Kossuth Hirlapja, 1848 (1-157. szám)
1848-07-01 / 1. szám
Névváltoztatás. H . Hertze János hites ügyvéd és bölcseik, tanárnak megengedtetett eddigi nevét „Keményre“ által változtatnia. MAGYAR MIHÁL könyvárusnál Pesten, a ferencziek’ terén 410 sz. a. (egyetem és katapultta’ sarkán) kapható. TÖRTÉNETI NÉVTÁR A hazánkban szerepelt nevezetes férfiak és hölgyek élet- s jellemrajzai, vezéreszmék, emlékszavak, népregék s korképekkel földerítve Vasvári Páltól. I. füzet, Csák Máté’ arczképével, csinos borítékba fűzve 40 kr. KT Ez első füzet* átvételével az utolsóéra is előre leteendő. A második füzet is kész már s e napokban fog kiadatni. RDETESEK. FORRADALMI SZIKRÁK Irta JENŐFI. Ára ( kr. 1) iparműtári jelentés. Tudósítjuk a nagy érdemű közönséget és különösen a jelen országgyűlésre összegyűlt vidéki pártolóinkat, hogy raktárunkban párizsi divat szerint készített női ruhakelmékkel; csinos férfi ruhaczikkekkel; finom gyulcscsal; bútor szövettel; szép porcellán edényekkel egész serviccekben, és most legújabban itt helyben alakított gyárból igen pompás papírszőnyegekkel és talaj viaszos vászonynyal (Wachs-Leinwand Teppiche) s több nemű kézművekkel a legillendőbb áron szolgálhatunk. Hazafiságos pártolásra ajánljuk raktárunkat bálvány-utczában Blühdorn házban Iparműtárban. 1) STETTNER GYÖRGY2) váltófeltörvényszéki közbiró értesítvén barátait és ismerőseit, miszerint családi nevét, legfensőbb engedetem mellett, Zádorra változtatta: kéri őket, hogy ezentúl e néven szíveskedjenek őt megkeresni. EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében Pesten, s általa minden hiteles könyvárusnál kapható , igen korszerű illy czimű munka. A magyar korona országainak státusjogi és monarchiai állása a Pragmatica Sanctio szerint. Irta SZABÓ BÉLA 1848. Ára 1 frt. pengőben. Ezen korszerű munkában a pragmatica sanctionak valódi értelme és diplomatikai adatok után tárgyaltatik Magyarországnak viszonya, az örökös osztrák-német, olasz és lengyel tartományokhoz. Fölvilágosíttatik a magyar monarchiai státuselvnek különbsége azon monarchiai státuselvtől, melly az osztrák-német, olasz s lengyel tartományokon nyugszik. E munka a nemzetgyűlésre érkezett képviselőknek biztos tájékozásul szolgálhat annak kellő megismerésére, hogy mi, s miilyen az, az ausztriai monarchia ? 1) 4) Nyomtatja: Kozma Vazul. nyossá vált Austria magát Németoszággal és Európával ellentétbe hozni, s holmi ábrándos eszmék dühöngő apostolainak karjaiba vetni akarhatná. . Mondom tehát, méltányos'* tapasztaljuk, hogy megyénk’g. n. c. lakosai sem az illír ábrándost nem osztják, sem holmi torz-koriolán szereplők által magoké tévútra vezettetni nem engedik; figyelemre sem méltatván épít minden fontosság nélküli emberkének kávéházi ellenkező nyilatkozatát. Az itteni hangulat nyomán indulva azt kell hinnem, hogy józanabb gondolkozásu g. n. e. vallásu hon- fiaink másutt sem igen osztják azon dühös elszakadási vágyakat, mellyeket nevekben, honba vétetésök’ történetét ignoráló illír izgatóik rebesgetek. Különben nem foghatnám meg, miként talált köztök olly utalásos viszhangra bizonyos Grocsánszky János Arad megyei táblabirt s g. n. e. iskolai alapítványokra ügyelő választmányi tollnokának, Rajacsics karlovicziérsekhez a g. n. egyesültek nevében múlt 1847ben intézett magyar költeményem. Ezen