Közalkalmazott, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-08 / 1. szám

11. sz. Tájékoztatója BIZALMIAK Kt igazságügyi miniszter és a Közalkalmazottak Szakszervezete Elnökségének irányelvei a bíróságok hivatali szervezetében működő szakszervezeti bizalmiak hatáskörének gyakorlásáról . A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán elfogadott új alap­szabály alapján a Minisztertanácsnak — a Munka Törvénykönyve vég­rehajtásáról szóló egyes rendelkezéseket módosító — 12/1976. (V. 27.) MT­sz. rendelete a szakszervezet egyetértési jogát a dolgozók meghatározott egyéni ügyeire vonatkozó döntésekre, illetőleg eseti intézkedésekre is kiterjesztette, jelentősen növelve ezzel a szakszervezetek jogkörét. A szakszervezet — a dolgozók egyéni ügyeire vonatkozó jogszabályban meghatározott esetekben — az egyetértési jogot a közszolgálati, így a bíró­sági szerveknél is a bizalmi útján gyakorolja, amikor a bizalmival azonos szinten való vezetői intézkedésre kerül sor. A bíróságok hivatali szervezetében azonban a munkáltatói jogokat a mun­kahelyen belül is egyes esetekben megosztottan, nem ritkán magas szintű szervek gyakorolják. Ezen körülmények — az egységes gyakorlat kialakítása érdekében — szükségessé teszik, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló, dön­tésre jogosult bírósági vezetők éppen úgy, mint az egyetértési joggal ren­delkező szakszervezeti szervek egységes iránymutatást kapjanak a fent em­lített jogszabály rendelkezéseinek a bíróságok hivatali szervezetében történő eredményes és jogszerű alkalmazásához.­ Az elmúlt időszakban mind eredményesebb együttműködés alakult ki a bíróságok hivatali szervezetében a munkahelyi vezetők és a megfelelő szak­szervezeti szervek között, a jogok kölcsönös tiszteletben tartása, a kötelessé­gek teljesítése iránti együttes feladatvállalás és a felelősségérzés talaján Indokolt, hogy ez az együttműködés a jövőben még hatékonyabban szolgálja a közös célok, a bíróságok előtt álló feladatok mind eredményesebb megol­dását, az ítélkezési munka színvonalának emelését­, a bírósági dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. E cél szolgálatában kell együttműködni a munkahelyi vezetőknek és a szakszervezeti szerveknek a dolgozók jogsza­bályban meghatározott egyéni ügyeiben a döntések kialakításában is. Mindezen célok elérése érdekében a bíróságok hivatali szervezetében mű­ködő szakszervezeti bizalmiak hatáskörének alakulására a szakszervezeti jo­gok gyakorlásában az alábbi irányelveket adjuk ki: 1. A szakszervezeti bizalmi egyetértési jogának gyakorlása­­. A szakszervezet egyetértése szükséges a munkáltatói jogot gyakorló, ille­tőleg az intézkedésre jogosult munkahelyi vezető következő ügyekben hozott döntéséhez: a dolgozó zend hatékony érvényesülését, ezáltal az ügyészi szervek vezetői és a szak­­szervezeti szervek eddigi eredményes együttműködésének további kibontako­zását. Ennek érdekében: a) tájékoztassák az irányításuk alatt működő ügyészi szervek vezetőit az irányelvekről és megvalósításukkal kapcsolatos feladataikról; b) tegyék lehetővé, hogy a vezetők továbbképző tanfolyamain ez a téma is szerepeljen; c) tegyék lehetővé, hogy a hivatali működési szabályzatokban ,ügyrendek­ben az irányelvek alapján a munkáltatói jogok gyakorlását érintő szükséges módosításokat vezessék keresztül. 2. A bizalmi munka továbbfejlesztése érdekében a szakszervezet központi szervei intézkednek: a) a „Bizalmi Tájékoztató” rendszeres kiadásáról; b) gyakorlati módszertani útmutató kidolgozásáról; c) a „Közalkalmazott" című lapban a bizalmiak munkájával összefüggő módszerek, az ügyészi és szakszervezeti szervek együttműködésével kapcso­latos hasznos tapasztalatok közreadásáról; d) az irányelvekben foglaltak végrehajtásának rendszeres segítéséről és ellenőrzéséről. 