Közalkalmazott, 1974 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-08 / 1. szám

A Központi Vezetőség osztályainak idei munkaprogramjából 41 ismét eltelt egy év. Eseményekben és eredményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött. Az új esztendő küszöbe a szakszerve­zeti mozgalomban is a mérlegkészítés időszaka. Számba vesszük mun­kánk eredményeit, a dolgos hétköznapok örömeit, de a gondokat, a nehézségeket is. A mérce: munkánk során hogyan teljesítettük a szakszervezetek XXII. és szakszervezetünk VII. kongresszusának ha­tározatait, mozgalmunk eleget tett-e a társadalom és a tagság által támasztott követelményeknek. Ebből fakadnak az új esztendő tenni­valói is. Szerkesztőségünk megkérte a központi vezetőség osztályai­nak vezetőit, körvonalazzák osztályuk idei legfontosabb feladatait, melyek végrehajtásában számítanak a szakszervezeti vezető testületek és a társadalmi aktivisták széles hálózatának aktív közreműködésére. Dr. Tóth Ferenc, a Munkaügyi és Szociális osztály vezetője: Felkészülni az új bérrendszer bevezetésére ? Az elmúlt esztendőben igen jelentős eredmények születtek a tagság élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására vonatkozó kongresszusi határozatok végre­hajtásában. Szakszervezetünk a tagság bér- és jövedelemviszo­nyai tekintetében törekedett a közszolgálat és a népgazdaság hasonló munkakörei közötti, to­vábbá a közszolgálaton belüli aránytalanságok, indokolatlan el­maradások felszámolására. A népgazdaság általános fejlődésé­vel összhangban kezdeményezte a közalkalmazottak életszínvona­lának emelését, erkölcsi és anyagi megbecsülésének fokozottabb ér­vényesülését. Az életszínvonal alakulását a központi szervek komplex módon, a befolyásoló összes tényezők tükrében vizsgál­ták, szem előtt tartva, hogy leg­fontosabb a munka szerinti elosz­tásból származó jövedelem ala­kulása, de lényeges a társadalmi juttatások színvonala, a munka­­viszony szabályozása, a munka­idő mértéke, a munkakörülmé­nyek javítása, a szociálpolitikai ellátottság stb. alakulása is. Bérek — kereseti színvonal Szakszervezetünk bérpolitiká­jában — a VII. kongresszus út­mutatásai alapján — kettős célt kívánt megvalósítani: 1. Megfelelő fontossági sorrend­ben, rétegenként kezdeményezze a központi bérkorrekciókat, ve­gyen részt azok előkészítésében és végrehajtásában. A bér és ke­reseti színvonalban meglevő belső és külső feszültségek feloldásának csakis ez lehetett a fő útja, mert a közszolgálatban a lehetséges belső tartalékok feltárása, fel­­használása, már korábban meg­­történt. 3. Kidolgozni és bevezetni olyan új bérrendszert, amely lehetősé­get biztosít a bérek dinamikusabb fejlesztésére, a közszolgálati élet­pálya vonzóbbá és stabilabbá té­telére. Ugyanakkor megfelelő pénzügyi fedezet mellett lehetővé teszi a vállalatok hasonló mun­kakörei kereseti színvonalának megközelítését. E koncepció megvalósításának eredményeként került sor 1973- ban a társadalombiztosítás terü­leti szervei dolgozóinak 12 száza­­lékos fizetés rendezésére, s ezzel egyidőben a jutalmazási keretet is felemelték 3,5 százalékra. Szakszervezetünk kezdeménye­zésére megszületett a döntés to­vábbi közszolgálati rétegek reá­lisan igényelt bérkorrekciójára. 