különben költési, nyelvi, technikai tekintetben rész költeményből az akkori jó, és most pártütő érzelem kitüntetésére közöljük küv. sorokat: Őseink* szép ösvényét, mondd mi is áldva követjük, Jó akarat bennünk erre vagyon, leszen is. Mint a Csernovits a Babits és a Zrínyi valának A magyar alkotmány’ őrei, hívei is,-----Úgy a végvidék ma is e hívekre bízatván, Védeni fogja honunk még ma is a mi karunk. Mondd’ fiaink magyarunk szavát már érteni készek, S érdekeik egyek a magyar érdekével, Szinte mienk is e hon, s java fekszik szinte szivünkön, Készek vérünk’ is ontani érte ha kell. Némelly túlzóknak sújt hát szűkkeblű gyanúja Minket méltatlan, mint haza’ ha fiait. Honfi Vörösmartynk’ szava is tetsző füleinknél, Szivünk kincse, mikint Bajza magyarfi dala, Hunnia’ keblén túl, valljuk, számunkra ma hely nincs, Sorsunk s a magyaré mert karölelve halad. Kérj hát érettünk, szép tiszted megfelel ennek, S megnyered, a mit kérsz, kérni szabad s adatik. Egy szívvel mondjuk: szent a törvény s az igazság. Szerb, görög és oláh Hunnia hó fiai! Mi őszintén hisszük, hogy g. n. e. honfiainkat most is ezen érzelmek lelkesítik, mellyeket akkor vallottak be, mikor a bukott kormányrendszer az 1844i hongyülés’ világos sürgetését mellőzve, igazságos kérelmeik teljesülését akadályozd. Nem hihetjük, hogy ezen bukott kormánynak földönfutó ügynökei épen most ingathatnák meg a fentebbi sorokban kifejezett honfiúi ragaszkodást a közhazához, midőn az megadta nekik azt is, mit kérni eszökbe sem juta. S bár a hazánk déli részeiben fölmerült események után, méltán származhatnék most már nem csak a túlzók’keblében gyanú’, mi mégis a megyénkben nyilvánult szellemet vevén zsinórmértékül, nyiltan kijelentjük, hogy a g. n. e. honfiaink’ nevében terjesztett honárulási merényeket koránsem’ tartjuk öszszes akaratuk kifolyásának, hanem csak egy a reactio’ emberei lépére akadt zajoskodó töredék’ vakmerő kísérletének. Legyenek meggyőződve, hogy valameddig Hunnia’ hű fiai maradandnak, annak kebelén mindig egyenlőn szerető hazát, s Hunnia népében mindig testvéreket ölelendnek. A hon’ védelmérel felhívás, megyénk’ értelmesbjeinél s vágyógyonosbjainál elég viszhangra talált; bár több megyék nagyon hátrahagytak bennünket, az áldozatra készségben.Nem hiányzott egykét saját fészkét mocskoló büdös banka sem, ki nem szégyenlte mondani : „llcUlÜ VCÜjG tfts SCgllSC must a lianát u paraoctlionon iljünk mindent (?) elvettek.“ A veszély hírének pillanatában föllelkesült vagyonos ifjú nemzedék seregestül iratá be magát az önkénytesek sorába. Azonban egy pár nap múlva a lelkesülés’ meghűltével eltűnt az aláírási iv. Részemről azt vártam , hogy egy saját költségen katonáskodó aradmegyei századot alakítanak s a ministerium’ rendelkezése alá helyhezik, melly példát más megyékben is bizonyosan fogták volna követni a vagyonos ifjak. A megyei élet most a bizottmányban nyilatkozik. Vizsgáljuk hitt megyei bizottmányunkat. Népünk, bizodalmatlanságánál fogva, a törvény kihirdetési közgyűlésre (a kebeléből származott értelmiség( majd csaknem teljes kizártával) olly embereket küldött képviselőkül, kik még a tanácskozási nyelvet sem értik. Ennek következése az jön, hogy a nép önmagát fosztá meg a befolyástól. Felolvastatott t. i. előtte az előre elkészített bizottmányi névjegyzék, s természetesen