Közalkalmazott, 1983 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
0 Budapest, XIII. kerület Felkészültek a lakásrendeletre • A múlt év októberében megjelent új lakásügyi rendelkezések, illetve rendeletmódosítások különösen nagy feladatokat rónak a tanácsokra. Ezek teljesítésére Budapest egyik legnagyobb munkáskerületében, a XIII.-ban 1982 novemberében részletes intézkedési tervet fogadott el a végrehajtó bizottság. Az intézkedési terv végrehajtásának irányítására és koordinálására tíztagú bizottság alakult, élén Takács Lajos általános tanácselnök-helyettessel. A kerületi tanács vb intézkedési terve négy fő feladat teljesítésének megszervezésére irányul. Ezek: 1. a lakásépítési program előirányzatainak módosulásából fakadó tennivalók; 2. a meglevő lakásállomány folyamatos és tervszerű karbantartására, fenntartásának javítására felkészíteni, módosítani az ingatlankezelő szervezetet; 3. felkészülni a lakásgazdálkodási és -elosztási tevékenység új jogi szabályozásainak érvényesítésére; 4. előkészíteni a lakbéremelést. Az említett fontos tennivalók indokolják, hogy a kerületi koordinációs bizottságban — a kerületi pártbizottság és a tömegszervezetek kerületi szerveinek képviselői mellett — részt vesznek a végrehajtásban érdekelt tanácsi szakigazgatási szervek (a műszaki osztály, a lakásügyi, az igazgatási és a szervezési osztály) vezetői, valamint a kerületi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója is. A VI. ötéves tervidőszakra a kerületben 7664 lakás felépítését tervezték, s ez a mennyiség a budapesti lakásépítés tervezett volumenének csökkentése ellenére is változatlan. Így a területelőkészítéssel összefüggő tanácsi feladatok is az eredeti terveknek megfelelően terhelik meg az apparátust. Az intézkedési terv aláhúzza a hatósági építési és használatbavételi engedélyek gyors kiadásának a fontosságát. Emellett a műszaki osztály feladataként jelöli meg az emelet-ráépítésre, tetőtér-beépítésre alkalmas épületek címjegyzékeinek összeállítását, a magánerős beépítésre alkalmas területek felkutatását és — a kerületnek a Dráva utcától délre eső részén — a beépíthető foghíjak felmérését. Fokozni kívánják a régi lakások korszerűsítésének ütemét, a korszerűsítésben az eddiginél jobban érdekeltté teszik a lakókat. A kerületi Ingatlankezelő Vállalat kezelésében álló bérlakások száma megközelíti a 43 ezret. A vállalat legfőbb feladata — a párt Központi Bizottságának határozatából és az ennek nyomán kiadott állami intézkedésekből adódóan — az, hogy a lakóházak jobb karbantartását, felújítását biztosítsa. A megnövekedett feladatok teljesítése szükségessé teszi az Ingatlankezelő Vállalat szervezetének korszerűsítését. A tervezett átszervezés során növelni kívánják a házkezelési egységek számát és olyan karbantartó szervezetet szándékoznak a házkezelőségek rendelkezésére bocsátani, amelyek segítségével azok alkalmassá válhatnak a kezelésükben álló bérlemények karbantartásának megfelelő színvonalú ellátására. Lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy a házkezelőségek igénybe vehessék a központi műhely szolgáltatásait. Az októberben kiadott, illetve módosított központi rendelkezések s az ezek nyomán elfogadott fővárosi tanácsrendeletek azt a törekvést juttatják kifejezésre, hogy a fiatal házasok — a fokozatosság elvének érvényre juttatásával — az eddiginél gyorsabban jussanak önálló lakáshoz. Ezzel kapcsolatban a kerületi lakásosztály feladata lesz a lakásigények nyilvántartásának korszerűsítése, az