Közalkalmazott, 1975 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1975-01-10 / 1. szám
Milyen a hatékony KISZ védnökség? Így dolgoznak az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet fiataljai Mottó: A múlt évi ifjúsági parlament határozatai nyomán a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet ifjúságának képviselői és az Intézet vezetői szerződést írtak alá arról, hogy a fiatalok a KISZ vezetésével védnökséget vállalnak az Intézet számítógépes programja felett. A védnökség lényegéről, elindulásáról, a védnökségi ténykedésről beszélgetünk az intézet korszerű Colombus utcaiszékházában a fiatalok képviselőivel. Kónya Albert KISZ-titkár, Szendrő Dénes, Makkai Mihály és Sipos József, egy-egy kutatási ágazat tudományos munkatársa. Kónya Albert: — A védnökség nemcsak annyiból áll, hogy dr. Morvai László párttitkár, Németh Lajos stb.-elnök, az intézet ifjúsága nevében jómagam és Szendrő Dénes szervező titkár, aláírtuk a védnökségi szerződést. A problémákat is meg kellett keresnünk, amelyek a vezetőséget foglalkoztatják, hogy megvalósuljén az együttműködés a vezetők és intézeti fiatalok között. Makkai Mihály: — A munka az intézet kettős tagozódásából adódik. Van gazdasági munka, az illetékes főosztály alosztály és munkacsoportok tevékenysége és van az intézetnek egyfajta tudományos hierarchiája. A munkatársi gárdájának e két tagozódás munkájában kell megtalálni a szoros együttműködést, jó eredményt és fejlődést elérni. Szendrő Dénes: — Már a szerződés megkötése előtt megvizsgáltuk, melyik munkaterületen szükséges a védnökségi munka különleges fejlesztése. A geofizikai kutatásban a leggyorsabban fejlődő tudományos ág a számítógépes rendszer. Az intézet a megbízhatóbb mérések elérése érdekében fejleszti digitális mérőberendezéseit és a digitális műszereket. Az új módszerek kidolgozása és elterjesztése a legfontosabb feladat. Összegezzük, hogy a geofizikában a szeizmikus vizsgálatoknál kezdődött el a számítógépes rendszer alkalmazása, majd folytatódott a geoelektromos módszereknél, a gravitációs módszereknél s végül a mélyfúrások értékelésénél, a karotázsnál. A munka kezdeti nehézségei is szóba kerülnek. A gépek mellett sok a kezdő, érettségizett fiatal lány, akik nem úgy állnak a műszer mellé, mint akár egy tapasztaltabb műszerész, karbantartó vagy nagy gyakorlattal rendelkező szerelő. A KISZ-védnökség egyik lényeges mozzanata, hogy a kezelési hibákat csökkentsék. A „vétők” mellé tapasztaltabb fiatal áll, gyakran tartanak úgynevezett „eligazítást”. Az intézetnek sok a fiatal munkatársa. Sokan dolgoznak a programozásnál is. Havonta tartanak tehát összejöveteleket — ez is a védnökségi szerződés egyik pontja — s akik segíteni tudnak, tanácsukkal, gyakorlati útmutatással, segítenek is. Kónya Albert: — Bátran mondhatom, hogy ezek a havonta rendszeresen megtartott összejövetelek eredményesek. Makkai Mihály: — Legutóbb védnökségünk szervezete és gazdasági vezetőinek képviselete közösen tanácskozott. Sipos József: — Ekkor megvitattuk, hogy sürgős a mielőbbi információ cserék megrendezése. Kónya Albert: — Ennek lényege, hogy a különböző osztályok munkatársai a párhuzamos programozás eredményeiről tájékoztassák egymást. Így indult el a KISZ-védnökség a Geofizikai Intézet fejlesztési programjánál és a jelek szerint sikeresen folytatódik. A fiatal tudományos munkatársak megfogalmazása szerint a digitális számítógépes fejlesztés útja — kiszámíthatatlan — de további eredményeket ígér. Szabó József (A felvételeket Paulovkin Gyuláné készítette) A Magyar Tudományos Akadémia intézeteiben a múlt évben több területen jelentős kutatási eredményeket értek el és 1975- ben figyelemreméltó tervek megvalósítására kerül sor. Ezekről kértünk tájékoztatást dr. Láng Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesétől. — Az Akadémia intézeteiben 1974-ben milyen számottevő kutatási eredmények születtek? — Az intézeteinkben folyó kutató munkát 1974-ben is a nyugodt alkotómunka jellemezte. Kutatóhelyeink dolgozói konszolidált körülmények között végezték feladataikat, folytatták azt a kutató tevékenységet, amelyet az 1972—1975. évekre vonatkozó középtávú tervükben erre az évre kitűztek. Elsősorban arra törekedtek, hogy a tennivalókat — legyen az kutatási, személyzeti, gazdálkodási, nemzetközi vagy igazgatási jellegű — a tudománypolitikai irányelvek szellemében végezzék. A kutatások nagy része az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervbe (OTTKT) tartozó, illetve az MSZMP KB agitációs és propaganda bizottsága által ajánlott téma. Az 1971—1985 közötti időszakra szóló