megmaradt. Hogy az éretlenség befolyás nélkül maradt, nincs mit fájlalni. De a bizottmány szerkezetének ollyannak kellett volna lenni, hogy azt a nép érett közvéleménye (normális állapotban) saját kifolyásának ismerhetendő, így lett volna elég téve legalább a törvény szellemének. Tagadhatatlan, figyelem volt arra, hogy népszerű nevek jöjenek a bizottmányba , de néma most mondott egy értelmében. A népszerűségi firmája alatt, többeknek a bizottmányba történt fölvétele, inkább az éretlen tömeg,hajlama iránti hízelgésnek, mint a hiányzó érett nép véleménypótlásának vagy megközelítésének tekinthető. Holott csak ez lett volna törvény szellemébeni eljárás. Innét van, hogy míg a nép öléből kifejlett értelmiség igen hiányosan van képviselve a bizottmányban, benne olly egyének fárasztják a közönség, türelmét, kik minden saját véleményt nélkülözve „nem oda Buda“-féle kifejezésekkel vágnak többnyire minden szólónak szavába. Nem csudám szerint, hogy sokszor többféle tanácskozás vagy is inkább zajongás után sincs eredmény. Pedig, ha valaha, most drágák a pillanatok ! Épen hasonló színű tévedés történt a lemondott tisztikar helyettesítésénél is. Észrevételem nem egyes személyekre, hanem az eljárás összegére vonatkozik. Véleményem szerint, hibás kiindulási pont az, hogy valaki csupán azért, mert oláh , tétessék hivatalba. Ez, alkotmányunk fentebb kifejlett szellemével merőben ellenkezik , s épen az alkotmányellenes törekvéseknek dolgozik kezére. Honunkban eddig is viselhettek, s most már kiváltságrai tekintet nélkül viselhetnek oláh rácz stb. honfiaink minden hivatalt; de nem, mert oláhok, ráczok stb. hanem mert egyenlő joggal bíró honpolgárok. A hivatal nyerésnek föltétele tehát csak a képesség lehet. Ezen elv áll nem csak a népiségek, hanem a vallásokra nézve is. Soha sem kell tehát ezen alkotmányos szempontot szem elől tévesztenünk. Mi lenne belőlünk, ha itt azért tennének valakit hivatalba, mert lutheránus, unitárius stb., amott mert rácz, görög vagy czinczár stb. ? Pedig úgy hiszem, hogy az Aradon, legközelebb tartott városi tisztválasztásnál is hasonló tévirány nyert győzelmet. Illy eljárások mellett, a többnyire szerényen visszavonuló értelmiség használatlanul fog azonban elveszni. Itt is ki kell jelentenem, hogy magára a választási cselekvényre, nem a személyekre vonatkozik észrevételem. Török Gábor polgármester Aradnak nyereség. Aradon a déli mozgalmak legújabb hírére a nemzetőrség nevezetesen (közel 2.000-re) szaporodott; soraiba a zsidók is bevetettek. A déli rablócsoportok fékezésére eltávozott sorkatonaság helyett a nemzetőrség végzi várban és városban, a rendes szolgálatokat. A növekedhető veszély ellen, más fegyver hiányában kaszák készítettnek. Arad város június 17-én választa meg képviselőjéül a jövő hengyűlésre Szalbek Györgyöt. Megválasztásánál meg kell vallani, nem működött a fentebb megrótt irány , s így vagy akarjuk vagy nem, őt az értelmiség’ választottának kell tartanunk. Sajnos, de úgy van. Ez a gentleman a M. Chronicle-ra rendesen előfizet, s magát szabadelvűnek s jó országiárnak tartja. Kívánom hogy hite szerint legyen, s pillanatig se feledje, hogy a népet képviseli. A napokban politicai kör alakult. Czélja az átalános szabadság fejlesztése, terjesztése és életbeléptetésére működni. Köréből minden játék