Szép-Literatúrai Ajándék a Tudományos Gyűjteményhez 6. (1826)
( 52 nevezetesen anyai szép nyelvünk Literaturája dicséretesen virágzik) a’ muzsikában — ezen határt nem esmerő szép tudományban is — hasonló elmebeli tehetségeket kimutatni, ’s abban a’lehetős tökélletességet elérni, iparkodjanak, törekedjenek. Mellyre is hogy segélje őket a’Magyarok Istene, csepegtetvén beléjek a’ valódi gyönyörűnek érzését, kívánja, ’s óhajtja a’ Szerző KOSSÚTHI KOSSUTH ISTVÁN. 1. DAL. *) Régen, mikor kitsiny voltam , Pistikának hittak még, Már is mindég csak danoltam, Kényem kedvem volt elég. Akár álltam akár mentem, Játszottam vagy búsúltam, De én mindég nótát zengtem ’S a’ muzsikát bámultam. Látván Atyám mit szeretek , ’S hogy minden dalnak nevetek Hegedűt vett ő nekem, Boldogság volt ez nekem. 2. DAL. Még ekkor is gyenge voltam, Alig éltem tíz nyarat, De kedvem volt, és tanultam, Erős volt az akarat. A’ Red. Ajánljuk olvasóinknak, mint eredeti Muzsikai költeményt, ’s megvagyunk győződve, hogy ha néhol botlott volna is a’ Szerző, azt a’ Munkának remek volta miatt nem fogják nehezen venni.