Kossuth Népe, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 130-145. szám)
1946-09-30 / 145. szám
Ára 1 forint II. évf. 145. szám 1946 szept. 30 t Elfogták a vetkőztetők banda főnökét • - . . v Lemondott a görög és az egyiptomi kormány DÖNTÉS a pozsonyi hídfő kérdésében Rajka és Bezenye magyar marad — A vitatott területnek több mint a felét nekünk ítélték — A hét végén állapítják meg gazdasági békefeltételeinket Párizsi tudósítónk vasárnapi telefonjelentése Párizs, vasárnap. Mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, már együtt ül a csehszlovák és a magyar delegáció, hogy közvetlen tanácskozáson egymás között kíséreljék meg elintézni a kitelepítés súlyos problémáját Ebben a pillanatban indul el Gyöngyösi külügyminiszter, Kertész István, Sebestyén Pál és a többi követ és szakértő, hogy Masarykkal, Clementisszel, Szlávikkal és Hajdúval leüljenek a tárgyalóasztalhoz. A magyar államférfiak azzal a szilárd elhatározással mentek felelősségteljes útjukra, hogy a lakosságkitelepítés elvét semmiképpen sem fogadják el. A magyar—csehszlovák érintkezés létrejötte már önmagában véve diplomáciai sikernek könyvelhető el, feltétlenül arra mutat, hogy csehszlovák részről is érzik a 200.000 magyar áttelepítésének alátámaszthatatlan és keresztülvihetetlen voltát. Olyan engedékenységről azonban részünkről, amely — ismételjük — akár elvben is beleegyezne az áttelepítésbe, szó sem lehet. Legalább is így nyilatkozott ma délelőtt előttünk Gyöngyösi János külügyminiszter. Diplomáciánk sorsdöntő perceiben szilárd nyugalomról számolhatunk be. A tegnapi események, amelyek az eredeti ötközséges csehszlovák követelést háromközséges változatban vitték határozatta, megerősítik ezt a hangulatot. Mértékadó helyen rámutatnak arra: azzal, hogy Rajka és Bezenye magyar részen maradt, a két legnagyobb község, ahol a magyarok számaránya a legmagasabb, kikerült az elcsatolás fenyegető veszedelméből. (Az albizottság határozata ugyanis százszázalékos biztonsággal változatlanul fog keresztülmenni a főbizottságban és a többi fórumon is.) Valamivel több, mint a fele a kérdésesterületnek a mi részünkön marad, ugyanígy a széles vidéket árvízmentesítő zsilip is. Az eredetinél lényegesen kisebb néhány kilométeres szakaszon vágja csak el a hídfőkibővítés a bécs—budapesti országutat. Mindez természetesen nem változtat a magyar terület és magyar falvak elvesztésének szomorú tényén. Itt Párizsban azonban az erőviszonyok és körülmények reálisabb ismeretében némileg már azt is sikernek kell elkönyvelni, hogy egy alapjában elég komoly területi igény súlyosabbik részét el lehetett hárítani. A békekonferencia utolsó hete hozza meg az erdélyi kérdésen kívül a Magyarország szempontjából fontos összes döntéseket. A hídfő szombaton kapta meg, mintegy húszperces izgalmas térképrajzolás során, végleges formáját, a lakosságkitelepítésről most folynak a megbeszélések, körülbelül kedden kerülünk a katonai bizottság elé és e hét második felében állapítják meg gazdasági békefeltételeinket. Ez utóbbiak, a jelek szerint, teljesen a román minta szerint alakulnak majd. A nyugati szövetségeseknek — dacára a Szovjet Unió erős ellenzésének — mi is 75 százalékos kártérítést fogunk fizetni, ami az első hivatalos adatok szerint 35 millió dollárt, tehát mintegy 380 millió forintot tenne ki. A magyar békeszerződéssel így éppen idejében elkészülnek, ahogy most már bizonyos, hogy a többikérdést is megoldják a kitűzött termimisig. Szombaton délután kihúzták a konferencia méregfogát a trieszti kérdés megoldásával, az úgynevezett „francia vonal“ elfogadásával. Ez és főleg, hogy a Szovjet Unió korrektül tartva magát a négyhatalmi megállapodáshoz, a trieszti határ kérdésében a jugoszlávokkal szemben szavazott, tölti be a világsajtó vasárnapi első oldalait. KÓSA GYÖRGY A magyar albizottság jóváhagyta az előállói jelentést Párizs, szeptember 29. A párizsi értekezlet magyar albizotsága szombaton délután tartott ülésén jóváhagyta Costello (Újaéland) előadónak a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentését. A jelentést az albizottság négy tagja megszavazta, Ausztrália képviselője nem szavazott. A szombatonjóváhagyott jelentés szerint Csehszlovákiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar területrész északi felét, valaminta csehszlovákok által kért öt község közül hármat. Az albizottság ezután hozzákezdett az átcsatolandó területnek a térképen való pontos demarkálásához. („MTI) Megkezdődött a Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusa Az angol munkáspárt megegyezésre törekszik a szovjet kormánnyal New York, szept. 28. MacNeil brit külügyi államtitkár a New York Times londoni szerkesztőjével folytatott beszélgetésében annak a reményének adott kifejezést: Sztálin tettekkel bizonyítja azt a baráti nyilatkozatát, amelyet a nyugati hatalmak irányában tett. Ez az ajánlat —mondta MacNeil — azt bizonyítja, hogy Bevinnek és a brit munkáspártnak politikája egyáltalán nem ellenséges a Szovjet irányában és nem jelent háborús veszélyt, mint ahogy Eden mondotta. A beszélgetés folyamán MacNeil hangsúlyozta, hogy a brit kormány nem kérte ki Eden véleményét külpolitikai kérdésekben és Eden nem ismeri az egyes kérdések különleges vonatkozásait. Hangoztatta, a munkáspárt állandóan azon igyekezett, hogy megegyezésre jusson a szovjet kormánnyal ama tényezők tekintetében, amelyek a leglényegesebbek a béksi fenntartásához. („MTI“.)