száműzve van. — Körösparti. H. M. Vásárhely, jun. 21. A martiusi napok választó vonalt képeznek a régi s újabb kor között. Múlt országgyűlés előtt már hónapokkal megkezdetett az izgatás mindenfelé; a lélekvásárlás nagyban űzetett; a megyék lázas állapotba ragadtattak, pedig a nemzetnek csak egy töredéke, a kiváltságos osztály élt; most a nép is él, és nincs rendbontás, nincs zavar; — a jogosítottak nyugodt lélekkel várják a pillanatot, mellyre választás végett felhivatnak. Itt-ott mutatkozik ugyan elégületlenség, de ez annak nyilvánításában határozódik, hogy a választóképességi alapok szélesítést és a választási kegész törvény nagyobb tekintetű igazításokat kívánnak. Felötlő, hogy e megyében a nemesség nagy része nem irató be magát választójogának gyakorlására, s ez természetes, mert hiszen most csak az megy áruba nem bocsátott meggyőződéssel választani, kit közügy iránti lelkesedés s érdekeinek józan felfogása vezérel. Június’ 20-kan három helyen történt meg a választás. Vásárhelyen : Török Bálint, Szegváron: Bogyó Sándor, Tápén, Somogyi Antal választattak el közakarattal; mind a három választás a ministerium iránti bizodalomnak megpecsétlése. Jelenleg Csongrád megyét nyugodtnak mondhatjuk; közgyűlést majd minden héten tartunk. Azon izgatottságot, melly a volt tisztikar némelly egyéneinek visszahelyeztetésérti felfolyamodása, szaladgálása s gyakori gyülekezése miatt létezett, folyó hó 15-ke teljesen megszűntette. Közgyűlésünk volt ekkor, és belügyminister ur’ rendelete olvastatott, melly hazánk’ aggasztó körülményeit figyelembe véve — a május 1 2-diki tisztikart megerősíti ;e rendelet’ érkeztéröl senki sem tudott, s azért kihirdetése felvillanyozd a közgyűlés’ lelkesedését, CS szűnni nem akaró dovnaoji ioe»««« via. Junius’ 21-kén ismét közgyűlésünk volt Szegváron, és a belügyministernek lazítás’ tekintetébeni rögtönbíráskodás iránt kiadott rendelete kihirdetéséről szóló tiszti jelentések beérkeztek; a hadügyminiszer’tudósítása szerint megyénken átvonulandó székely katonaság szállásolására nézve intézkedtünk. Lenkey János kapitány’ és százada’ számára kegyelem eszközléséért a nádort megkeresni rendeltük; a hivatalos közlekedés’ gyorsítására községenként lovas futárok felállítását határoztuk; Szentes város’ tanácsrendezése’ tárgyában a belügyminiszer által kívántak felöli tudósítástelküldjük. Vásárhely és Csongrád városokra nézve hasonló tudósítások már a múlt közgyűlésből elküldettek. Alig van tárgy, mellyhez olly feszült várakozás, a szükségnek olly átalánossá vált érzete csatlakoznék e megyében, mint most nevezett három nagy közönségünk belügyeinek rendezése, s méltán, mert országgyűlésre képviselőt küldeni, s honn az önálló községi életnek minden feltételét nélkülözni, minden esetre visszás félszeg állapot. Meg vagyunk győződve, hogy a belügyministérium sietni fog intézkedésének kibocsátásával. — Volt még egy érdekes tárgya közgyűlésünknek, ugyanis a szeged-kerületi szolgabiró’ jelentéséből értettük, mikép a kalocsai érsek’ részéről az egyházi alapítványokra nézve közvélemény’ fejlesztése végett szétküldött körlevelet a horgosi kath. lelkész és segéde akkép magyarázták híveiknek, hogy ebből könnyen ingerültség származhatik, jelesen azt kívánták híveikkel elhitetni, hogy az egyházi javak’ egy részét „a ráczok, meg a kálvinisták el akarják foglalni.