1974. április 1-vel a kutató­inté­zetek, július 1-vel pedig a tanácsi dolgozók, a népi ellenőrzés terü­leti szervei, a statisztika területi szervei, az igazságügyi szervek nem jogi munkakörben foglal­koztatott dolgozói, és a társada­lom­biztosítási igazgatóságok dol­gozói részesülnek központi alap­ból fizetésrendezésben. A VII. kongresszus óta tehát — külön­böző időpontban — csaknem minden közszolgálati réteg bér­­korrekciója megtörtént, jóllehet a közszolgálaton belüli és a külső feszültségek tekintetében vannak még megoldásra váró feladata­ink. Az 1974 július 1-vel bevezetés­re kerülő új egységes államigaz­gatási és igazságügyi bérrendszer a tagság többségére kiterjed, így a minisztériumokra és országos ha­táskörű szervekre, a tanácsi igaz­gatási szervekre, a bíróságokra, ügyészségekre, továbbá a közpon­ti igazgatás területi szerveire. A bérkorrekcióval egyidejűleg nyer bevezetést a kutatóintézetek dolgozóinak új bérrendszere is, egyben ezen szerveknél január 1-ével új pénzgazdálkodási és anyagi érdekeltségi rendszer lé­pett életbe. Megoldásra váró fel­adat még a közművelődési intéz­mények bérrendszerének korsze­rűsítése.­ Szakszervezetünk úgy ítéli meg, hogy a költségvetésben előirány­zott éves bérfejlesztési keret, ami a béralap 3 százaléka, átlag­ban és általában kompenzálja a népgazdasági tervben tervezett fogyasztói ármozgást. Egyben le­hetőséget ad a munkaviszonyban töltött évek növekedésének és a megszerzett iskolai végzettség el­ismerésére. A bérfejlesztési kere­­tek felosztásánál változatlanul a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciálás elvének alkalmazását tartjuk el­sődlegesnek. Az elmúlt évben szakszerveze­tünk jelentős lépést tett annak érdekében, hogy a közszolgálati szerveknél azonos mértékben ala­kuljanak a jutalmazási keretek. A tanácsoknál — hasonlóan a központi igazgatáshoz — az éves béralap 6 százaléka volt a költségvetésben biztosított jutal­mazási alap. Ugyanakkor 3,5 szá­zalékra sikerült emelni ezt a ke­retet a bíróságoknál, ügyészsé­geknél, és a társadalombiztosítás területi szerveinél. 1974-ben pedig az államigazgatási és igazságszol­gáltatási szervezetben egysége­sen az éves béralap 6 százalékára emelkedik a jutalmazási keret. Gondot okoz, hogy egyes közszol­gálati szerveknél pl. a közműve­lődési intézményeknél eddig nem sikerült előbbre lépni, azonban látni kell, hogy az e réteget érin­tő ilyen intézkedés közvetlenül kihatna a teljes kulturális ága­zatra pl. pedagógusok, továbbá a teljes egészségügyi ágazatra s a megoldás népgazdasági szinten jelentős költségkihatást igényel. A munkaviszony szabályozása A dolgozók életszínvonalának javítása és egészségvédelme szempontjából kiemelkedő intéz­kedés volt a 44 órás munkahét be­vezetése az államigazgatási szer­veknél 1973. július 1-vel. Ezáltal a tagság túlnyomó többsége ma már rövidített munkahéttel dol­gozik. Egyes közművelődési in­tézményekben e cél elérése még feladatunk. A bírák és ügyészek részére tavaly sikerült elérni az évenként 12 napig terjedő sza­badidő átalány biztosítását. A munkajogviszony továbbfejlesz­téséről intézkedő új jogszabály ennek lehetőségét a teljes állam­­igazgatási ügyintézői állományra kiterjeszti. Ugyancsak teljesült a tagság azon igénye, hogy az ál­lamigazgatás és az igazságszol­gáltatás területén a fokozott idegrendszeri megterheléssel já­ró munka speciális jellegének el­ismerésére és honorálására, évi 24 munkanap felső határig, a munkaviszonyban töltött idő és a munkakör után járó pótszabad­ság öszeadható. Tehát a dolgo­zók túlnyomó többsége a koráb­binál jóval nagyobb mértékű szabadidővel, illetve szabadság­­idővel rendelkezik, így előtérbe kerül a szakszervezeti szervek munkájában annak kulturált, egészséges kihasználása. Szociálpolitikai ellátottság Az egészségvédelem javítása érdekében szakszervezetünk kez­deményezte a közalkalmazottak általános és rendszeres egészség­­ügyi szűrő vizsgálatának meg­szervezését. A dolgozók üdültetésére a SZOT kedvezményes és a hivata­lok saját kezelésű üdülőiben orszá­gosan a tagság 27—28 százaléká­nak megfelelő férőhely állt rendel­kezésre. Szervezett étkeztetésben a dolgozóknak mintegy egyharma­­da vett részt. A továbbfejlesztést jelenleg több jogi és pénzügyi kötöttség akadályozza,­­ ezek azonban nemcsak a közalkalma­zottakat­ érintik. Idei munkatervi feladataink között első helyen szerepel: fel­készíteni a helyi szakszervezeti szerveket az új államigazgatási és igazságügyi bérrendszer beveze­tésére. Ezen kívül a központi ve­zetőség ülése elé terjesztjük a szociálpolitikai ellátottság alaku­lása a közszolgálatban című je­lentést, valamint közreműködünk több, az elnökség elé kerülő té­ma, így a kutatóintézetek, a bu­dapesti kerületi tanácsok dolgo­zóinak helyzetét elemző, a nyug­díjasok életkörülményeit feltáró anyagok előkészítésében, az in­tézkedések kimunkálásában, veszteség jelentős erkölcsi és anyagi támogatásával. A verseny az amatőr sakkozók újabb százai­nak, talán ezreinek nyújt lehető­séget a bekapcsolódásra. Terveink szerint februárban rendezzük meg a „Közalkalma­zott Fotóamatőrök II. Országos Kiállítását”, amelyre nagyszámú pályázó, sok és színvonalas alko­tása érkezett be osztályunkhoz. A kiállítás anyagát Budapesten és vidéken vándorkiállításokon is bemutatjuk majd. Ha a szakszervezeti tisztségvi­selők agitációs­ propaganda mun­kájának tartalmi kérdéseit vizs­gáljuk, a feladatok szempontjából, azt kell mondanom, hogy ez nem­csak az osztály szűken vett fel­adatkörébe tartozó kérdéseket érinti. Szólni kell többek között azokról a megvalósult intézkedé­sekről, amelyek a közalkalmazot­tak élet- és munkakörülményeire gyakoroltak kedvező hatást, vagy ez évben terjednek ki jelentős ré­tegekre. Ösztönzünk a megnöve­­kedet szabad idő okos, kulturált kihasználására, ez tömegpolitikai munkánk fontos célkitűzése. Ugyanakkor ne feledjük a tagság őszinte választ vár a jelzett gon­dok, problémák megoldási lehető­ségeire is. A VIII. kongresszusra való fel­készülés jegyében jelentős témájú előterjesztéseket kívánunk vitára bocsátani az országos vezetőtestü­­letek elé. Ezek jellegüket tekintve a VII. kongresszus és a központi vezetőség 1972. októberi, elvi ha­tározatának gyakorlati, módszer­tani kérdéseire terjednek ki, ösz­­szegezik a helyzetet, s a tovább­fejlődésre vonatkozó javaslato­kat a világnézeti, politikai, tudo­mányos ismeretterjesztés, a könyv és olvasó-propaganda, a tömeg­sport területén. Körösi Tibor, a Kulturális-, Agitációs- és Propaganda osztály vezetője: Kulturáltan kihasználni a több szabadidőt . 1974. évi munkaprogramunk széles skálán foglalja magába szakszervezetünk kulturális, agi­­tációs-, propaganda és tömegsport tevékenységének tennivalóit. To­vábbra is kellő figyelmet fordí­tunk munkánk azon területeire, amelyeken — az elmúlt évi ta­pasztalataink alapján is — jelen­tős sikereket ért el szakszervezeti mozgalmunk, a tagság gondolat- és érzelemvilágának szocialista tartalmú gazdagításában. Gondo­lok itt például a szakszervezeti politikai oktatásra, melynek részt­vevői köre mintegy 20 000; a tár­sadalmi és családi ünnepek ben­sőséges, s a korábbinál szélesebb körű szervezésére; a tömegsport, s ezen belül az alapfokú versenyek és a természetjárás iránti érdek­lődés kiterjedésére, amely kb. 25—30 000 dolgozónak nyújt aktív pihenést, kulturális élményt. To­vábbi célunk, hogy a meggyőzés­re alapozva növeljük a helyi és országos rendezvények kulturált­ságát, s újabb jelentős rétegekre terjesszük ki tevékenységünk ha­tókörét. Másfelől — központi ve­zetőségünk és elnökségünk útmu­tatásai alapján — azt a célt is magunk elé tűztük, hogy a koráb­ban nem, vagy csak szűkebb kör­ben alkalmazott formákkal te­gyük változatosabbá a tagság igényei kielégítésének lehetősé­geit. Munkánk további fejlesztése szempontjából kiemelendőnek tartom a hivatali könyvterjesztői hálózat bővítését. Ezt indokolja az is, hogy a közalkalmazottak szerény számítás szerint is évente mintegy 5-6 millió forint érték­ben vásárolnak a