OTTKT négy országos szintű kutatási főirányáért az Akadémia a felelős. Az Akadémiának hét tárcaszintű kutatási főiránya van, ezenkívül kutatóhelyeink közreműködnek más főhatóságok felelőssége mellett kiemelt főirányok és célprogramok végrehajtásában is. Hangsúlyozni szeretném, hogy az országos szintű főirányok céljai mind alapkutatási, mind pedig gyakorlati szempontból kiemelkedő jelentőségűek. Az egyes főirányokban folyó, munka állásáról, az elért kutatási eredményekről és általában a kutatótevékenységgel összefüggő személyi, anyagi stb. feltételek alakulásáról csak a IV. ötéves terv lezárása után adható alaposabb elemzés. A múlt évben a természettudományok területén folyó kutatásokban több jelentős eredmény született. Ezek közül kiemelhetem: a woi iramnak és ötvözeteinek kutatásában elért sikerek közvetlen felhasználásra kerülnek az izzólámpa gyártásában. A magfizikai módszereken nyugvó anyagvizsgálati módszer és berendezés kidolgozása lehetővé tette, hogy a fémötvözetek összetevőit roncsolásmentesen lehessen meghatározni. A Geokémiai Kutató Laboratórium, más intézményekkel közösen, számottevő eredményeket ért el a geomikrobiológiában, elsősorban a vas biológiai oxidációja optimális feltételeinek vizsgálatában. A Szegedi Biológiai Központ Növényélettani Intézetében sikeresen alkalmazzák a levélszövetekből nagy számban nyerhető sejtek protoplasztok előállításának technikáját. Protoplasztokkal kezdték meg a betegség-ellenállásra vonatkozó vizsgálataikat, és ezt az új módszert 1974-ben sikerrel alkalmazták egyes hatóanyagokkal szemben ellenálló hibridek rövid idő alatti kiválasztására. A társadalomtudományi kutatások sokirányú kutatási köréből különösen figyelmet érdemelnek a következő témákban elért eredmények: a munkásosztály fejlődésének, struktúrájának és tudatállapota alakulásának vizsgálata; a mai falu társadalmi szerkezetének átalakulása; a család helyzetének alakulása szocialista társadalmunkban, a közvetlen és képviseleti demokrácia formái és mechanizmusa az ipari valamint a mezőgazdasági üzemekben; a magyar nyelv állapotának vizs gálata stb. A társadalomtudományokban szélesedett a közösség problémáinak megoldását, a tudat formálását közvetve és köz- ' vetlenül szolgáló kutatások köre. Tovább erősödött a kutatás és a társadalmi gyakorlat közötti sok- irányú kapcsolat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a múlt évben tovább bővült azonak a kutatá- soknak a köre, amelyek a társa- dalmi fejlődés gyakorlati kérdéseinek megoldásához nyújtottak segítséget a gazdaságpolitika, az állami élet, az oktatási rendszer, a kulturális élet továbbfejlesztésével kapcsolatos határozatok kidolgozásában és végrehajtásában. — Melyek az idei év fontosabb kutatási feladatai? — A Magyar Tudományos Akadémia 1975 évi kutatási terveinek is alapja az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv, amelyre épül az intézetek középtávú terve. Az akadémiai intézetek a középtávú tervezéssel biztosítani kívánják a népgazdaság és a kultúra szükségleteinek kielégítését, az ezt szolgáló tudományos kutatás fejlesztését, valamint segíteni kívánják a koncentráltabb, célratörőbb, hatékonyabb fejlődést azokban a tudományágakban, amelyek szempontjából az adottságok hazánkban különösen kedvezőek. A tervek között több olyan tudományos téma szerepel, amelyek a gyakorlati igények kielégítését célozzák, így például a mérés- és számítástechnikai kutatások területén új displaytípusokat dolgoznak ki. A munka során kutatási módszereket tökéletesítenek a közlekedési hálózat modellezésére, tervezésére, forgalmi paramétereinek meghatározására. A földrajztudományi kutatások területén modellvizsgálatok alapján megkísérlik feltárni az ország kedvezőtlen természeti adottságú területei szintdifferenciáinak kialakulásában közrejátszó okokat. A korábbiakhoz hasonlóan folytatják a mexikói tavaszi búzák ősziesítését szabadföldi kísérletsorozatban és a fitotron felhasználásával. Megkísérlik olyan búzafajták kombinációinak előállítását, amelyek szemtermelésben legalább 20 százalékkal felülmúlják a standard fajtákat. A közgazdasági tudományok területén tovább folytatják a kutatásokat a gazdaságpolitikánk tapasztalatainak tudományos elemzése és továbbfejlesztése érdekében. Az állam- és jogtudományi kutatóbázis pedig a közigazgatás továbbfejlesztésének tudományos megalapozásán munkálkodik. A szociológiában előtérben áll társadalmunk rétegeződésének, életmódbeli és tudati problémáinak kutatása. — Az idén milyen jelentősebb szervezési és beruházási programok kerülnek megvalósításra? — Ezek közül kiemelkedik a Magyar