“ — A ministeriumot intézkedésre fölkéretni határoztuk, hogy hasonló körlevelezések, mellyeknek részlelkü, vagy értetlen magyarázgatása által könnyen vallásfelekezetek közti viszályok , és a magyar fajnak egymás elleni uszítása idéztethetnének elő, kivált a jelen körülmények közt, midőn az erők’ öszszesítésére van szükség,—lehetlenítessenek.Egyébiránt a megyénkbeli papság’ nagyobb részének becsületére válik, s ezt el nem hallgathatjuk, hogy ők a fenebbi érseki körlevelet határzottan roszalják, sőt visszautasítják*). — Rendes levelező.KÜLFÖLD. A világesemények’ hatása nem szorítkozik egyes nemzetekre Az ösztönöknek és érzelmeknek, a szellemi és anyagi szükségek *) Meg vagyunk győződve, hogy a ministerium illy kedélyizgató körlevelek iránt megteendi a szükséges lépéseket. — S z e r k. nek egy közös idegzete vonul végig az egész emberiségen. Éghajlat, faj és műveltségi fokozat e szükségeknek csak mértékét módosítják. Ugyanezért, ki a népek’ életében felmerülő jelenetek’ kölcsönhatását nem látja, az politikai ügyekben soha sem lesz képes magát kellően tájékozni. A világesemények’ nagy színpadán nincsen elszigetelt cselekvény. Megdördül keleten az ég, s dörgése viszhangot kelt messze nyűgöt bérezeni. Egy politicai földrengés a Szajna* partján, és ime az erőszakos megrázkódás hullámzó mozgásba hozza a föld’kerekségét. Nem az emberi nem’ életében nincsen isolatio, mert a népek’ geniusa nem ismer chinai falakat; s történjék bár valami a Themse, Shannon, Szajna, Newa, Euphrat, Indus’ vagy Duna partjain,—a lökés mindenüvé fog elhalni, hol emberek polgári társaságban élnek, s nincs nemzet, melly a világesemények’ befolyása elöl elzárkózhatnék. Ez minden évszázadok’ czáfolhatlan doctrinája. Ezen általános szempont is már elég megfoghatóvá teszi, miért kell nem csak hazánk’, de a külföld’ eseményeire is különös figyelmet fordítanunk. De van még más szempont is, bennünket magyarokat különösebben illető. Magyarország három keserű század után most rázta le először a’jövevények jármát, most foglalta el először azon helyet, melly őt a’ népek’ családjában illeti. E tényből új viszonyok és vonatkozások fejlődnek ki a külföld’ irányában,és ez által nemzetünk mélyebben van besodorva a’ világesemények folyamába. Itt a cselekvőségnek’ új mezeje nyílik előttünk, s ezentúl nem történhetik politicai vagy társasági változás, melly bennünket is közvetlenül ne érdekelne. Politicai életünk láthatára szélesbűűt; mi nem állunk többé elszigetelten Európa’ népei közt; nem vagyunk jövevények többé e nagy családkörben, mellyhez bennünket a közszabadság és közpolgárosodás újabb és szorosb kapcsai fűznek. A népek’jogának terén nekünk is van — s kell hogy legyen — eldöntő szavazatunk. Erre nem csak nemzeti önállóságunk jogosít bennünket, de ezt a civilisatio, mellynek előbajnokiúl vagyunk szentelve, a történetek’ geniusa által a keletéjszaki barbárság ellen tőlünk egyszersmind követeli. Hivatásunk világtörténeti, s Európa’ fatuma, a mi fatumunk is. A külföld tehát annál nagyobb fontossággal bír ránk nézve, mert a népek’ egyetemes életének fejleményeiben rejlenek saját végzeteink. NÉMETORSZÁG. A nagy Németország két különös szempont alá jő: Először, mint olly állodalom, hol a legközelebbi idők eszméi hatalmas gyökeret verve