3. A szakszervezet középirányító szerveinek feladata, hogy a) a­ működési területükhöz tartozó valamennyi bizalmival ez év decem­ber hó 15-ig részletesen megismertessék az irányelveket és az abból adódó feladatokat; b) a szakszervezet központi vezetősége titkárságának határozata szerint — 1977. május hó 31-ig — szervezzék meg a bizalmiak, bizalmi helyettesek oktatását, a nagyobb létszámú alapszervezetekben önállóan, a kisebb alap­szervezetekben összevontan, és biztosítsák a bizalmiak rendszeres írásos és szóbeli tájékoztatását, to­vábbá nyújtsanak segítséget a szakszervezeti bizottságoknak ahhoz, hogy a bizalmiak tájékoztatása, munkájuk segítése a munkahelyeken is rendsze­ressé váljon, de 1977. február 28-ig szervezzék meg, hogy az alapszervezetek működési szabályzatában a szükséges kiegészítések (változtatások), továbbá, hogy a jogkörök gyakorlását elősegítő szervezeti módosítások megtörténjenek. Budapest, 1976. december 3. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész Dr. Prieszol Olga Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára — személyi alapbérének megállapítása, — jutalmazása. — részére miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javas­lattétel. — fizetett rendkívüli szabadságban, vagy jutalomszabadságban való ré­szesítése, — részére hivatali lakás, vagy lakástámogatás, valamint szociális jutta­tás adása esetén. 2. Az 1. pontban felsorolt esetekben a szakszervezet egyetértési jogának gya­korlása az egyes bírósági szinteken az alábbiak szerint történik: a) a bizalmi egyetértése szükséges a döntés kialakításához, ha a munkál­tatói jog gyakorlására, illetőleg az intézkedés megtételére a járásbíróság, a városi,­­a kerületi bíróság, illetve a munkügyi bíróság elnöke jogosult; b) ha az a) pontban felsorolt szerveknél szakszervezeti bizottság vagy osz­tálybizottság működik, a vezető hatáskörébe tartozó munkáltatói jogok gya­korlásához, illetőleg az intézkedés megtételéhez a szakszervezeti bizottság, illetve osztálybizottság egyetértése szükséges; c) a szakszervezeti bizottság egyetértése szükséges a döntés kialakításához, ha a munkáltatói jog gyakorlására, illetőleg az intézkedés megtételére a me­gyei (fővárosi) bíróság elnöke jogosult; d) a szakszervezeti bizottság (osztálybizottság) egyetértési jogát a bizalmi és a vele azonos szintű vezető együtt tett javaslata alapján gyakorolhatja; e) a bíróságok dolgozóinak szakszervezeti egyetértési jogkörbe tartozó azon ügyeiben (például bírák első bérmegállapítása, lakástámogatás stb.), ame­lyekben a munkáltatói jogkört a miniszter (államtitkár, miniszterhelyettes) gyakorolja, a­­megyei (fővárosi) bíróság elnökének és szakszervezeti bizott­ságának egyetértésben tett, előzőleg a bizalmival egyeztetett javaslata alap­ján a döntésre jogosult egyszemélyben dönt. 3. Az 1. pontban felsorolt ügyekben: a) ha a bizalmi (osztálybizottság) és a munkáltatói jogkört gyakorló ve­zető a döntés során nem jutnak egyetértésre, kötelesek az ügyet végleges döntésre közvetlen feletteseikhez felterjeszteni. Ez esetben a bíróság veze­tője a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben véglegesen dönt; b) a bíróságok vezetői döntési, illetőleg a szakszervezeti szervek egyetér­tési joguk gyakorlása során legyenek figyelemmel arra az általános sza­bályra, hogy az előző pontban körülírt vitás ügyeket az érintett bíróságok szakszervezeti bizottságával, azonos szintű bíróságok keretein belül, végle­gesen rendezni kell.­­ c) a szakszervezeti szerv egyetértése nélkül tett munkáltatói intézkedés jogszabályt sértő. Azért, ha a bizalmi (osztálybizottság) egyetértése nélkül intézkedik a vezető, úgy e tényről a bizalmi (osztálybizottság) a szakszerve­zeti bizottságot tájékoztassa az ügy jogszerű elintézésének kezdeményezése érdekében. Ha viszont az ügyben az egyetértési jogot a szakszervezeti bizottság gya­korolja, és a bíróság vezetője a bizottság egyetértése nélkül intézkedik, úgy

Next