új és a megüresedő lakások kiutalásának meggyorsítása és a lakáselosztás társadalmi ellenőrzésének a kiszélesítése. A lakásigényléseknek a közeljövőben esedékes megújítása alkalmával a kerületben az igénylők száma — mely 1982 őszén 11 400 volt — előreláthatóan némileg csökken. Ebben az irányban hat minden bizonnyal a lakásigénylési letét bevezetése is. Már az elmúlt év december 1-én megkezdődött és ez év február 28-ig befejeződik a bérlakások adatainak felmérése, illetve egyeztetése. Ennek lebonyolítására — az intézkedési tervben foglaltaknak megfelelően — az IKV megszervezte az adatfelmérésben részt vevő 120 dolgozó felkészítését és tevékenységét. Az adatfelvételi lapok feldolgozása után megállapítják a lakások új lakbérét , figyelembe véve azokat a módosító tényezőket, amelyek a kiadott rendelkezések értelmében a komfortfokozatot és a lakásalapterület alapján megállapítható lakbért növelik, vagy csökkentik. Növelő tényező a kerületben csak azoknál a lakásoknál mutatkozik, amelyeknek ablakai — a Jászai Mari tér és a Dráva utca között fekvő Duna-parti szakaszon — közvetlenül a Dunára néznek, illetőleg a József Attila kertvárosban, a csökkentő tényezőiket a helyszíni felmérés alapján állapítják meg, például az alagsorban levő vagy az aládúcolt lakásoknál. Az új lakbérekről 1983. március 31-ig értesítik a lakásbérlőket. A XIII. kerületi Tanács az eredményes végrehajtás nélkülözhetetlen feltételének tekinti azt is, hogy az új lakásrendelkezésekről s azok végrehajtásáról a lakóterületi aktívákat és a lakosságot is széles körben tájékoztassa. Ezt a célt szolgálták a december közepén sorozatosan — a kerület északi, középső és déli része számára külön-külön — megrendezett aktívaértekezletek, amelyek mindegyikén egy-egy vezető tisztségviselő adott politikai tájékoztatást. Hajdú György II Jltfugdíjasok Körmenden , Körmenden a Centrál Étterem rendezvénytermében a járási hivatal stb és a városi és járási Vöröskereszt szervezett a tanácsi nyugdíjasoknak járási találkozót. A félszáz nyugdíjast Fodor Ernő, a járási hivatal elnöke köszöntötte. Ezt követőena körmendi körzeti általános iskola és diákotthon II. Rákóczi Ferenc nevét viselő úttörőraja adott kultúrműsort az egybegyűlteknek. Ezután Fodor Ernő tájékoztatója hangzott el a körmendi járás tanácsi apparátusainak munkájáról, az ötödik ötéves terv időszakában elért eredményekről. Tájékoztatója után levetítették a „Körmend újra város” című filmet,amely az 1979-ben várossá avatott Körmendet mutatja be. Tóth László I " Néhány hete szinte véletlenül jutottam el Körösi Bélához, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi apparátusának párttitkárához, amikor is elmondta: nyugdíjba készül december 31-ével. — Átadom helyemet a fiataloknak, eleget dolgoztam. Fiatalabb koromban gyengébb tanulókat oktattam, nyaranta a Ganzban, kertészetben vállaltam munkát, mert a pénzre nagy szükség volt. Édesanyám ötéves koromtól egyedül nevelt.. . Beszélgetés közben cseng a telefon. A vonal túlsó végén bizonyos megyei ügyről érdeklődnek. — Tudok róla — jegyzi meg Körösi Béla —, tárgyaltam az illetékesekkel. Alaposan, körültekintően kell kivizsgálni az ügyet — mondja jótanácsként partnerének. Bizalommal, hittel élt, dolgozott Körösi Béla. Előbb pénzügyi szakembernek készült, elvégezve az első ilyen demokratikus tanfolyamot, aztán adóhivatalnál végezte munkáját, tanácsi dolgozó volt, szakszervezeti funkcionárius lett. De bárhová helyezték, rövid időn belül alaposan megtanulta a