bizományosok­tól tudományos, politikai, szépiro­dalmi műveket. Az elmúlt évi nagy sikerű buda­pesti kezdeményezésre alapozva ez évben országos jellegű ver­senyként került kiírásra a nap­jainkban folyó „Magyar Hírlap Kupa” sakk tömegverseny, a szer- Birtokba vették a kicsinyek . Újpalotán december 17-én új, 200 személyes óvodát és 100 személyes bölcsődét adtak át. A panelek­ből épült új létesítmény teljes komfortot biztosít kis lakóinak. Közalkalmazott 1974 . Már megszokott, hogy az esztendő végén lapunk terjesztői felke­resik az előfizetőket és kérik az előfizetések megújítását az új eszten­dőre. Ilyenkor szólnak lapunk feladatairól a szakszervezeti mozga­lomban, a szerkesztőség törekvéseiről, hogy az olvasók, a tisztségvi­selők véleményére támaszkodva szeretné mindjobban betölteni érdek­­védelmi fórum, a hasznos tapasztalatcsere és közvéleményformáló szerepét. Lapunk több tízezres, immár a törzsgárdához tartozó előfi­zetői bizonyára tapasztalják e célok megvalósítását a lap hasábjain, s azt szeretnénk, hogy az idén lapunk 5000 újabb előfizetője is meg­győződne erről. Hosszú lenne felsorolni a terjesztésben kimagasló eredményeket el­ért középszervek és alapszervezetek nevét, csak néhányat tudunk ez­úttal a legjobbak közül megemlíteni. Zala megyében a tagság 62,3 százaléka, Vas megyében 62,6, Bács megyében 61,6, Borsod megyében 61,8, Nógrád megyében 60,4, Fejér megyében 58,0, Békés megyében 55 százaléka fizeti elő a lapot. Pest és Szabolcs megyében csaknem 800 -800 új előfizetővel nőtt lapunk olvasóinak száma. Több alapszerve­zetnél 100 százalékos az előfizetés. Például a Borsod megyei Tanács­nál, Tapolca, Törökszentmiklós városi Tanácsnál, Budapest IX. és XX. kerületi Tanácsnál, a pápai, a miskolci, a kisvárdai, a zalaszentgróti já­rásban, az érdi, a vésztői, a kunhegy­esi, a szabadszállási, a jászárok­­szállási, a tiszafüredi, a soltvadkerti községi tanácsnál, a Vas megyei Bíróságnál, a Komárom, a Borsod, a Szabolcs megyei Főügyészség­nél, a Zala megyei Könyvtárban és az állategészségügyi alapszerve­zetnél, a Vas megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, a Tolna megyei Földhivatalnál. Ezúttal is megköszönjük lapunk 61 000 előfizetőjének, valamennyi terjesztőjének bizalmát és pártfogását, s kérjük, hogy szerkesztősé­günk munkáját azzal is támogassák, hogy szerkesszük együtt a lapot. Tájékoztassanak bennünket a helyi szakszervezeti munka eredmé­nyeiről, eseményeiről, jelezzék a nehézségeket, a megoldásra váró problémákat. Csak így tudunk megfelelni a bizalomnak, így felelhetünk meg a lapunk iránt támasztott követelményeknek. Közalkalmazott Szerkesztősége ett. KŐRÖSSÉ JENŐ, a Munkaszervezési és Továbbképzési osztály vezetője: Fontos feladatunk az állami munkát segítő tevékenység . Az osztály munkájának homlokterében 1974-ben is a szak­­szervezet állami munkát segítő tevékenységére vonatkozó kong­resszusi és 1972. évi központi ve­zetőségi határozatok végrehajtása, szervezése, ellenőrzése áll. Meg­vizsgáljuk — központi, megyei és alapszervezeti szinten — a hatá­rozatok végrehajtásának tapaszta­latait. Értékelő, elemző munkánk során összegezzük, hogy a szak­­szervezeti szervek milyen intéz­kedést tettek a határozat végre­hajtása érdekében, mennyiben se­gítette a határozat a bürokratikus jelenségek elleni harcot, mennyi­­re tudatos, következetes a mun­kahelyi légkör javítására irá­nyuló szakszervezeti tevékenység, hogyan alakul a személyzeti munkával összefüggő jogosultsá­gok érvényesülése, stb. Kidolgoz­zuk az időközben megjelent fon­tosabb politikai és jogi döntések­ből adódó szakszervezeti felada­tokat.­­ Középtávú terv Bekapcsolódunk a közigaz­gatás komplex, tudományos meg­alapozását és fejlesztését célzó (Folytatás a 4. oldalon)

Next