Kossuth Népe, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 51-126. szám)
1945-09-13 / 111. szám
Lázadó butaság (N. A.) Földalatti fasiszta szervezkedést tett ártalmatlanná a politikai rendőrség. Ekrazil, röpcédula, fali mázolmányok, álcázott fegyverraktár és ostoba merénylettervek kerültek a nyomozók kezére, mintegy félszázhígvelejű, forrófejű ifjonccal egyetemben. Merénylettervek a kormány, az Ellenőrző Bizottság tagjai és a pártvezérek ellen, nyilván azzal a céllal, hogy az összeesküvők megfordítsák a történelem szekerének rúdját. Ha a nagy célokat, az ideálokat nézzük, melyek az új világ égboltozatán ragyognak, a nagy küzdelmekre gondolunk, melyek ezeket az örök eszményeket győzelemre juttatták, valóban nem tekinthetjük az összeesküvőket másoknak, mint saját ostobaságuk, szűklátókörük, tudatlanságuk szerencsétlen áldozatának. Mert vaslogikájú természeti törvények igazgatják a nemzetek életét és a piaci légy, mely a kocsi rúdjára száll, sohasem eshet abba a tévedésbe, hogy ő húzza a szekeret. Az új világ szekerét se a nyilas, nácibérenc mentalitása miatt elcsapott főorvos, se a MONE- tag parasztnyúzó fiskális boszszúja, se a tanulatlan, látókör nélküli szamarak hevülékenysége irányítja, hanem sokkal nagyobb történelmi és politikai erők, melyeket nem befolyásolhatnak a Csocsó-klubok részeg törzspublikumai. Ezektől az élősdiektől, a kellemetlen lelkiszegényektől nem is a nehezen kivívott világszabadságot, az örök emberi eszményt, a demokráciát féltjük, hanem saját magunkat. Ahogyan itt állunk a Dunába süllyesztett hídjainkkal, összerombolt házainkkal, egészen lezüllött, nyomorba jutott életünkkel, a ruhátlanságunkkal, elesettségünkkel, kenyértelenségünkkel — mindennek —, tudjuk jól, a butasági, a szűklátókör, a tudatlanság az oka. Kassa átbombázása után a kis gyenge Magyarország hadat üzent az egész világnak. Ugyanez a vérszegény agyvelő, ugyanez az analfabéta kongó üresség kísérletezett most újból, hogy cselekedjék valamit, ami csak egyetlen eredményt hozhatna: az ország végleges sírbatételét. A butaság nem kormányoz, de rombolhat olyan katasztrofálisan, hogy nincs emberi erő, mely a romokon új életet teremthet Ez az egész világ gúnyosan legyinthet, amikor a legújabb budapesti földalatti összeesküvésről értesül. Mi nem tehetjük ezt. Nekünk halálosan komolyan kell vennünk a butaságot, mely már nem egyszer okozta nemzeti katasztrófánkat. Egyhangú lelkesedéssel elfogadta a nemzetgyűlés a választójogi javaslatot Az ideiglenes nemzetgyűlés mai ülésén Juhász Nagy Sándor alelnök felolvasta dr. Nagy Vince sveit belügyminiszternek az ideiglenes nemzetgyűlés elnökéhez intétézett levelét, amelyben közli, hogy nem kíván tovább a nemzetgyűlés tanácskozásaiban részt venni és az országos választásokon sem vesz részt. Ezt azzal indokolja, hogy a keddi ülésen levették a napirendről a parlament ügyrendjének tárgyalását és a felszólalást, továbbá az interpellációs jogot így semmiféle intézményes szabályozás nem biztosítja. Bejelenti, hogy képviselői megbízatásáról lemond. Felkiáltások a baloldalon: Anynyi baj legyen! A választásokon azért nem vesz részt, mert a pártok a visszahívási joggal megfoszthatják a képviselőket mandátumuktól. Dr. Jócsik Lajos ismertette ezután a választójogi törvényjavaslatot, jól, hogy ütésre ütéssel válaszolunk. (Zajos taps a kommunistáknál.) Felkiáltások a Kisgazdapárton: Mi is! Révai József: A választások tisztasága valamennyi párton múlik. Csak a reakció érdeke, hogy megbontsa az egységet. Másodfokú kérdésekkel akarják elterelni a nép figyelmét a bajokról és minden bajt egyetlen párt, a kommunista párt nyakába akarnak varrni. Kötelességünk a választások előtt a nép felvilágosítása. A javaslatot elfogadja. Tildy az eljövendő koalíciós kormányzásról A következő szónok Tildy Zoltán. Hálásan emlékezett meg a Szociáldemokrata Pártról, mely évtizedeken keresztül folytatott harcot a demokratikus választójog érdekében. A mélyben a parasztság is ugyanezért küzdött a maga módján. Ami a függetlenségi fronton kívüli más pártokat illeti, erre nézve álláspontom az, hogy szabadság jár mindenkinek, csak a szabadság ellenségeinek nem. A fegyverszüneti szerződés is kötelez bennünket arra, hogy álruhába öltözött fasiszták ne lopakodjanak be az ország ügyeinek intézőköreibe. Helyesli, hogy a javaslat felruházza a pártokat a visszahívási jog gyakorlásával. Helyesli, hogy a közigazgatást kizárták a választásból. Szeretné, ha már most kimondanák, hogy a jövendő kormányzást is koalíciós alapon folytatják. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) Arról szólt ezután, hogy a rendőrségnek meghagyták a szerepét a választásoknál. Ez a fiatal testület jó munkát végzett. Vannak azonban bírálati megállapításai is. Kijelenti, hogy amennyiben a rendőrség a választásoknál nem emelkedik hivatása magaslatára, a független kisgazdapárt ennek a legszigorúbb konzekvenciáit fogja levonni. Ezenkívül javasolja, hogy a belügyminiszter a pártközi megegyezés alapján módosítsa a 138.000. számú internálási rendeletet. Kovács Kálmán (szoc. dem.): Fasisztákat védenek! Tildy Zoltán: Államtitkár úr, ez nem az a hang, amelyeket a választásokon majd alkalmazni kell! Egyébként pártom nevében a legkeményebben visszautasítom azt, hogy mi fasisztákat védenénk. Védjük ellenben a jó demokratákat, akik vidéki hatalmasságuk túlkapásai folytán ártatlanul internáló táborokba kerülnek. Azt kívánja, hogy a rendőrség felett rendelkező egyik szervet a Kisgazdapártnak adják át. A javaslatot általánosságban elfogadja. (Hosszantartó lelkes taps a Kisgazdapárton.) Buchinger Manó a három győztes nagyhatalomról A szociáldemokrata párt részéről Buchinger Manó szólt hozzá a javaslathoz. Azt szeretné, ha a választási harcok után összeülő nemzetgyűlés nem a harag és gyűlölet szellemében kezdené meg munkásságát. Félévszázadon keresztül harcolt és vett részt azokban a küzdelmekben, amelyeket a magyar munkásmozgalom a demokratikus választójogért folytatott. — Ha végignézzük — folytatta — a három győztes nagyhatalom belső államberendezkedését, a következő tanulságokat vonhatjuk le azokból: Angliában már évszázadok óta kialakult az a demokratikus forma, amelyben minden lényeges, sőt kevésbbé lényeges kérdésben is a nép akarata a döntő. Az, hogy Anglia ilyen naggyá fejlődött, nem kis mértékben annak a következménye, hogy a saját szabad demokráciáját mindennél előbbre és mindennél többre tartotta. Amerikában a demokrácia az éltető erő. A Szovjet Unióban azt látjuk, hogy az orosz nép attól kezdve vált vezető hatalommá, amióta saját erejéből összetörte a cári reakciót. — Ebbe az áramkörbe kapcsolódunk mi most be, amikor a demokratikus választójoggal megteremtjük a magyar demokráciát. A javaslatot elfogadom. Parasztpárti szónok a németség bűneiről Farkas Ferenc (nemzet parasztpárt) hangoztatta, hogy a demokrácia adta jogokkal csak a demokratáknak szabad élni: a fasisztákat és a reakciósokat ki kell rekeszteni, ezért van szükség a szűrőre. Részletesen ismertette a hazai németség szerepét és rettenetes bűneit. A német befolyásról a miért nem kötelező a szavazás? — kérdi a PDP Rupert Rezső (polg. dem.) elismeréssel adózik a munkáspártoknak a választójogért folytatott évtizedes harcának, de ugyanilyen elismerést kér a polgári pártoknak. Kifogásolja a házbizalmiak működését Jó lenne a házbizalmiakat kikapcsolni a választások előkészítési munkálataiból. Hibája a javaslatnak, hogy nem teszi kötelezővé a választáson való részvételt és szavazást. (Úgy van! úgy van! a polgári demokraták oldalán.) Ha nincs kötelezővé téve a választáson való részvétel és van fanatizmus, terror, s egy kis megfélemlítés, akkor a polgár félelemből nem mer szavazni és nem mutatkozik meg a nép igazi akarata. (Igaza van! Heves ellenmondás a kommunistáknál.) Tessék kötelezővé tenni a részvételt !Supka: Ez hozzátartozik demokráciához.) Támadja a képviselők visszahívását tartalmazó pontot. Ezáltal nem a népválasztottjának tekintik a képviselőket, hanem a pártok kiküldöttjének. (Ellentmondások: Helyes, így van jól.) A