Közalkalmazott, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-08 / 1. szám
11. sz. Tájékoztatója BIZALMIAK Kt igazságügyi miniszter és a Közalkalmazottak Szakszervezete Elnökségének irányelvei a bíróságok hivatali szervezetében működő szakszervezeti bizalmiak hatáskörének gyakorlásáról . A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán elfogadott új alapszabály alapján a Minisztertanácsnak — a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló egyes rendelkezéseket módosító — 12/1976. (V. 27.) MTsz. rendelete a szakszervezet egyetértési jogát a dolgozók meghatározott egyéni ügyeire vonatkozó döntésekre, illetőleg eseti intézkedésekre is kiterjesztette, jelentősen növelve ezzel a szakszervezetek jogkörét. A szakszervezet — a dolgozók egyéni ügyeire vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben — az egyetértési jogot a közszolgálati, így a bírósági szerveknél is a bizalmi útján gyakorolja, amikor a bizalmival azonos szinten való vezetői intézkedésre kerül sor. A bíróságok hivatali szervezetében azonban a munkáltatói jogokat a munkahelyen belül is egyes esetekben megosztottan, nem ritkán magas szintű szervek gyakorolják. Ezen körülmények — az egységes gyakorlat kialakítása érdekében — szükségessé teszik, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló, döntésre jogosult bírósági vezetők éppen úgy, mint az egyetértési joggal rendelkező szakszervezeti szervek egységes iránymutatást kapjanak a fent említett jogszabály rendelkezéseinek a bíróságok hivatali szervezetében történő eredményes és jogszerű alkalmazásához. Az elmúlt időszakban mind eredményesebb együttműködés alakult ki a bíróságok hivatali szervezetében a munkahelyi vezetők és a megfelelő szakszervezeti szervek között, a jogok kölcsönös tiszteletben tartása, a kötelességek teljesítése iránti együttes feladatvállalás és a felelősségérzés talaján Indokolt, hogy ez az együttműködés a jövőben még hatékonyabban szolgálja a közös célok, a bíróságok előtt álló feladatok mind eredményesebb megoldását, az ítélkezési munka színvonalának emelését, a bírósági dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. E cél szolgálatában kell együttműködni a munkahelyi vezetőknek és a szakszervezeti szerveknek a dolgozók jogszabályban meghatározott egyéni ügyeiben a döntések kialakításában is. Mindezen célok elérése érdekében a bíróságok hivatali szervezetében működő szakszervezeti bizalmiak hatáskörének alakulására a szakszervezeti jogok gyakorlásában az alábbi irányelveket adjuk ki: 1. A szakszervezeti bizalmi egyetértési jogának gyakorlása. A szakszervezet egyetértése szükséges a munkáltatói jogot gyakorló, illetőleg az intézkedésre jogosult munkahelyi vezető következő ügyekben hozott döntéséhez: a dolgozó zend hatékony érvényesülését, ezáltal az ügyészi szervek vezetői és a szakszervezeti szervek eddigi eredményes együttműködésének további kibontakozását. Ennek érdekében: a) tájékoztassák az irányításuk alatt működő ügyészi szervek vezetőit az irányelvekről és megvalósításukkal kapcsolatos feladataikról; b) tegyék lehetővé, hogy a vezetők továbbképző tanfolyamain ez a téma is szerepeljen; c) tegyék lehetővé, hogy a hivatali működési szabályzatokban ,ügyrendekben az irányelvek alapján a munkáltatói jogok gyakorlását érintő szükséges módosításokat vezessék keresztül. 2. A bizalmi munka továbbfejlesztése érdekében a szakszervezet központi szervei intézkednek: a) a „Bizalmi Tájékoztató” rendszeres kiadásáról; b) gyakorlati módszertani útmutató kidolgozásáról; c) a „Közalkalmazott" című lapban a bizalmiak munkájával összefüggő módszerek, az ügyészi és szakszervezeti szervek együttműködésével kapcsolatos hasznos tapasztalatok közreadásáról; d) az irányelvekben foglaltak végrehajtásának rendszeres segítéséről és ellenőrzéséről. 