés, amit én nem a horvátoknak, hanem a bécsi camantiának tulajdonítok, vélekedésemben nem fog megingatni; de óhajtanám, hogy a ház akkor határozna ezen dolgok felett, mikor még a méltó bosszankodás nem hágott fel a nemzet képviselőinek kebelében azon fokra, mellyre fel kell hágni, ha hírét vennénk, hogy sikerült a bécsi ármánynak a horvát sereget Magyarországba bevi- 304