szakmát. Függetlenített szakszervezeti tisztségviselő 1958-ban, előbb a Pest megyei bizottság szervező-, majd megbízott titkára lett. Aztán a szakszervezeti központban számítottak rá, tehát ide jött. Előbb politikai munkatársként, majd osztályvezető-helyettesként. De mindez kevés az évekről. Amint elmondta, szinte soha sem volt munkaideje ... Annál mindig többet dolgozott. Az emlékezés során hangzik el: a tsz-szervezések idején vidékre járt, ahonnan késő este tért meg nap nap után, eleget téve társadalmi megbízatásainak. Történelmi időszakot, hosszú éveket ingázott át vonattal munkahelyére, miközben a jogi egyetemet végezte, fáradtságot nem érezve. Mindemellett rengeteget írt a magyar sajtóba. Tudósította a Tanácsok Lapját, a Pest megyei Népújságot, s az előbbinél elnyerte a legjobb tudósító címet, a megyei lapnál pedig számtalanszor „a nap legjobb cikke" elismerést. Emberségére, szaktudására továbbra is számít a szakszervezet. Tehát nem búcsúzunk, hanem köszöntjük Körösi Bélát, nyugdíjazása alkalmából. Purt Gusztáv közalkalmazott Elnökségi ülés • Szakszervezetünk elnöksége 1982. december 14-én ülést tartott a szakszervezet székházában. Napirendjén szerepelt a nőpolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatai az igazságügyi és ügyészi szerveknél. A napirend munkájában részt vett dr. Borics Gyula, igazságügyi minisztériumi államtitkár és dr. Nyiri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese. Megtárgyalta az elnökség a bér- és jutalompolitikai irányelveket 1983. évre, valamint a központi vezetőségnek javasolt évi munkatervét. Ugyancsak munkatervi javaslatként került megtárgyalásra az elnökség és a titkárság első félévi munkaterve. Ezenkívül javaslatot tárgyalt szakszervezetünk 1983. évi összesített költségvetésére. 1983 JANUÁR TÁVOL AZ OTTHONTÓL? A moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség új épülete . Részlet egy (képzelt) telefonbeszélgetésről: — És idén hol szilvesztereztek? — Otthon leszünk. — Hát hazajöttök? — Nem, itt leszünk otthon, Moszkvában .. . Az alapkérdés: valóban, hol vannak „otthon”, hogyan érzik, érezhetik-e magukat otthon azok, akik külszolgálatra szegődtek négy-öt évre a Szovjetunióba? Jómásfélezren — diplomaták, kereskedőik, szervizmunkások, szerelők — dolgoznak magyarok a Szovjetunióban. Túlnyomó többségük Moszkvában él, családostul, a „diplomata házakban”. Ezek alig különböznek a többi épülettől, s ha csak abban nem, hogy itt diplomáciai védettséget megóvandó, rendőr posztól a külföldiek gépkocsi parkolójában. Ez az „elkülönülés” persze nem jelent egyúttal bezártságot is, legfeljebb annyira, mint bárhol a világon az efféle lakótelepi élet. Hogy ki kit ismer, kivel jár össze, az már rokonszenv kérdése. Mindenesetre az azonos körülmények, az orosznál azért mégis csak könnyebben beszélt anyanyelv közelebb hozza egymáshoz a mégoly távol eső szakmákban dolgozómagyarokat is. Meg a gyerekek. A Szovjetunióban külszolgálatos magyaroknak majdnem a fele még nincs 35 éves. Megfiatalodott a kolónia. A moszkvai magyar iskolába 350 gyerek jár és több mint száz kisember vált itt — magyarul, oroszul egyformán beszélő — óvodássá. A gyerekeknél jobb diplomatát, kapcsolatokat ösztönösen is teremteni képes „szakembert”aligha találni. A magánéletben — vagyis a munkaidők közötti időben — ők jelentik a legbiztosabb kapcsot, összekötő elemet a családok között — egyúttal az ő értelmes szórakoztatásuk a közös rendezvények kiötlői és rendezői számára a leghálásabb feladat. Ha már szóba került a munkaidő, fél kilenctől fél hatig tart. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb reggel nyolcig és legkorábban este hattól van együtt a család. A tény, hogy fiatalodott a kint dolgozó magyar csapat, a többi között azzal jár, hogy a kiküldött házaspárok mindkét tagja túlnyomó többségében azonos, de legalábbis egyforma szintű képzettséggel rendelkező szakember. És ez jó dolog, hiszen tapasztalat, hogy nincs keservesebb, mint egy „háztartási státusz” olyan ember — többnyire feleség — számára, aki korábban nemcsak házi-, hanem közösségi munkához szokott. A moszkvai munkahelyekről — a nagykövetségről, a KGST-ről, a közeli Dubnáról — már sokat írtak, illik röviden az új kirendeltségről is néhány mondatot papírra vetni. (Bár az „új” jelző lassan elkopik, hiszen két hónap alatt a moszkvai magyarok hozzászoktak, hogy csak egy kirendeltség van, a „Voró” és a „Kropó” megszűnt. Két hónap alatt sikerült teljesen „belakni” az új házat, amely a maga nemében csodapalota. Olyan pazar épületben működik a kirendeltség, hogy arra bárki büszke lehet. A hivatal mellett „üzemel” a vendégház-szállás is — a gyakran ideutazók és az itteni szállodafoglalók megmondhatói, mennyi előnnyel jár ez. Úgy tetszik tehát, a „keret” elkészült, a sikeres munkát és az azt szervesen kiegészítő munkaidőn túli közös programot az itt dolgozóknak kell szervezniük. A szakszervezet ez utóbbiban meghatározó szerepet vállalt. A körülmények és igények, valamint a lehetőségek okos felmérésével állítják össze az aktivisták a programot. A programot, amelyben „minden van”. idén a Szovjetunióban a modern, a szocialista állami lét hatvanadik évfordulóját ünnepük. Ehhez kapcsolódva több találkozósra, veteránköszöntésre került sor. Jó szokás, hogy az itteni partnerekkel közösen ünnepeljük mind a magyar, mind a szovjet nemzeti ünnepeket. A szervezésben dolga van a szakszervezetnek is. Más jellegű feladatuk a „szabaidős” programok kitalálása és lebonyolítása. Rendszeres a filmklub munkája — a KGST-beli és a nagykövetségi mellett működik az új kirendeltség moziterme is —, ahol otthon menő és „menő” filmek kerülnek műsorra. A lányok-asszonyok klub, a diplomataházak lakói számára rendezett családi úszóverseny, a tavaszi és őszi nagy kirándulás, a rendszer a foci a test épülését és a közös jó mulatságot szolgálja! A tavalyi december, sok ünnepével, jól kezdődött, ötödikén a KGST-házban rajzfilmmatiné szórakoztatta a gyerekeket, Hugó, a víziló és a felnőttnek-gyereknek egyformán tetsző, soha ki nembékülő nyuszi—farkas páros filmes viadala volt műsoron. A programzáró felhívást— „este ne felejtsétek el kitisztítani, ablakba tenni a cipőket!” — minden gyerek megfogadta. Közvetlenül karácsony előtt kakaós ünnep és vetélkedő várt a kolónia kiskorú tagjaira — na, meg sok szakszervezeti ajándék. A „szenteste” — itt is családi. Előkerülnek ilyenkor az illő dalok, ki mit tud — ki mire emlékszik ... Szovjet barátaink ilyenkor még nemigen jelentkeznek. Az ő karácsonyuk újévkor van, akkor állítanak fenyőfát, ahová a Télapó hozza az ajándékokat. És máris itt a Szilveszter. A kirendeltség összes termei nyitva álltak — a hajnalig tartó közös vigalomra, ahol a moszkvai és a budapesti idő szerint is köszönteni illik az új évet! Részlet a (képzelt) telefonbeszélgetésből: — És a szilveszteri tévéműsort kihagytátok? — Nem, azt január elején megkaptuk Budapestről videó-kazettán, és — immár a műsort „lehúzó” kritkák ismeretében — együtt néztük meg a kirendeltségen. Horváth Péter