javaslatot a megtett módosítások figyelembevételével elfogadja. „Csak egy kényszert ismerünk: a munkakényszert“ Vas Miklós (szakszervezet) kijelenti, hogy az új demokra-ikus Magyarország csak egy kényszert ismer: a munkakényszert ígéri, hogy a szervezett munkásság törvényszabta jogával élni fog és nem visszaélni. (Taps.) Eljött az ideje annak, amikor a magyar munkásság nem az utcán, hanem a törvényhozás házában vívja ki jogait. A Ház a választójogról szóló javaslatot általánosságban egyhangú lelkesedéssel elfogadja. Révai : Tiszta választásokat akarunk! Révai József a Kommunista Párt nevében szólalt fel elsőnek. Kifejtette, hogy a magyar nép milliói a demokrácia mögött állanak. A kommunisták azt vallják, hogy a magyar nemzeti hagyományokon épülő parlamenti demokráciára van szüksége Magyarországnak. — Vannak vélemények — mondta Révai —, melyek szerint sötétbeugrást jelent a húszéves gyerekek választójoga, de mi azt mondjuk, ha a huszonegyéves emten nagykorú minden jogügyletének elintézésében, akkor részt vehet az állampolgári kötelezettség gyakorlásában is. A választójog széles és demokratikus jellemét biztosítja, hogy a nőknek ugyanolyan mértékben méri a jogokat, mint a férfiaknak. (Taps. — Kijelentjük — mondotta — és szavunkat álljuk, hogy tiszta választásokat akarunk a szó szoros értelmében. (Általános helyeslés a Ház minden oldalán. És odahatunk, hogy elvtársaink és pártszervezeteink ennek az értelmében cselekedjenek. A büntetőszankciókat helyeseljük és amellett vagyunk, hogy azokat teljes szigorral alkalmazzák. De megmondom nyíltan, hogy egyedül ez a választás tisztaságához nem elegendő. A választások tisztaságát elsősorban a névjegyzékek helytelen összeállítása fenyegeti. Felkiáltások a kisgazdáknál: A kiskirályok veszélyeztetik. „Rágalmazás és demagógia üti fel a fejét“ Révai József: A fő veszedelmet abban látjuk, hogy a rágalmazás és demagógia üti fel a fejét. Ellene vagyunk, hogy a választások kapcsán felszítsuk a pártviszályon kat. Rágalmazzák a pártunkat. Mi a védekezésben maradunk, de védekezésünk szilárd és kemény lesz és mindenki vegye tudomá magyar élet minden területén meg kell szabadulnunk. És a német hatást ki kell küszöbölnünk. (Taps.) A javaslatot örömmel üdvözli, reméli, hogy az összeülő nemzetgyűlés megvalósítja, amit a nép akar: a független, demokratikus Magyarországot. A javaslat részletes tárgyalása Felszólalt Erdei István (szoc. dem.) és Gulácsy György (kisg.) Rákosi Mátyás. Gulácsynak válaszolva kijelenti, hogy nemcsak a falusi kiskirályok veszedelmesek, de azok is, akik egész vármegyéket tartanak befolyásuk alatt a Dunántúlon. Kovács Imre (parasztpárt) viszszautasítja a pártját érintő állandó gyanúsítgatásokat. Ezek után a Ház az első fejezetet az előadó és Erdei István módosításaival együtt elfogadja. A második fejezet tárgyalásánál dr. Molnár István (dem.) Jusztusz Pál (szoc. dem.), Lettner Jenő (dem.) és Kéthly Anna (szoc. dem.) szólalnak fel, végül Dr. Auer Pál (kisg.) javasolja, hogy a TESz, a Magyar-Német Társaság és a Keresztény Nemzeti Liga tagjainak se legyen szavazati joguk. Papp Róbert (dem.) javasolja, hogy a honvédség és rendőrség tagjai is képviselővé választhatók legyenek. Erdei Ferenc belügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában kijelenti, hogy a módosító javaslatok közül csak Auer Pálét fogadja el, a kötelező szavazást nem tartja helyesnek, a hadifogságból és deportálásból visszatértek még nem eléggé tájékozottak a hazai viszonyokról s ezért ajánlatos csak azoknak szavazati jogot adni, kik már 1945 szeptember 1-én itthon voltak. A honvédség és a rendőrség aktív tagjainak megválasztását elvileg elfogadná. Tekintettel azonban arra, hogy újonnan szervezett alakulatokról van szó, amelyek régi tisztikara még csak kis részben cserélődött ki, a gyakorlatban nem tartja helyesnek. A nemzetgyűlés a belügyminiszter felszólalása után Auer Pál indítványával kiegészítette a fejezetet, a többi indítványt pedig elutasította. A vitát csütörtökön délelőtt folytatják.