szétszaggatott anomál állásából rég óhajtott kibontakozásnak indult. A frankfurti alkotmányozó gyűlés Némethonnak nagy jövőjét hordja méhében. Feladata a romba dűlt politics’ emberei által édes gonddal szőtt gordiusi csomónak megoldása; a zsarnokilag eltépett rongyok fölött a nemzetiség’, önállás’ és szabadság’ szeplőtlen lobogóját kitűzni; más szóval: a gúnnyá vált harminczhat országból alkotni egy, de nagy dicső német birodalmat. Némethont eddigi elszaggatottsága sem volt képes politicai apathiába süllyeszteni , ha átalakulása szerencsés diadalt vívhat ki. Európa elsőrangú állodalmai közt nemcsak méltó helyet foglaland el, de sok tekintetben irányul szolgálhat. Némethen a gondolkozó férfiak’ szülőfölde. De különös tekintetbe jő másodszor ránk, magyarokra nézve. Ministeriumunk első gondjai közé sorozta az alkotó gyűlésre követeket küldeni, hogy hazánk és a német nemzet közt kifejtendő politikai és kereskedelmi viszonyok fölött értekezvén, kezet nyújtson az önállóság’, szabadság’ és anyagi jólét’ kölcsönös fentartására és előmozdítására. Kötelességünknek tartjuk olvasóinkkal a frankfurti alkotmánytt U.1X.* - r.Ly—,/» «,aKAny vamxCapaI mAgigtUPrtptllt . Az alkotmányozó gyűlés máj. 18-án az e czélra rendezett Pál’ templomában ünnepélyesen megnyittatott. Rendes elnökéül Gagern Henrik, darmstadti miniszert választá, kivüle még két alelnököt és nyolcz titkárt. Az egész tizenöt, huszonhat tagból álló választmányra oszlott. Az elnök székfoglaló beszédében azt mondá, hogy a gyűlés hivatását és meghatalmazását a nemzet fenségétől veszi. — E’ szóban egyszersmind a gyűlés’ jelleme van kimondva. Föladatának öntudatában, mellőzve a németeket eddig jellemző, mondhatni beteges cosmopoliticát, tisztán nemzeti czélja felé halad. Eddigi működésének főbb pontjai: ha az egyes német alkotmányok által hozott határozatok a leendő összes alkotmány határozatival össze nem hangoznak, megszűntek kötelező erővel bírni. Elhatározta tengeri haderőt állítani, s e végre hat millió tallért szavazott. Triest vagy bármellyik német kikötő megtámadását Németország elleni hadizenésnek tekinti. Jelenleg egy főkérdés van tárgyalás alatt: egy ideiglenes központi hatalom állítása. Az illető választmány benyújtván ez iránti véleményét, a tárgyalásra nem kevesebb, mint 115 szónok irata föl magát, s 50 módosítás nyujtatott be. Ez eléggé tanúsítja, hogy e csomó’ mikinti megoldása, Némethonra a kérdések’ kérdése :lenni vagy nem lenni. A vélemény conservativ, vagy mint mi neveznék, pecsovics kaptafára üttetett. A választmány a főhatalmat három, a német fejedelmek által választott s a nemzeti gyűlés által megerősített, nem felelős királyi herczegre akarja ruházni. A nép’emberei pedig a gyűlés’ kebeléből kívánnak egy elnököt, ki négy társat választván maga mellé, öten képezzék a végrehajtó hatalmat, felelősek lévén a nemzeti gyűlésnek. A pártok’ élén jobbról Vincke, balról Blum és Jordán küzdenek. Azok a szabadságot a fejedelmek’ tulajdonának állítják, miből ők a népet tetszésök szerint részesíthetik; s ebből azon bá- 1 mulatós következtetést vonják a véleményezők, hogy ők a jog terén harczolnak. Ezek ellenben a népek’ eredeti kincsének mond iván azt, mint a fejedelmek által elrabolt tulajdont, a forradalmak’ , közepeit egyedül revindiálták. Felelős szerkesztő: Bajza József.