Tudományos Akadémia 150. évfordulója, amelynek alkalmából jubileumi közgyűlést rendezünk, és ezen a nagyhírű intézmény elnöke, valamint főtitkára előadást tart az Akadémia jövőjéről, terveiről. Sor kerül egy érdekes jubileumi kiállításra is a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az évforduló alkalmából megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia története című mű — az MTA Történettudományi Intézete gondozásában, valamint Sőtér István akadémikus tollából „Az Akadémia társadalmi szerepéről” című esszé, a Science in Hungary című könyv második kiadása. A jubileumi ünnepségeken világhírű tudósok is részt vesznek. A beruházási tervek közül említésre méltó a Budaörsi úton épülő új természettudományi kutatóközpont idei részleges átadása, amely otthont fog adni — egyebek között — a jelenleg mostoha körülmények között elhelyezett Matematikai Kutató Intézetnek és a Geokémiai Kutató Laboratóriumnak, továbbá az újonnan létesítendő Szervetlen Kémiai Kutató Laboratóriumnak, valamint két olyan új kutatóhelynek, amelyek eddig tanszéki kutatócsoport keretében működtek. Nem lehet kétséges, hogy az új létesítmény hatékonyan segíti majd az egyetemi kutatásokat is — mondotta dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese: Karczag László Az Akadémia intézeteinek kutatási eredményei és tervei Beszélgetés dr. Láng Istvánnal, az MTA főtitkár-helyettesével © Dolgozik a KISZ-brigád: Baranyai Zsuzsa, Laszlovszki Erzsébet és Szőllősi Imre a vezérlőpultnál © Előkészítőgép javítása: Széphelyi Emil és Varga Gyula munkában . Rékássy Csaba a geoelektromos gép mérési adatainak feldolgozását készíti elő ------------------------------T-25 ÉVES az Állam- és Jogtudományi Intézet . A történelmi patinájú, várbeli Országház utcában működik a Magyar Tudományos Akadémia szerveként az Állam- és Jogtudományi Intézet, amely decemberben ünnepelte létsítésének 25. évfordulóját. A jubileum alkalmával ünnepi ülést tartottak az Akadémia kongresszusi termében. Az intézetben dr. Harmathy Attila osztályvezetővel, több jogi tanulmány és monográfia szerzőjével, az intézet tudományos titkárával beszélgettünk. Az intézet igazgatója, Szabó Imre akadémikus, többi vezetője is ismert jogtudós, professzor, kutatók. A kutatói létszám 40. A tudományos kutatói gárda utánpótlását, a jogi karokon végzett, arra alkalmas fiatalokból, gyakornoki rendszerrel biztosítják. Jelenleg tíz gyakornok dolgozik. Az intézetben állam jogi, államigazgatási jogi, polgári jogi, büntetőjogi, kriminológiai és jogösszehasonlítói osztályokat találhatunk. Itt szerkesztik a Jogtudományi Közlönyt, amely az Akadémia Jogtudományi Bizottsága folyóirata, valamint az intézet saját folyóiratát, az Állam és Jogtudományt. A kutatási témákat folyamatosnak tekinthetjük, mivel általában társadalmi, állami és jogéletünk esedékes kérdései adnak időszerűséget az elméleti átfogó, vagy részfeldolgozásoknak. A korábbi években a szocialista államépítés problémái, a népgazdaság jogi kérdései, polgári jogi kérdések, a bűnözés elleni küzdelem kriminológiai megalapozása, jogrendszerek és jogintézmények összehasonlító tanulmányozása volt munkásságunk fő tárgya. Jelenleg két kiemelt kutatási témája van az intézetnek: a közigazgatás komplex kutatása és a szocialista vállalat problémái, de ezenfelül a kutatási tervek megvalósításához tartoznak a nemzetközi jog időszerű kérdései, a jogösszehasonlítás elmélete, jogintézmények öszszehasonlító vizsgálata és több egyéb kutatási témák. Kapcsolatunk a gyakorlati állam- és jogélettel rendkívül széles körű. Jogszabály-előkészítés, kutatási szerződés, konzultáció hivatalos szervekkel, tudományos ismeretterjesztési tevékenység, egyetemi jogi karokkal együttműködés, egyetemi oktatásban részvétel és több más módon valósul meg. Szeretnénk, ha folyóiratunkat a hivatalos szervek, a magyar jogászság, s a jog iránt érdeklődők nagyobb mértékben tanulmányoznák arra is tekintettel, hogy a folyóirat a gyakorlati jogi szükségletekkel is lépést tart. Intézetünk nemzetközi kapcsolatai is igen kiterjedtek. Igyekszünk aktívan bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. Rendszeresek a munkakapcsolataink a szocialista országok hasonló intézeteivel, de részt veszünk nem szocialista tudományos nemzetközi szervezetek munkájában is, mint a Nemzetközi Jogtudományi Egyesületben, a Nemzetközi összehasonlító Jogi Akadémia tevékenységében. Jóllehet a tudományos munkát nem lehet számokkal mérni, mégis megemlítem, hogy az intézet munkatársai 1958 óta 110 könyvet, 750 tanulmányt, cikket jelentettek meg. (J. P.) közalkalmazott.