3. A szakszervezet középirányító szerveinek feladata, hogy a) a működési területükhöz tartozó valamennyi bizalmival ez év december hó 15-ig részletesen megismertessék az irányelveket és az abból adódó feladatokat; b) a szakszervezet központi vezetősége titkárságának határozata szerint — 1977. május hó 31-ig — szervezzék meg a bizalmiak, bizalmi helyettesek oktatását, a nagyobb létszámú alapszervezetekben önállóan, a kisebb alapszervezetekben összevontan, és biztosítsák a bizalmiak rendszeres írásos és szóbeli tájékoztatását, továbbá nyújtsanak segítséget a szakszervezeti bizottságoknak ahhoz, hogy a bizalmiak tájékoztatása, munkájuk segítése a munkahelyeken is rendszeressé váljon, de 1977. február 28-ig szervezzék meg, hogy az alapszervezetek működési szabályzatában a szükséges kiegészítések (változtatások), továbbá, hogy a jogkörök gyakorlását elősegítő szervezeti módosítások megtörténjenek. Budapest, 1976. december 3. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Dr. Prieszol Olga Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára — személyi alapbérének megállapítása, — jutalmazása. — részére miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslattétel. — fizetett rendkívüli szabadságban, vagy jutalomszabadságban való részesítése, — részére hivatali lakás, vagy lakástámogatás, valamint szociális juttatás adása esetén. 2. Az 1. pontban felsorolt esetekben a szakszervezet egyetértési jogának gyakorlása az egyes bírósági szinteken az alábbiak szerint történik: a) a bizalmi egyetértése szükséges a döntés kialakításához, ha a munkáltatói jog gyakorlására, illetőleg az intézkedés megtételére a járásbíróság, a városi,a kerületi bíróság, illetve a munkügyi bíróság elnöke jogosult; b) ha az a) pontban felsorolt szerveknél szakszervezeti bizottság vagy osztálybizottság működik, a vezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gyakorlásához, illetőleg az intézkedés megtételéhez a szakszervezeti bizottság, illetve osztálybizottság egyetértése szükséges; c) a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges a döntés kialakításához, ha a munkáltatói jog gyakorlására, illetőleg az intézkedés megtételére a megyei (fővárosi) bíróság elnöke jogosult; d) a szakszervezeti bizottság (osztálybizottság) egyetértési jogát a bizalmi és a vele azonos szintű vezető együtt tett javaslata alapján gyakorolhatja; e) a bíróságok dolgozóinak szakszervezeti egyetértési jogkörbe tartozó azon ügyeiben (például bírák első bérmegállapítása, lakástámogatás stb.), amelyekben a munkáltatói jogkört a miniszter (államtitkár, miniszterhelyettes) gyakorolja, amegyei (fővárosi) bíróság elnökének és szakszervezeti bizottságának egyetértésben tett, előzőleg a bizalmival egyeztetett javaslata alapján a döntésre jogosult egyszemélyben dönt. 3. Az 1. pontban felsorolt ügyekben: a) ha a bizalmi (osztálybizottság) és a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a döntés során nem jutnak egyetértésre, kötelesek az ügyet végleges döntésre közvetlen feletteseikhez felterjeszteni. Ez esetben a bíróság vezetője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben véglegesen dönt; b) a bíróságok vezetői döntési, illetőleg a szakszervezeti szervek egyetértési joguk gyakorlása során legyenek figyelemmel arra az általános szabályra, hogy az előző pontban körülírt vitás ügyeket az érintett bíróságok szakszervezeti bizottságával, azonos szintű bíróságok keretein belül, véglegesen rendezni kell. c) a szakszervezeti szerv egyetértése nélkül tett munkáltatói intézkedés jogszabályt sértő. Azért, ha a bizalmi (osztálybizottság) egyetértése nélkül intézkedik a vezető, úgy e tényről a bizalmi (osztálybizottság) a szakszervezeti bizottságot tájékoztassa az ügy jogszerű elintézésének kezdeményezése érdekében. Ha viszont az ügyben az egyetértési jogot a szakszervezeti bizottság gyakorolja, és a bíróság vezetője a bizottság egyetértése nélkül intézkedik, úgy