Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)

1946-09-30 / 145. szám

Ára 1 forint II. évf. 145. szám 1946 szept. 30 t Elfogták a vetkőztetők banda főnökét • - . . v L­emondott a görög és az egyiptomi kormány D­ÖNTÉS a pozsonyi hídfő kérdésében Rajka és Bezenye magyar marad — A vitatott területnek több mint a felét nekünk ítélték — A hét végén állapítják meg gazdasági békefeltételeinket Párizsi tudósítónk vasárnapi telefonjelentése Párizs, vasárnap. Mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, már együtt ül a cseh­szlovák és a magyar delegáció, hogy közvetlen tanácskozáson egymás között kíséreljék meg elintézni a kitelepítés súlyos problémáját Ebben a pillanatban indul el Gyöngyösi külügyminiszter, Kertész István, Sebestyén Pál és a többi követ és szakértő, hogy Masarykkal, Clemen­­tis­szel, Szlávikkal és Hajdúval leüljenek a tárgyalóasztalhoz. A magyar államférfiak azzal a szilárd elhatározással mentek felelős­­ségteljes útjukra, hogy a lakosságkitelepítés elvét semmiképpen sem fo­gadják el. A magyar—csehszlovák érintkezés létrejötte már önmagában véve diplomáciai­ sikernek könyvelhető el, feltétlenül arra mutat, hogy csehszlovák részről is érzik a 200.000 magyar áttelepítésének alátámaszt­­hatatlan és keresztülvihetetlen voltát. Olyan engedékenységről azonban részünkről, amely — ismételjük — akár elvben is beleegyezne az áttele­pítésbe, szó sem lehet. Legalább is így nyilatkozott ma délelőtt előttünk Gyöngyösi János külügyminiszter. Diplomáciánk sorsdöntő perceiben szilárd nyugalomról számol­hatunk be. A tegnapi események, amelyek az eredeti ötközséges cseh­­szlovák követelést háromközséges változatban vitték határozatta, meg­erősítik ezt a hangulatot. Mértékadó helyen rámutatnak arra: azzal, hogy Rajka és Bezenye magyar részen maradt, a két legnagyobb köz­ség, ahol a magyarok számaránya a legmagasabb, kikerült az elcsato­­lás fenyegető veszedelméből. (Az albizottság határozata ugyanis százszá­zalékos biztonsággal változatlanul fog keresztülmenni a főbizottságban és a többi fórumon is.) Valamivel több, mint a fele a kérdéses­­terület­nek a mi részünkön marad, ugyanígy a széles vidéket árvízmentesítő zsilip is. Az eredetinél lényegesen kisebb néhány kilométeres szakaszon vágja csak el a hídfőkibővítés a bécs—budapesti országutat. Mindez természetesen nem változtat a magyar terület és magyar falvak elvesz­tésének szomorú tényén. Itt Párizsban azonban az erőviszonyok és kö­rülmények reálisabb ismeretében némileg már azt is sikernek kell el­könyvelni, hogy egy alapjában elég komoly területi igény súlyosabbik részét el lehetett hárítani. A békekonferencia utolsó hete hozza meg az erdélyi kérdésen kívül a Magyarország szempontjából fontos összes döntéseket. A hídfő szom­baton kapta meg, mintegy húszperces izgalmas térképrajzolás során, végleges formáját, a lakosságkitelepítésről most folynak a megbeszélé­sek, körülbelül kedden kerülünk a katonai bizottság elé és e hét második felében állapítják meg gazdasági békefeltételeinket. Ez utóbbiak, a jelek szerint, teljesen a román minta szerint alakulnak majd. A nyugati szö­vetségeseknek — dacára a Szovjet­ Unió erős ellenzésének — mi is 75 szá­zalékos kártérítést fogunk fizetni, ami az első hivatalos adatok szerint 35 millió dollárt, tehát mintegy 380 millió forintot tenne ki. A magyar békeszerződéssel így éppen idejében elkészülnek, ahogy most már bizonyos, hogy a többi­­kérdést is megoldják a kitűzött termi­­misig. Szombaton délután kihúzták a konferencia m­éregfogát­ a trieszti kérdés megoldásával, az úgynevezett „francia vonal“ elfogadásával. Ez és főleg, hogy a Szovjet­ Unió korrektül tartva magát a négyhatalmi megállapodáshoz, a trieszti határ kérdésében a jugoszlávokkal szemben szavazott, tölti be a világsajtó vasárnapi első oldalait. KÓSA GYÖRGY A magyar albizottság jóváhagyta az előállói jelentést Párizs, szeptember 29. A párizsi értekezlet magyar albi­­zotsága szombaton délután tartott ülésén jóváhagyta Costello (Újaé­­land) előadónak a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentését. A je­lentést az albizottság négy tagja megszavazta, Ausztrália képviselője nem szavazott. A szombaton­­jóvá­hagyott jelentés szerint Csehszlová­kiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar te­rületrész északi felét, valamint­­a csehszlovákok által kért öt község közül hármat. Az albizottság ezután hozzákez­dett az átcsatolandó területnek a térképen való pontos dem­ar­kálá­sá­hoz. („MTI­) M­egkezdődött­­ a Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusa Az angol munkáspárt megegyezésre törekszik a szovjet kormánnyal New York, szept. 28.­­ MacNeil brit külügyi államtitkár a New York Times londoni szer­kesztőjével folytatott beszélgetésé­ben annak a reményének adott ki­fejezést: Sztálin tettekkel bizo­nyítja azt a baráti nyilatkozatát, amelyet a nyugati hatalmak irá­nyában tett. Ez az ajánlat —mondta MacNeil — azt bizonyítja, hogy Bevinnek és a brit munkáspártnak politikája egyáltalán nem ellensé­ges a Szovjet irányában és nem je­lent háborús veszélyt, mint ahogy Eden mondotta. A beszélgetés folyamán MacNeil hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem kérte ki Eden véleményét külpolitikai kérdésekben és Eden nem ismeri az egyes kérdések kü­lönleges vonatkozásait. Hangoz­tatta, a munkáspárt állandóan azon igyekezett, hogy megegye­zésre jusson a szovjet kormánnyal ama tényezők tekintetében, ame­lyek a leglényegesebbek a béksi fenntartásához. („MTI“.)

Next